Egy ország önmagában

A liberalizmusnak szüksége van a nemzetre[i]

szerző: Ressely Kinga, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.azquotes.com/quote/653687

Francis Fukuyama filozófus, politológus közgazdász, jelenleg a Stanford Egyetem Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányok Intézetének főmunkatársa. Továbbá az előbb említett intézet Demokrácia, Fejlődés és Jogállamiság Központjának oktatója, illetve a Ford Dorsey Nemzetközi Politika mesterszakának vezetője. Kutatási területe többek közt a fejlődés különböző problémái és a nemzetközi politika. Legfőbb művei: “The End of History and the Last Man” (1992), “The Demand for Dignity and the Politics of Resentment” (2018), ‘Liberalism and Its Discontents” (2022).

Olvass tovább

A Country of Their Own

Francis Fukuyama: Liberalism Needs the Nation, Foreign Affairs, 2022/3

Lits Benedek recenziója

forrás: wikipedia.org

Fukuyama a Foreign Affairs legújabb, 101-edik 2022 májusi – júniusi számában megjelent Liberalism Needs the Nation c. cikkében a liberalizmus és a nemzeti gondolat egymásrautaltságáról és közös jövőéről értekezik a közelmúlt globális politikai változásainak fényében, aktualitásként a Putyin-i agresszió és a magyar-török illiberális fordulat előzményeire és potenciális következményeire hívja fel a figyelmet. Az esszé címe egyben annak fő tézise is: a liberalizmusnak szüksége van a nemzetre, hiszen a feltörekvő etno-nacionalista, a vallási alapon működő konzervatív és a tradicionalista irányzatok mellett a létező liberalizmus komoly válságjelenségeket mutat.

Olvass tovább

Zöld felfordulás: Az energia új geopolitikája

Jason Bordoff and Meghan L. O’Sullivan: Green Upheaval: The New Geopolitics of Energy, Foreign Affairs 2022, január-február

szerző: Füredi Anita, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Nicolas Poussin: Árkádiai pásztorok, 1637

A tanulmány szerzői a cikkben rávilágítanak arra, hogy az energiaipari változások egy új geopolitikai erőteret hozhatnak majd létre. A környezetet kímélő, tiszta energiára történő átállás, mely a karbonsemlegesség irányába történő előrelépés kritikus forrása, a jövőben jelentős változásokat hozhat többek között technológiai, környezetvédelmi és geopolitikai téren.

Olvass tovább

Az amerikai születésszámok váratlan csökkenése – miért ment el az amerikaiak kedve a gyerekneveléstől?

Forrás: The Puzzle of Falling US Birth Rates sincet the Great Recession
Mellisa S. Kearney, Philip B. Levine, Luke Pardue, EconoFact

szerző: Pókász Zoltán

Pablo Picasso: Las Meninas, 1957

1980 és 2007 között az USA születésszámai viszonylag stabilak maradtak: 1000 15-44 év körüli nőre 65-70 születés jutott évente. A gazdasági világválság után azonban ezek a számok drasztikusan, 20%-kal lecsökkentek 55,8 gyermek/1000 szülőképes korú nőre. Mindez katasztrofális munkaerőpiaci következményekkel is járhat hosszabb távon. Milyen folyamatoknak tudható be mindez, és milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve?

Olvass tovább

A globális ellátási láncokat érő sokkok hatásai és a kockázatok értékelése

szerző: Kovács Eszter, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Tiziano: Európa elrablása, forrás: wikipedia.org

A sokkok természete jelentősen meghatározza a globális ellátási láncokban (GSCs) okozott fennakadások mértékét. Normális időszakokban a GSC-ket érő sokkok földrajzilag és/vagy szektorálisan koncentrálódnak a közvetlen hatások szempontjából, később globális méretűvé alakulhatnak. Válságok esetén az újabb turbulenciák megjelenése azonban nehezíti a helyreállás folyamatát.

Olvass tovább

Az Egyesült Államok világhatalmi szerepének alapjai

George Friedman: Vihar a csönd előtt – Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő, MCCPress, Budapest, 2021

szerző: Szabó Bálint, mesterszakos egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Ahogy az alcímből is kiolvashatjuk, George Friedman szembeszáll azzal a tézissel, miszerint a 21. század az amerikai világhatalmi szerep végét jelentené. A jelenlegi helyzet sok tekintetben nem új, Amerika történelme tele volt válságokkal, azonban sikere mindig annak volt köszönhető, hogy meg tudott újulni, és felül tudta vizsgálni saját politikájának kudarcait. A 2020-as évek Amerikája azonban egy, az eddigieknél nagyobb válsággal néz szembe, a könyvből pedig megérthetjük, hogyan is jutottunk el idáig.

Olvass tovább

Biztonságpolitika – Pénzügypolitika – Iparpolitika

dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, nemzeti fegyverzeti igazgató előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégium és az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának szervezésében. A rendezvényt dr. Takáts Előd, az egyetem rektora nyitotta meg.

A rendezvényről hosszabb összefoglalót közlünk majd, előzetes tájékoztatásul osztjuk meg a honvedelem.hu tudósítását.

https://honvedelem.hu/hirek/egyetemistak-kozott.html?fbclid=IwAR14yfUnsDay1R2uKJXP4_-PXbOZVUl4XRlGhfkOScrPESm27MIvj2U5Hqw

„AZ EMBERI TŐKÉT FEJLESZTŐ „FOGYASZTÁS”
(TÁPLÁLKOZÁS, OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK) A TERMELÉKENYSÉGET NÖVELŐ BERUHÁZÁS”

Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és európai uniós főmegbízottjával

A Köz-Gazdaság interjút kért Sipos Sándortól, a Világbank korábbi tanácsadójától és Európai Uniós főmegbízottjától.  Sipos Sándor 1981-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.  Ezt követően az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében helyezkedett el. Az egyetemen 1984-ben doktorált.  1988 és 1989 között a Sussexi Egyetem Fejődéskutató Központjában dolgozott poszt-doktori Leverhulme ösztöndíjasként.  1990 és 1992 között az UNICEF firenzei irodájában, majd 1992 és 1997 a Világbank washingtoni központjában dolgozott a közép és kelet-európai térség piacgazdasági és társadalmi átmenetének támogatásán.   1998 és 2001 között a Világbank horvátországi irodáját vezette Zágrábban.  2001 és 2008 között újra Washingtonban, a Világbank központjában dolgozott, 2003 és 2008 között, mint a globális szociálpolitikai főosztály helyettes vezetője.  2008 és 2013 között a Világbank Európai Uniós főmegbízottjaként és brüsszeli irodája vezetőjeként  koordinálta a Világbank és az EU, illetve más brüsszeli és luxembourgi székhelyű szervezetek (EIB, NATO, ITUC, WCO, stb.) együttműködését és képviselte a Világbankot Belgiumban és Luxembourgban.

Olvass tovább

Közoktatás Dél-Koreában

szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem

A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.

Olvass tovább

„hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik”

Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával

forrás: iask.hu

A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.

Olvass tovább