A rendezvényről hosszabb összefoglalót közlünk majd, előzetes tájékoztatásul osztjuk meg a honvedelem.hu tudósítását.
A Köz-Gazdaság interjút kért Sipos Sándortól, a Világbank korábbi tanácsadójától és Európai Uniós főmegbízottjától. Sipos Sándor 1981-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ezt követően az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében helyezkedett el. Az egyetemen 1984-ben doktorált. 1988 és 1989 között a Sussexi Egyetem Fejődéskutató Központjában dolgozott poszt-doktori Leverhulme ösztöndíjasként. 1990 és 1992 között az UNICEF firenzei irodájában, majd 1992 és 1997 a Világbank washingtoni központjában dolgozott a közép és kelet-európai térség piacgazdasági és társadalmi átmenetének támogatásán. 1998 és 2001 között a Világbank horvátországi irodáját vezette Zágrábban. 2001 és 2008 között újra Washingtonban, a Világbank központjában dolgozott, 2003 és 2008 között, mint a globális szociálpolitikai főosztály helyettes vezetője. 2008 és 2013 között a Világbank Európai Uniós főmegbízottjaként és brüsszeli irodája vezetőjeként koordinálta a Világbank és az EU, illetve más brüsszeli és luxembourgi székhelyű szervezetek (EIB, NATO, ITUC, WCO, stb.) együttműködését és képviselte a Világbankot Belgiumban és Luxembourgban.
szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem
A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.
Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával
A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.
szerző: Pókász Zoltán István
Az informális szektor, vagyis a magánszektor dolgozói különös módon megsínylették a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásait, és elképzelhető, hogy a kilábalást is hátráltatni fogják, különösen a fejlődő országokban. Az állam feladata lesz az, hogy ezeket a hatásokat – részben újkeletű eszközökkel – mérsékelje.
szerző: Fekete Zsófia
A szerzők, Yan Chen és Pu Wand a Kínai Tudományos Akadémia Tudomány és Kutatás Intézetének munkatársai, Jiantao Xu pedig a Pekingi Egyetemen a Kutatás Nemzeti Iskolájának kutatója. Munkájukban Kína egyik legjelentősebb kiaknázatlan palagáz forrásával, a Wufeng-Longmaxi formációval és az abban rejlő kitermelési lehetőségekkel foglalkoznak és törekszenek ennek kvantitatív tárgyalása releváns nemzetközi összehasonlítások alapján.
Nicole Perloth: This is How They Tell Me The World Ends – The Cyberweapons Arms Race, Bloomsbury Publishing, 2021
szerző: Szabó Ádám Zoltán
A XXI. század digitalizációs fejlődése – felváltva a hidegháború nukleáris fegyverkezési versenyének bő négy évtizedes hagyományait – új versengési távlatokat nyitott a nemzetközi arénában. Nicole Perlothnak, a New York Times kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársának nemrég megjelenő, „This is How They Tell Me The World Ends” című könyve[1] ezt az új hadszínteret, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak ebben betöltött szerepét igyekszik bemutatni. A hidegháborút követő időszak legnagyobb befolyású nemzeti szereplőjeként – bár a mai multipolaritásban kétségtelenül mérséklődött globális befolyása – az USA megkerülhetetlen aktor a nemzetközi színtéren nemcsak katonai, de gazdasági, politikai, valamint kulturális tekintetben is. Érdekes kérdés azonban, hogy kiberbiztonság területén rendelkezik-e dominanciával, és ha igen, milyen mértékű ez a monopóliuma.
Michael J. Hicks, Srikant Devaraj: The Myth and the Reality of Manufacturing in America
szerző: Pókász Zoltán István
A cikk a feldolgozóiparra jellemző amerikai trendeket mutatja be, a 2008-as gazdasági világválság hatásait alapul véve. A válság hatására – a legtöbb iparággal egyetemben – a feldolgozóipar is súlyos károkat szenvedett az Egyesült Államokban: az iparág volumenét csökkentette, és munkanélküliséget is okozott. Itt külön kiemelendő, hogy a fizikai munkások magas iparági aránya csak súlyosbította mindezt.
(eredeti cikk: Scott Neuman – Greg Myre: Hacks Are Prompting Calls For A Cyber Agreement, But Reaching One Would Be Tough)
szerző: Hordós Alex
2021 nyarán két zsarolóvírusos támadás érte az Amerikai Egyesült Államokat: májusban a Colonial nevű kőolajvezetéket, míg júliusban a JBS húsipari vállalat gyárát támadták meg ismeretlen hátterű hackerek. Az esetek a biztonságpolitikai megfontolásokkal összhangban egy nagyon is aktuális kérdést vetettek fel: miként lehetne szabályozni a nemzetközi kibertechnológia felhasználását?
szerző: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Szirbik Miklós, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
2021. szeptember 26-án parlamenti választást tartottak Németországban, amelynek nagy kérdése az volt, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschet, az SPD képviseletében Olaf Scholz, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbock indult a kencellári címért. Mivel a német-magyar kapcsolatok jelentős kihatással vannak hazánk gazdaságára, nagy jelentősége van, hogy milyen kormány fogja irányítani Németországot a jövőben. 2021. szeptember 29-én a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma nyílt előadást szervezett a Budapesti Corvinus Egyetemen a német választásokhoz kapcsolódóan. Cikkünkben összefoglaljuk az ott elhangzottakat, és kitérünk a német-magyar gazdasági és politikai kapcsolatok lehetséges alakulására is a német választásokat követően.
