Abishur Prakash: Go.AI. A mesterséges intelligencia geopolitikája

Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020

Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája

szerző: Cserni Zsuzsa, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Abishur Prakash Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyve 2020-ban jelent meg magyar nyelven. A szerzőnek nem ez az első könyve, mely a geopolitika jövőjével foglalkozik és ez a könyv is arra helyezi a hangsúlyt, tehát a mesterséges intelligenciát nem szakmai oldalról közelíti meg, hanem olyan eszközként tekint rá, amelynek alkalmazása révén képes befolyásolni a geopolitikát. A könyv a mesterséges intelligencia elemeinek rövid ismertetésével indul, ezzel is tájékoztatást adva felhasználásának széles köréről. A további tizenkét fejezet mindegyikében disztópiaként festi le az AI különböző területeken történő felhasználását, vagyis kifejezetten a lehetséges konfliktusokra fókuszálva mutatja be a mesterséges intelligencia jövőben betölthető szerepeit.

Olvass tovább

A Biden kormányzat iparpolitikája

Walt Whitman Quote: “I hear America singing, the varied carols I hear.”

szerző: Balogh Attila

Az 1960-as évek óta működő kutatóközpont, az Atlantic Council 2021. június 23-án lehetőséget biztosított Brian Deese-nek, a Nemzeti Gazdasági Tanács elnökének, hogy megossza gondolatait az amerikai iparpolitika jövőjét illetően egy online előadás keretében. Felvezetőjében a rendezvény egyik szervezője és a kutatóközpont vezetője, Frederick Kempe felvetette, hogy a téma rendkívüli fontosságú, hiszen nemcsak az USA-beli gazdasági szereplőkre, hanem a globális gazdaságra is nagy kihatással van. Kifejtette ezen túl, hogy a pandémia előidézte a legtöbbekben a változtatás iránti vágyat, hiszen annak gazdasági hatásait a társadalom széles köre megérezhette. A kialakult diskurzusok középpontjában pedig a köz- és magánszektorok viszonya áll.

Olvass tovább

Közép-Európa fogalma és lehatárolása statisztikai adatok tükrében

The Rape of Europe - The Collection - Museo Nacional del Prado
Rubens: Európa elrablása, 1629

szerzők: Bálint Janka, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE ÁJK, jogász, Igari András, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE TTK, Geográfus MSc, Regionális elemző szakirány, Pálffy Patrik, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, PPKE BTK, Pszichológia MSc, Klinikai és egészségpszichológiai specializáció:


Számos – általában geopolitikai indíttatású – kísérlet irányult már a történelem során a Közép-Európa fogalom meghatározására. Cikkünkben mi is egy új lehatárolás létrehozatalára törekszünk, azonban történelmi és geopolitikai megközelítés helyett statisztikai módszerekkel alakítottuk ki a térség határait. Először a térséghez kapcsolódó koncepciók gyökereit és jelenkori értelmezéseit mutatjuk be. Ezt statisztikai elemzés követi, amely során jóléti, életmódbeli és attitűdbeli adatok mentén vizsgáljuk Európa országait, és K-közép klaszteranalízissel osztjuk őket csoportokra. Az így kapott klaszterek segítségével határozzuk meg Európa legfőbb belső határvonalait és alakítjuk ki saját Közép-Európa fogalmunkat. Konklúziónk, hogy mivel ez számos téren eltér a korábbi koncepcióktól, így javasolt a Közép-Európa fogalom újragondolása.

Olvass tovább

East – Asian lead firms’ impact on the electronics industry of the V4 countries: Samsung and its competitors

author: Magasházi Anikó, PhD, researcher,

Magasházi Anikó - iASK - Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg

The paper investigates the rapid, FDI-driven expansion of the electronics industry in the V4 countries from the second half of the nineties through their inclusion into the global value chains of East-Asian lead firms with their home base in countries, such as in Korea, Taiwan or Singapore and China. The paper analyses opportunities for upgrading of East-Asian manufacturing subsidiaries and their local suppliers in the V4 region towards higher value added activities, and the level of the subsidiaries’ embeddedness after 30 years of their appearence as well as their impact on trade relations between East – Asia and the V4.

Key words: East-Asian lead firms, V4 countries’electronics industry, global value chains, global porduction networks, Samsung Electronics

Olvass tovább

“The spirit may be willing, but the body may be weak.” – „A szellem ugyan kész, de a test erőtelen”

A G7 találkozóról Jody Jensen és Palánkai Tibor

The Garden of Gethsemane on the Mount of Olives - Vincent van Gogh Paintings
Vincent van Gogh: A gethsemane kert az Olajfák hegyén

Joe Biden amerikai elnök első európai körútja nagy nemzetközi jelentőségű volt és nagyon feszült nemzetközi helyzetben került rá sor. Két szakértőt kértünk meg, hogy értékelje a G7 találkozót, Jody Jensent, az IASK Polányi Centerének igazgatóját és Palánkai Tibor akadémikust. Mind a kettőjüknek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. Elsőként Jody Jensen válaszait közöljük angolul és magyarul, majd Palánkai Tibor álláspontját adjuk közre. 

Olvass tovább

German institutional hegemony in EU sustainability policies

Dürer: Melancholia, www.metmusem.org

szerző: Baranyi Márton

German hegemony is a research topic subject to significant academic attention, especially within the studies linked to European integration. The existence of German hegemony within the EU is disputed, but several studies and models demonstrate that German hegemony within the European Union is significant but at the same time not desired (therefore the designation of Germany as a reluctant or benevolent hegemon). Is this true for the EU policies linked to sustainability as well, i.e. can institutional German hegemony be identified in the related policy fields? The study aims at assessing German institutional power linked to sustainability in the European Union (narrowing down policies linked to sustainability to EU energy and climate policy). It concludes that, based on a novel power ranking model assessing Member States’ influence in the various EU institutions, German institutional power is not significant in the fields of EU energy and climate policy.

Olvass tovább

Tegyük a helyére a globális kormányzást

Dani Rodrik (2020): Putting Global Governance in Its Place

The World Bank Research Observer, Volume 35, Issue 1, February 2020, Pages 1–18.

GLOBAL GOVERNANCE: Can We Talk About It? Must We? | Green Horizon Magazine
forrás: greenhorizon.org

szerző: Zsámár Klaudia

Dani Rodrik a The World Bank Research Observer 2020. februári számában megjelent tanulmányában egy olyan lehetséges globális kormányzási modellt vázol fel, melynek alapja a demokratikus államok működésének elősegítése. A szerző amellett érvel, hogy a világgazdaságban lévő politikai kudarcok nem a nemzetközi együttműködés hiánya miatt következnek be, sokkal inkább a nemzeti kormányzás hibáiból fakadnak.

Olvass tovább

A 100 nap

Interjú Jody Jensennel és James M. Skelly-vel

The first 100 days of Joe Biden’s administration

Interview with Jody Jensen and James M. Skelly

Az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése korszakhatár a világpolitikában. A globalizmus tartalma megváltozott, Biden világossá tette, hogy elkötelezett a globalizáció és az új világrend mellett. 2021-ben már más világban élünk. Új világ van születőben. A tudományok köre kibővült, az új tudás új állami erőcentrumokat hozott létre. A változás nyomon követhető a termelési folyamat alapvető átalakulásában. Az új termelési mód kialakítja az új életmódot. Biden Amerikája ezt észlelve cselekszik, igy az ő 100 napja több, mint az Egyesült Államok sorsfordító története.

Olvass tovább

Recenzió Benczes István: Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban című könyvéről

Könyv: Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban (Benczes  István)

Szerző: Győrffy Dóra, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem

Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára 2021. márciusban védte meg MTA doktori disszertációját, mely a könyv alapjául szolgál. Témája rendkívül időszerű. Az elmúlt évtizedekben hozzászokhattunk ahhoz, hogy az egymást követő válságok (alkotmányozás, pénzügyi válság, menekültválság, Brexit, populizmus, járvány) során katasztrófa-forgatókönyveket hallgatunk arról, hogy az integráció gyengül, és az Európai Unió hamarosan szétesik. Emellett az integráció mélyüléséről is kapunk híreket, hisz újabb és újabb területeken jelentenek be intézkedéseket a válságok lecsengése után. Benczes István munkájának legfontosabb erénye, hogy képes az egymástól távol álló narratívákat egyetlen elméleti keretbe összefoglalni.

Olvass tovább

2000 milliárd dolláros gazdaságmentő csomagot jelentett be Biden

Joe Biden speaking at Carpenters Pittsburgh Training Center, March 31, 2021, in Pittsburgh

Forrás: Euronews,

https://hu.euronews.com/2021/04/01/2000-milliard-dollaros-gazdasagmento-csomagot-jelentett-be-biden

A gazdasági csomag, melynek fő célja az infrastruktúra fejlesztése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a legnagyobb munkahelyteremtő beruházás a második világháború óta – mondta az amerikai elnök a pennsylvaniai Pittsburgh-ben.

Joe Biden szerint a terv tisztességes gazdaságot hoz létre, ahol mindenkinek lesz esélye a sikerre. Mint mondta, a gazdasági csomag egy olyan mértékű befektetés, amely egyszer történik meg egy generáció életében és csak az évtizedekkel ezelőtti autópálya-rendszer építéshez és az űrversenyhez fogható.

A terv első része a munkahelyekről, a második pedig az amerikai családokról szól. A foglalkoztatási terv lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket. “Munkahelyek millióit, jól fizető munkahelyeket fog teremteni” – mondta az elnök.

Biden a csomag finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni. Hangsúlyozta, hogy “az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”

Ezen kívül egy úgynevezett globális minimum adót is megállapítanának, amelynek mértéke 21 százalék lenne. Ezzel az intézkedéssel azt próbálják megakadályozni, hogy a vállalatok az adózás elkerülése érdekében a nyereséget külföldre tereljék. Az adótörvényt is megváltoztatnák, hogy az amerikai vállalatok ne egyesülhessenek külföldi vállalkozásokkal, és ne kerülhessék el az adózást azzal, hogy székhelyüket egy adóparadicsomba költöztetik.