2021 nyarán két zsarolóvírusos támadás érte az Amerikai Egyesült Államokat: májusban a Colonial nevű kőolajvezetéket, míg júliusban a JBS húsipari vállalat gyárát támadták meg ismeretlen hátterű hackerek. Az esetek a biztonságpolitikai megfontolásokkal összhangban egy nagyon is aktuális kérdést vetettek fel: miként lehetne szabályozni a nemzetközi kibertechnológia felhasználását?
szerző: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Szirbik Miklós, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Huszák LorettaSzirbik Miklós
2021. szeptember 26-án parlamenti választást tartottak Németországban, amelynek nagy kérdése az volt, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschet, az SPD képviseletében Olaf Scholz, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbock indult a kencellári címért. Mivel a német-magyar kapcsolatok jelentős kihatással vannak hazánk gazdaságára, nagy jelentősége van, hogy milyen kormány fogja irányítani Németországot a jövőben. 2021. szeptember 29-én a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma nyílt előadást szervezett a Budapesti Corvinus Egyetemen a német választásokhoz kapcsolódóan. Cikkünkben összefoglaljuk az ott elhangzottakat, és kitérünk a német-magyar gazdasági és politikai kapcsolatok lehetséges alakulására is a német választásokat követően.
Míg a virtuális valóság különböző formái gyorsan barátságos fogalmakká válnak a hétköznapi emberek számára – többek között ilyenek a legmodernebb szórakoztatóeszközök -, addig a többi területen dolgozók is felismerik e technológia nagy lehetőségeit és alkalmazási potenciáljait. Többek között ilyen terület a katonai kiképzés is.
Boticelli: Vénusz születése, és a művészettörténészek szerint a kép hibája forrás: https://brightside.me/creativity-art/10-mistakes-world-famous-artists-made-that-we-likely-never-noticed-795919/
szerző: Szabó Ádám Zoltán, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
A XXI. század digitalizációs fejlődése – felváltva a hidegháború nukleáris fegyverkezési versenyének bő négy évtizedes hagyományait – új versengési távlatokat nyitott a nemzetközi arénában. Nicole Perlothnak, a New York Times kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársának nemrég megjelenő, „This is How They Tell Me The World Ends” című könyve[1] ezt az új hadszínteret, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak ebben betöltött szerepét igyekszik bemutatni. A hidegháborút követő időszak legnagyobb befolyású nemzeti szereplőjeként – bár a mai multipolaritásban kétségtelenül mérséklődött globális befolyása – az USA megkerülhetetlen aktor a nemzetközi színtéren nemcsak katonai, de gazdasági, politikai, valamint kulturális tekintetben is. Érdekes kérdés azonban, hogy kiberbiztonság területén rendelkezik-e dominanciával, és ha igen, milyen mértékű ez a monopóliuma.
(JOURNAL OF ECONOMIC PERSPECTIVES, VOL. 35, NO. 2, SPRING 2021, pp. 3-22)
Gerhard Richter: Motorcsónak, 1965 (részlet a Valós látszat kiállításból a Magyar Nemzeti Galériából)
szerző: Balogh Attila
Philip R. Lane – az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, a dublini Trinity College tiszteletbeli professzora és a londoni Gazdaságpolitikai Kutatási Központ kutatója – nemrégiben cikket jelentetett meg a Journal of Economic Perspective tavaszi számában; aminek célkitűzése volt bemutatni az euró múltját, jelenét és jövőjét. Teszi ezt azért, hogy bebizonyítsa, van helye az Unió közös pénzének, mégha néhány szempontból finomhangolásra is van szükség.
Author: Sean Cleary, Executive Vice Chair, FutureWorld Foundation
Enabling science to improve policy is essential to provide human security, advance well-being and protect the global commons. While advances in science and technology now permit new solutions to mounting challenges, we must use these breakthroughs to strengthen constructive collective action at appropriate scales, from the sub-national to the global. We must abandon hubris and recognize the challenge of navigating complex systems. The sole purpose of every government is to enable the well-being of its citizens. That requires thoughtful, honest efforts to design systems of governance, from local to global, that will promote equity, human security, and sustainability.
szerző: Cserni Zsuzsa, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Abishur Prakash Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyve 2020-ban jelent meg magyar nyelven. A szerzőnek nem ez az első könyve, mely a geopolitika jövőjével foglalkozik és ez a könyv is arra helyezi a hangsúlyt, tehát a mesterséges intelligenciát nem szakmai oldalról közelíti meg, hanem olyan eszközként tekint rá, amelynek alkalmazása révén képes befolyásolni a geopolitikát. A könyv a mesterséges intelligencia elemeinek rövid ismertetésével indul, ezzel is tájékoztatást adva felhasználásának széles köréről. A további tizenkét fejezet mindegyikében disztópiaként festi le az AI különböző területeken történő felhasználását, vagyis kifejezetten a lehetséges konfliktusokra fókuszálva mutatja be a mesterséges intelligencia jövőben betölthető szerepeit.
Az 1960-as évek óta működő kutatóközpont, az Atlantic Council 2021. június 23-án lehetőséget biztosított Brian Deese-nek, a Nemzeti Gazdasági Tanács elnökének, hogy megossza gondolatait az amerikai iparpolitika jövőjét illetően egy online előadás keretében. Felvezetőjében a rendezvény egyik szervezője és a kutatóközpont vezetője, Frederick Kempe felvetette, hogy a téma rendkívüli fontosságú, hiszen nemcsak az USA-beli gazdasági szereplőkre, hanem a globális gazdaságra is nagy kihatással van. Kifejtette ezen túl, hogy a pandémia előidézte a legtöbbekben a változtatás iránti vágyat, hiszen annak gazdasági hatásait a társadalom széles köre megérezhette. A kialakult diskurzusok középpontjában pedig a köz- és magánszektorok viszonya áll.
szerzők: Bálint Janka, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE ÁJK, jogász, Igari András, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, ELTE TTK, Geográfus MSc, Regionális elemző szakirány, Pálffy Patrik, szakkollégista, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium; hallgató, PPKE BTK, Pszichológia MSc, Klinikai és egészségpszichológiai specializáció:
Számos – általában geopolitikai indíttatású – kísérlet irányult már a történelem során a Közép-Európa fogalom meghatározására. Cikkünkben mi is egy új lehatárolás létrehozatalára törekszünk, azonban történelmi és geopolitikai megközelítés helyett statisztikai módszerekkel alakítottuk ki a térség határait. Először a térséghez kapcsolódó koncepciók gyökereit és jelenkori értelmezéseit mutatjuk be. Ezt statisztikai elemzés követi, amely során jóléti, életmódbeli és attitűdbeli adatok mentén vizsgáljuk Európa országait, és K-közép klaszteranalízissel osztjuk őket csoportokra. Az így kapott klaszterek segítségével határozzuk meg Európa legfőbb belső határvonalait és alakítjuk ki saját Közép-Európa fogalmunkat. Konklúziónk, hogy mivel ez számos téren eltér a korábbi koncepcióktól, így javasolt a Közép-Európa fogalom újragondolása.
The paper investigates the rapid, FDI-driven expansion of the electronics industry in the V4 countries from the second half of the nineties through their inclusion into the global value chains of East-Asian lead firms with their home base in countries, such as in Korea, Taiwan or Singapore and China. The paper analyses opportunities for upgrading of East-Asian manufacturing subsidiaries and their local suppliers in the V4 region towards higher value added activities, and the level of the subsidiaries’ embeddedness after 30 years of their appearence as well as their impact on trade relations between East – Asia and the V4.
Key words: East-Asian lead firms, V4 countries’electronics industry, global value chains, global porduction networks, Samsung Electronics
