A globális kormányzás szükségszerűsége és lehetséges modellje egy
policentrikus rendszerben

forrás: https://hirklikk.hu/klikktv/marosan-gyorgy-nagy-kerdes-a-valsagok-megiteleseben-hogy-honnan-nezzuk/1200

A cikk a kormányzás történelmileg változó intézményrendszerének evolúcióját elemezi. Megmutatja, hogy a kicsiny, egalitárius törzsek mindenki számára nyitott döntéshozatala – a közösség méreteinek, az egyenlőtlenségnek és a szervezet komplexitásának növekedésével –
szükségszerűen átalakul az államok hierarchikus struktúrába szervezett centralizált kormányzásává. A szuverén államok alkotta nemzetközi rendszer az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment keresztül. Fokozatosan komplex és szorosan csatolt rendszerré
vált. Ennek következtében a nemzetközi viszonyok és kapcsolatok rendezésére szolgáló intézmények egyre kevésbé voltak képesek a zavarokat enyhítésére. Ez a globális rendszer súlyosbodó válságaighoz vezetett. A problémák forrása a világ állapotából fakadó kihívásokhoz képest a rendelkezésre álló kormányzási eszközök elégtelenek. A cikk
felrajzolja a világunkra ma jellemző un. policentrikus döntési rendszer eredetét. Megállapítja, hogy a globális kormányzás megalapozható, a világ hosszútávú fejlődését felrajzoló globális modellel. Egy ilyen modell alkalmas lehet, hogy iránymutatásával rávezesse és rávegye az
országokat, a globális vállalatokat és a globális közlegelők döntéshozóit az egész emberiség érdekeinek követésére.

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1473

A „Global Gateway” kezdeményezés és az Európai Unió digitális ambíciói

Marta Granados Hernandez: Global Gateway and the EU’s Digital Ambitions, eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022

Ben Enwonwu (NIgéria): Atlas

A globális digitális transzformáció folyamatában az Európai Unió az utóbbi évek óta egyre nagyobb szerepet szeretne vállalni. A transzformáció középpontja az afrikai kontinens. A 2022 februárjában megtartott Európai Unió – Afrikai Unió 6. csúcstalálkozója (6th European Union–African Union Summit) alapján az EU jelentős pénzügyi támogatási csomagot ígért az afrikai kontinens számára az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás és a digitalizáció fejlesztése érdekében. A támogatást a „Global Gateway” kezdeményezés részeként értelmezhetjük, és elsősorban infrastrukturális projektek kivitelezésére fordítják majd. A zöld és digitális területeket érintő beruházások célja a transzatlanti konvergencia előmozdítása a B3W (Build Back Better World) G7 kezdeményezéssel karöltve, ezáltal alternatív választ adni Kína globális változásokat kialakító kezdeményezésire (pl. Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés).

Olvass tovább

A digitalizáció sok tekintetben demokratizálta a technológiai fejlesztéseket

Interjú dr. Kovács Zoltán alezredessel, a Mesterséges Intelligencia kutatás vezetőjével

A Solaris című film plakátja

A Köz-Gazdaság interjút készített Kovács Zoltán alezredessel az általa vezetett kutatásról a mesterséges intelligencia témakörében. Az interjúban megfogalmazódnak a mesterséges intelligencia használatából fakadó veszélyek a pozitív hatások mellett. Fontos üzenete a kutatásnak, hogy a parttalan verseny a vállalatok, vagy az államok között a technológiát társadalomellenes irányba fordíthatja, ezért minden eszközt meg kell ragadni a hatékony és eredményes szabályozás érdekében.

Olvass tovább

„Az Európai Unió energiapolitikája példás gyorsasággal reagált az új geopolitikai kihívásokra”

Interjú Banai Károllyal, energiapolitikai szakértővel

A Köz-gazdaság interjút készített Banai Károllyal, energiapolitikai szakértővel, korábbi magyar multilaterális nagykövettel a globális és az európai energiahelyzetről, az európai fejlesztési lehetőségekről az energetikai fejlesztések terén. A beszélgetést Cserni Zsuzsa és Trautmann László készítette. 

Olvass tovább

A vihar (Francia-német kapcsolat)

John Gielgud Prosperoként. Részlet Peter Greenaway Prospero könyvei című filmjéből

„Oda már minden varázsom, / ami erőm van, sajátom; / s az nem sok: hát döntsétek el, / hogy maradjak, vagy menjek el / Nápolyba immár. Bűvigétek / – hiszen országom az enyém lett, / s megbocsájtottam az öcsémnek – / ne tartson e szigeten, kérlek; / oldozzanak fel most ezek / a kedves, segítő kezek. / Sóhajtsatok, és az segítsen / vitorlásomat célba vinnem, / célom a tetszés volt. De már / se szellem, se varázs, se báj; / végül még kétségbe esem / és imádkozom kegyesen, / s az irgalom, az isteni, / maga fog még fölmenteni. / Mint ti az ítéletnapon, / hadd menjek én is szabadon.”

Shakespeare: A vihar (Epilógus, ford. Fábri Péter)

Olvass tovább

A neoliberalizmus után

Minden gazdaság lokális

Rana Foroohar: After Neoliberalism, All Economics is Local, Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, 2022. November/December Volume 101 (Number 6), pp 134-145.

Shrek és szamár a Shrek című rajzfilmből

Rana Foroohar rovatvezető és társszerkesztő Financial Times-nál. Emellett a CNN gazdasági elemzője is. A könyve a „Makers and Takers: The Rise of Finance and the Fall of American Business” (Crown), amely arról szól, hogy a tőkepiacok miért nem támogatják többé az üzletet, bekerült a Financial Times McKinsey Év Könyve díjának 2016-os listájára.

Olvass tovább

Az energiaipari tranzíció akadályai

A támogatási keretrendszer kialakításának kihívásai az alacsony és közepes jövedelmű országok vonatkozásában energetikai területen

Rubens: A leláncolt Prometheusz, 1611, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Prometheus_Bound_(Rubens)

Sarthak Sharma: Energy Transition Hurdles – Framing Development Assistance for LMICs in the Energy Domain Eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022

Sarthak Sharma, a CSIS korábbi munkatársa egy rövid írást tett közzé az energetikai átmenetről a fosszilis energiahordozókról a megújuló energaiforrások felé. Sharma szerint az energiához való hozzáférés és az energiafelhasználás lehetősége stratégiai fontosságú a nemzetgazdaságok számára mind a nemzetbiztonság megteremtése, mind az életszínvonal fenntartása és javítása érdekében. A dekarbonizáció érdekében számos fejlett gazdaságú nemzetállam alternatív energetikai megoldások keresését tűzte ki célul. Az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMICs- low and middle income countries) számára az elsődleges energetikai cél a gazdaság fejlődésének elősegítése például az elektromos áramellátás stabilizálása segítségével.

Olvass tovább

A Baker-hipotézis: Stabilizáció, Strukturális Reformok és Gazdasági Növekedés

Anusha Chari, Peter Blair Henry, Hector Reyes: The Baker Hypothesis: Stabilization, Structural Reforms, and Economic Growth, Eredetileg megjelent: Journal Of Economic Perspectives 2021 , 35(3): 83-108

Az 1970-es és 1980-as években a fejlődő országokra jellemző volt, hogy magas költségvetési hiánnyal küzdöttek, az államadósság állományuk növekedési rátája meghaladta a GDP növekedési rátáját. Az amerikai dollárban felvett hiteleik reál kamata egyre nőtt, külföldi finanszírozási lehetőségek sorra zárultak be ezen országok gazdaságai előtt. Az 1980-as évek közepén a fejlődő országok átlagos inflációs szintje közel 40%-os volt, a hiperinfláció jelensége fenyegette ezen országok egy részét.  Megoldási javaslatként 1985-ben James A. Baker III, volt amerikai pénzügyminiszter megfogalmazta a „Fenntartható Növekedési Program”-ot, mely gazdasági reformokat szorgalmazott az érintett országokban. A Program magába foglalta az infláció stabilizálását, a kereskedelem liberalizációját, a külföldi befektetéseknek való teret engedést és a privatizációt is. A Program megosztó fogadtatásban és kritikában részesült. A reform melletti fő érv az volt, hogy implementációja esetén a GDP gyorsabb növekedését tenné lehetővé, mintha nem valósulna meg.

Olvass tovább

A globális kormányzás radikális reformjának szükségessége

Afrikai csónak fából faragva

Brahima Sangafowa Coulibaly, a Brookings Institution think thank munkatársa, fontos üzenetet fogalmaz meg „Rebooting global cooperation” című cikkében. (https://www.brookings.edu/essay/rebooting-global-cooperation-is-imperative-to-successfully-navigate-the-multitude-of-shocks-facing-the-global-economy/) Meglátása, hogy nem sok eset volt az eddigi történelemben, amikor a globális gazdasági és szociális válságok ennyire egymásba estek volna és ennyire erősítették volna egymást – sorolja itt a COVID-19 elhúzódását, a széles körű élelmiszer- és energiabiztonság veszélyét, az inflációs hullámot, a fejlesztésfinanszírozás és az államadósság fenyegető válságát, a globális recesszió magas kockázatát, az éghajlati válságot, valamint a geopolitikai válságot.

Olvass tovább

A Donald Trump rejtvény történelmi megvilágítása

Steve Gibbs: Hyde Park sarok

Ismertető Barry Eichengreen – A populista csábítás: gazdasági sérelem és politikai reakció a modern világban című könyvéről

Konstantin Sonin: The Historical Perspective on the Donald Trump Puzzle: A Review of Barry Eichengreen’s The Populist Temptation: Economic Grievance and Political Reaction in the Modern Era, Eredetileg megjelent: Journal of Economic Literature 2022, 60(3): 1029-1038

A nyertes mindent visz, avagy a politikai tér sarkítása, a hatalmat gyakorló elittől való eltávolodás, a politikai intézmények destrukciója és a társadalom egy közös pont mentén való tömörítése, ezen tények képzeletbeli ujjai most mind a populizmusra mutogatnának. Társadalmunk egyik axiómája a ciklikusság, mely elkerülhetetlenül előidézi a politikában a pattanásig feszülő indulatokat, ami pedig az addigi elittel való megelégelést és a populista törekvéseket hívja életre.  Sonin összefoglalója Eichengreen – A populista csábítás címmel publikált könyvéről a populizmus szociálpolitikai, makrogazdasági és történelmi vetületeit vizsgálja.

Olvass tovább