Washingtoni konszenzus Latin-Amerikában: A nyers modelltől a szalmaemberig

Ilan Goldfajn, Lorenza Martínez, Rodrigo O. Valdés: Washington Consensus in Latin America: From Raw Model to Straw Man) Eredetileg megjelent: Journal of Economic Perspectives 2021, 35(3): 109-132

szerző: Füredi Anita

A szerzők a cikkben a Washingtoni Konszenzus Latin-Amerikára gyakorolt hatását elemzik társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is. Az egyes reformokat és az elért eredményeket is megvizsgálják, illetve a várható jövőbeli tendenciákat is felvázolják.

David Alfaro Siqueiros (1896 – 1974): Parasztok, 1913

Olvass tovább

„Most nincs alternatívája az ENSZ-nek”

Interjú Kalotay Kálmánnal, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászával[1]

A Köz-Gazdaság interjút kért Kalotay Kálmántól, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászától, aki jelenleg az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója. Kalotay Kálmán 1983 és 1990 között az akkori Marx Károly Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékének volt ösztöndíjasa, adjunktusa. 1990 és 1996 között az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Fejlődő Országok Közötti Gazdasági Együttműködési Főosztályának volt (ECDC) gazdasági ügyekkel foglalkozó segédmunkatársa, majd 1996-tól egészen 2021-ig az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Befektetési és Vállalkozásfejlesztési Főosztályának (DIAE) gazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa. Tagja volt a World Investment Reportokat és az Investment Policy Review-kat készítő csoportnak. Az előbbinek 1996–2010 és 2016–2021 között, az utóbbinak 2010–2016 között. Széles körű oktatási tapasztalattal rendelkezik, tanított Torinóban, Finnországban és Mexikóban is.

Olvass tovább

Gondolatok a washingtoni konszenzusról és az azt követő globális fejlesztési tapasztalatokról

Michael Spence: Some Thoughts on the Washington Consensus and Subsequent Global Development Experience)

Eredetileg megjelent: Journal of Economic Perspectives, Vol. 35, No. 3, pp. 67-82, 2021

szerző: Gartai Ádám, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.whitehousehistory.org/photos/print-of-president-washington-and-james-hoban

Michael Spence, a tanulmány szerzője Nobel díjas kanadai-amerikai közgazdász, a Stanford, valamint a Bocconi Egyetem professzora. Kutatási területei közé tartozott a mikroökonómia, valamint a munkaerőpiac, utóbbi kapcsán született egyik méltán híres tanulmánya „Job Market Signaling” címmel. Tudományos munkássága mellett az üzleti életben is számos pozíciót tölt be, vezetői tanácsadóként dolgozva a Jasper Ridge Partners, valamint a General Atlantic Partners alapkezelő és befektetési vállalatoknak.

Olvass tovább

Egy ország önmagában

A liberalizmusnak szüksége van a nemzetre[i]

szerző: Ressely Kinga, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.azquotes.com/quote/653687

Francis Fukuyama filozófus, politológus közgazdász, jelenleg a Stanford Egyetem Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányok Intézetének főmunkatársa. Továbbá az előbb említett intézet Demokrácia, Fejlődés és Jogállamiság Központjának oktatója, illetve a Ford Dorsey Nemzetközi Politika mesterszakának vezetője. Kutatási területe többek közt a fejlődés különböző problémái és a nemzetközi politika. Legfőbb művei: “The End of History and the Last Man” (1992), “The Demand for Dignity and the Politics of Resentment” (2018), ‘Liberalism and Its Discontents” (2022).

Olvass tovább

A Country of Their Own

Francis Fukuyama: Liberalism Needs the Nation, Foreign Affairs, 2022/3

Lits Benedek recenziója

forrás: wikipedia.org

Fukuyama a Foreign Affairs legújabb, 101-edik 2022 májusi – júniusi számában megjelent Liberalism Needs the Nation c. cikkében a liberalizmus és a nemzeti gondolat egymásrautaltságáról és közös jövőéről értekezik a közelmúlt globális politikai változásainak fényében, aktualitásként a Putyin-i agresszió és a magyar-török illiberális fordulat előzményeire és potenciális következményeire hívja fel a figyelmet. Az esszé címe egyben annak fő tézise is: a liberalizmusnak szüksége van a nemzetre, hiszen a feltörekvő etno-nacionalista, a vallási alapon működő konzervatív és a tradicionalista irányzatok mellett a létező liberalizmus komoly válságjelenségeket mutat.

Olvass tovább

Zöld felfordulás: Az energia új geopolitikája

Jason Bordoff and Meghan L. O’Sullivan: Green Upheaval: The New Geopolitics of Energy, Foreign Affairs 2022, január-február

szerző: Füredi Anita, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Nicolas Poussin: Árkádiai pásztorok, 1637

A tanulmány szerzői a cikkben rávilágítanak arra, hogy az energiaipari változások egy új geopolitikai erőteret hozhatnak majd létre. A környezetet kímélő, tiszta energiára történő átállás, mely a karbonsemlegesség irányába történő előrelépés kritikus forrása, a jövőben jelentős változásokat hozhat többek között technológiai, környezetvédelmi és geopolitikai téren.

Olvass tovább

Az amerikai születésszámok váratlan csökkenése – miért ment el az amerikaiak kedve a gyerekneveléstől?

Forrás: The Puzzle of Falling US Birth Rates sincet the Great Recession
Mellisa S. Kearney, Philip B. Levine, Luke Pardue, EconoFact

szerző: Pókász Zoltán

Pablo Picasso: Las Meninas, 1957

1980 és 2007 között az USA születésszámai viszonylag stabilak maradtak: 1000 15-44 év körüli nőre 65-70 születés jutott évente. A gazdasági világválság után azonban ezek a számok drasztikusan, 20%-kal lecsökkentek 55,8 gyermek/1000 szülőképes korú nőre. Mindez katasztrofális munkaerőpiaci következményekkel is járhat hosszabb távon. Milyen folyamatoknak tudható be mindez, és milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve?

Olvass tovább

A globális ellátási láncokat érő sokkok hatásai és a kockázatok értékelése

szerző: Kovács Eszter, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Tiziano: Európa elrablása, forrás: wikipedia.org

A sokkok természete jelentősen meghatározza a globális ellátási láncokban (GSCs) okozott fennakadások mértékét. Normális időszakokban a GSC-ket érő sokkok földrajzilag és/vagy szektorálisan koncentrálódnak a közvetlen hatások szempontjából, később globális méretűvé alakulhatnak. Válságok esetén az újabb turbulenciák megjelenése azonban nehezíti a helyreállás folyamatát.

Olvass tovább

Az Egyesült Államok világhatalmi szerepének alapjai

George Friedman: Vihar a csönd előtt – Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő, MCCPress, Budapest, 2021

szerző: Szabó Bálint, mesterszakos egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Ahogy az alcímből is kiolvashatjuk, George Friedman szembeszáll azzal a tézissel, miszerint a 21. század az amerikai világhatalmi szerep végét jelentené. A jelenlegi helyzet sok tekintetben nem új, Amerika történelme tele volt válságokkal, azonban sikere mindig annak volt köszönhető, hogy meg tudott újulni, és felül tudta vizsgálni saját politikájának kudarcait. A 2020-as évek Amerikája azonban egy, az eddigieknél nagyobb válsággal néz szembe, a könyvből pedig megérthetjük, hogyan is jutottunk el idáig.

Olvass tovább

Biztonságpolitika – Pénzügypolitika – Iparpolitika

dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, nemzeti fegyverzeti igazgató előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégium és az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának szervezésében. A rendezvényt dr. Takáts Előd, az egyetem rektora nyitotta meg.

A rendezvényről hosszabb összefoglalót közlünk majd, előzetes tájékoztatásul osztjuk meg a honvedelem.hu tudósítását.

https://honvedelem.hu/hirek/egyetemistak-kozott.html?fbclid=IwAR14yfUnsDay1R2uKJXP4_-PXbOZVUl4XRlGhfkOScrPESm27MIvj2U5Hqw