Currently, there is an ambiguous position regarding technology. On one hand, there is an optimistic view that technology will improve the world; on the other hand, there is a regression in the face of technical means that dehumanize. This duality leads us to reflect on the foundation of modern technology and the conditions that have made scientific and technological development possible as we know it. In this context, last year, during 2023, Colombia’s Information and Communications Technology (ICT) sector contributed 3.1% to the country’s gross domestic product and this year a tentative figure of 227 billion pesos is being discussed. This perspective allows us to detach from our naturalized relationship with technology, which often prevents us from understanding the real situation in Colombia.
Globalizáció és geopolitika
TÖRTÉNELMI FORDULÓPONT? AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HELYZETE ÉS ÚTVÁLASZTÁSA A GLOBÁLIS RENDSZERBEN ALAPÍTÁSÁNAK NEGYEDÉVEZREDES ÉVFORDULÓJA ELŐTT

A tanulmány négy témakörben: ”Az amerikai nemzet és a társadalom arculata 2024-ben, az új demográfiai trendek következményei, homogenizálódó, sok arcszínű vagy multikulturális nemzet felé fejlődik-e az USA? „ Az amerikai gazdaság realitásai, a gazdaságpolitikák következményei: a középosztály politikája és az „amerikai álom” 2024-ben az „Amerika mindenekelőtt” és „Amerikának újra vezetnie kell” politikai célok fényében.” „Az Egyesült Államok céljai, hatalmi pozíciói és lehetőségei: szerepe az átalakuló világrendben, relációs és strukturális hatalmának eszközei, hadsereg. A dollár és a technológia.”” Az Egyesült Államok a globális fegyverkezési versenyben és szerepe a világ remilitarizálásában.” világítja meg a változások főbb trendjeit főútvonalait és következményeit.
Az oktatási válság Venezuelában

Bauman (2005) szerint az oktatás a modernitás folyamatában összekapcsolja a stabilitást a társadalmi és gazdasági struktúrák között, fenntartja az összhangot a szakképzett munkaerő és a gazdasági növekedés között. Ez az oktatási modell, amely a műszaki és minőségi képzésre összpontosított, biztosította a szakképzett munkaerő foglalkoztatását a legfontosabb termelő ágazatokban. Venezuela jelenlegi helyzetében azonban ez a struktúra összeomlott az országot sújtó mély gazdasági és társadalmi válság miatt.
The Educational Crisis in Venezuela

According to Bauman (2005), education in solid modernity was linked to a stable social and economic structure that maintained a balance between specialized labor and economic growth. This educational model, focused on technical and qualified training, ensured employment for a skilled workforce, oriented towards material, technical, and economic production sectors. However, in Venezuela’s current context, this structure has collapsed due to the deep economic and social crisis the country is experiencing.
Ázsia évszázada?
Recenzió Jong Wha Lee “Ez lenne Ázsia évszázada?” című tanulmánykötetéről

A 21. században Ázsia országainak egyre növekvő szerepe van a világban. Ez az egyre dominánsabb szerep elsősorban gazdasági, de politikai és katonai téren is tetten érhető. Jong Wha Lee, a Koreai Egyetem közgazdász professzora a tanulmánykötetében Ázsia legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait elemzi, és olyan gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzásegíthetik az ázsiai országokat ahhoz, hogy a 21. század nyertesei tudjanak lenni. Jong Wha Lee egy olyan új növekedési modell irányába történő elmozdulást tart szükségesnek, amely felöleli a pénzügyi stabilitást, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a jövedelmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot.
https://drive.google.com/file/d/1G09DmoIfmTB6GiFXXiIVr-ehkeGVS8fp/view
Argentína gazdasági helyzete
Latin-Amerikában az informális foglalkoztatás meghatározó tényezője a régiót sújtó éhínségválságnak. Egy olyan környezetben, ahol az emberek hosszú sorokban állva igyekeznek élelemhez jutni, hiányzik a szociális biztonság és a stabilitás, és a világjárvány különösen sokat ártott nekik, súlyosbítja a szegények helyzetét.
Economic Situation in Argentina
Informal employment in Latin America is a determining factor in the hunger crisis affecting the region. In a context where long lines of people seek access to food, they lack social security and stability, and have been particularly harmed by the pandemic, exacerbating the situation of poverty.
A biológiai sokféleség megőrzése Latin-Amerikában

A Latin-Amerika és a Karib-térség országainak fenntartható fejlődéssel foglalkozó fóruma kulcsfontosságú regionális mechanizmus a 2030-ig szóló terv a fenntartható fejlődési célok, azok célkitűzései és végrehajtási eszközei, valamint a fejlesztés finanszírozásáról szóló addisz-abebai cselekvési program végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából. Ezt a fórumot a Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság (ECLAC) tagállamai hozták létre 2016 májusában, a Bizottság harminchatodik ülésszakán, Mexikóvárosban.
Conserving Biodiversity in Latin America

The Forum of the Countries of Latin America and the Caribbean on Sustainable Development is a key regional mechanism for monitoring and evaluating the implementation of the 2030 Agenda, the Sustainable Development Goals (SDGs), their targets, and means of implementation, as well as the Addis Ababa Action Agenda on financing for development. This forum was created by the member states of the Economic Commission for Latin America and the Caribbean (ECLAC) in May 2016, during its thirty-sixth session in Mexico City.
„Jelenleg a globális feladat az infláció csökkentése úgy, hogy ne romoljanak a növekedési lehetőségek.”

Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikájáról., További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.
https://drive.google.com/file/d/1UW4v8vUUfaAkZk2qglkV6HbWQm9waOY0/view
Csáki György 1953-ban született, 1976-ban diplomázott a Mark Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdasági Tervezés szakán, 1985-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. 1976 óta tanított politikai gazdaságtant, világgazdaságtan, nemzetközi gazdaságtant, 2006-ban habilitált, 2008-ban lett egyetemi tanár. 2020-ban ment nyugdíjba a Szent István Egyetem GTK Nemzetközi gazdaságtan tanszékének vezetőjeként. Az MTA IX. Osztály Nemzetközi és fejlődéstanulmányok Bizottságának alelnöke, a Külgazdaság Szerkesztő Bizottságának tagja. Nemzetközi gazdaságtan című tankönyve öt nyomtatott és egy elektronikus kiadásban jelent meg a Napvilág Kiadónál.