Globalizáció és geopolitika

China’s economic policy dilemmas and the political economy

A tanulmány tárgya Kína gazdasági fejlődésének értelmezése a globalizáció politikai gazdaságtana szemszögéből. A tanulmányban azt mutatjuk be, hogy Kína fejlődése a 20. és a 21. században szorosan kapcsolódik a globalizáció előrehaladásához. A globalizáció a közös fejlődés kerete, a jogállami normák, az emberi méltóság egyetemessé válása. Kína jelenlegi gazdasági problémái abból fakadnak, hogy nem elég következetes ennek követésében. A tanulmány állítása szerint ehhez az szükséges, hogy a 20. század ideológiai örökségét Kína újraértelmezze, a szocialista elméletből csak azokat az elemeket őrizze meg, amelyek összeegyeztethetők a jogállamisággal. Ehhez az elméleti lépéshez arra is szükség van, hogy a nyugati szövetségi rendszer a jogállamiságot és ne a kapitalizmust állítsa a középpontba. A tanulmányban azt is bemutatjuk, hogy többek között Kína külgazdaságpolitikájában már történtek erre utaló elemek, mindenekelőtt az elektromos autók termelésében.

This paper discusses the interpretation of China’s economic development from the perspec-
tive of the political economy of globalization. In this paper, we show that China’s development in the 20th and 21st centuries is closely related to the progress of globalization. Globalization is the framework for common development, the rule of law, and the universalization of human dignity. China’s current economic problems stem from its lack of consistency in following this path. The study argues that this requires China to reinterpret its ideological heritage of the 20th century, preserving only those elements of socialist theory that are compatible with the rule of law. This theoretical step also requires the Western federal system to focus on the rule of law and not on capitalism. The paper will also show that, among other things, China’s foreign economic policy has already made some indications of this, above all in the production of electric cars.

https://drive.google.com/file/d/1t0vXvk5fg0DLXhrl4wc1U3nrfgEiulQP/view

The former Argentine President Cristina Fernández de Kirchner is currently facing a critical judicial decision regarding a six-year prison sentence in the Vialidad case. The case centers on allegations of defrauding the state by directing 80% of the national public works budget in the south province of Santa Cruz toward the construction company of Lázaro Báez between 2003 and 2015. 

Olvass tovább

Interjú dr. Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgatójával, egyetemi docensével

A Világpolitika és Közgazdaságtan szerkesztősége interjút készített Szunomár Ágnessel Kína jelenét és jövőjét illetően. Dr. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője, habilitált egyetemi docens, a KRTK VGI tudományos főmunkatársa.

Az interjúból kiderül, hogy Kína globalizációs elképzelései elsősorban a többpólusú világrend kialakítására irányulnak és a kínai vezetés nem törekszik hegemón nagyhatalomként pozicionálni magát. Azt is megkérdeztük, hogy hogyan viszonyul Kína a jogállamiság szellemiségéhez és hogyan képzeli el alkalmazkodását a globális partnerséghez. Az interjú során érintettük az Európai Unió és Kína kapcsolatát is, mely alapján egy kölcsönös gazdasági és technológiai függés képe látszik kirajzolódni, amelyben a lassú egymáshoz igazodás tűnik a legreálisabb forgatókönyvnek. Interjúnkat az orosz-kínai kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel zártuk.

https://drive.google.com/file/d/1cLCCzL7OA-rEyWYr5093yNaLb-HXORev/view

Jelenleg a technológiával kapcsolatban ellentmondásos a helyzet. Egyfelől van egy optimista nézet, miszerint a technológia javítani fogja a világot; másfelől van egy eltávolodás az elembertelenítő technikai eszközöktől. Ez a kettősség arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk a modern technológia alapjain és azokon a feltételeken, amelyek lehetővé tették a tudományos és technológiai fejlődést. Ebben az összefüggésben érdemes figyelembe venni, hogy tavaly, 2023-ban Kolumbia információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazata 3,1%-kal járult hozzá az ország bruttó hazai termékéhez, idén pedig 227 milliárd pesora becsülik a hozzájárulás mértékét. Ez a perspektíva lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiával való bevett kapcsolatunktól, amely gyakran megakadályozza, hogy megértsük a valódi kolumbiai helyzetet.

Olvass tovább

Currently, there is an ambiguous position regarding technology. On one hand, there is an optimistic view that technology will improve the world; on the other hand, there is a regression in the face of technical means that dehumanize. This duality leads us to reflect on the foundation of modern technology and the conditions that have made scientific and technological development possible as we know it. In this context, last year, during 2023, Colombia’s Information and Communications Technology (ICT) sector contributed 3.1% to the country’s gross domestic product and this year a tentative figure of 227 billion pesos is being discussed. This perspective allows us to detach from our naturalized relationship with technology, which often prevents us from understanding the real situation in Colombia.

Olvass tovább

A tanulmány négy témakörben: ”Az amerikai nemzet és a társadalom arculata 2024-ben, az új demográfiai trendek következményei, homogenizálódó, sok arcszínű vagy multikulturális nemzet felé fejlődik-e az USA? „ Az amerikai gazdaság realitásai, a gazdaságpolitikák következményei: a középosztály politikája és az „amerikai álom” 2024-ben az „Amerika mindenekelőtt” és „Amerikának újra vezetnie kell” politikai célok fényében.” „Az Egyesült Államok céljai, hatalmi pozíciói és lehetőségei: szerepe az átalakuló világrendben, relációs és strukturális hatalmának eszközei, hadsereg. A dollár és a technológia.”” Az Egyesült Államok a globális fegyverkezési versenyben és szerepe a világ remilitarizálásában.” világítja meg a változások főbb trendjeit főútvonalait és következményeit.

Simai, M.: Történelmi fordulópont? Az Egyesült Államok helyzete és útválasztása a globális rendszerben alapításának negyedévezredes évfordulója előtt

Bauman (2005) szerint az oktatás a modernitás folyamatában összekapcsolja a stabilitást a társadalmi és gazdasági struktúrák között, fenntartja az összhangot a szakképzett munkaerő és a gazdasági növekedés között. Ez az oktatási modell, amely a műszaki és minőségi képzésre összpontosított, biztosította a szakképzett munkaerő foglalkoztatását a legfontosabb termelő ágazatokban. Venezuela jelenlegi helyzetében azonban ez a struktúra összeomlott az országot sújtó mély gazdasági és társadalmi válság miatt.

Olvass tovább

According to Bauman (2005), education in solid modernity was linked to a stable social and economic structure that maintained a balance between specialized labor and economic growth. This educational model, focused on technical and qualified training, ensured employment for a skilled workforce, oriented towards material, technical, and economic production sectors. However, in Venezuela’s current context, this structure has collapsed due to the deep economic and social crisis the country is experiencing.

Olvass tovább

Recenzió Jong Wha Lee “Ez lenne Ázsia évszázada?” című tanulmánykötetéről

A 21. században Ázsia országainak egyre növekvő szerepe van a világban. Ez az egyre dominánsabb szerep elsősorban gazdasági, de politikai és katonai téren is tetten érhető. Jong Wha Lee, a Koreai Egyetem közgazdász professzora a tanulmánykötetében Ázsia legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait elemzi, és olyan gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzásegíthetik az ázsiai országokat ahhoz, hogy a 21. század nyertesei tudjanak lenni. Jong Wha Lee egy olyan új növekedési modell irányába történő elmozdulást tart szükségesnek, amely felöleli a pénzügyi stabilitást, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a jövedelmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot.

https://drive.google.com/file/d/1G09DmoIfmTB6GiFXXiIVr-ehkeGVS8fp/view

Latin-Amerikában az informális foglalkoztatás meghatározó tényezője a régiót sújtó éhínségválságnak. Egy olyan környezetben, ahol az emberek hosszú sorokban állva igyekeznek élelemhez jutni, hiányzik a szociális biztonság és a stabilitás, és a világjárvány különösen sokat ártott nekik, súlyosbítja a szegények helyzetét.

Olvass tovább