Az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése korszakhatár a világpolitikában. A globalizmus tartalma megváltozott, Biden világossá tette, hogy elkötelezett a globalizáció és az új világrend mellett. 2021-ben már más világban élünk. Új világ van születőben. A tudományok köre kibővült, az új tudás új állami erőcentrumokat hozott létre. A változás nyomon követhető a termelési folyamat alapvető átalakulásában. Az új termelési mód kialakítja az új életmódot. Biden Amerikája ezt észlelve cselekszik, igy az ő 100 napja több, mint az Egyesült Államok sorsfordító története.
Szerző: Győrffy Dóra, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára 2021. márciusban védte meg MTA doktori disszertációját, mely a könyv alapjául szolgál. Témája rendkívül időszerű. Az elmúlt évtizedekben hozzászokhattunk ahhoz, hogy az egymást követő válságok (alkotmányozás, pénzügyi válság, menekültválság, Brexit, populizmus, járvány) során katasztrófa-forgatókönyveket hallgatunk arról, hogy az integráció gyengül, és az Európai Unió hamarosan szétesik. Emellett az integráció mélyüléséről is kapunk híreket, hisz újabb és újabb területeken jelentenek be intézkedéseket a válságok lecsengése után. Benczes István munkájának legfontosabb erénye, hogy képes az egymástól távol álló narratívákat egyetlen elméleti keretbe összefoglalni.
A gazdasági csomag, melynek fő célja az infrastruktúra fejlesztése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a legnagyobb munkahelyteremtő beruházás a második világháború óta – mondta az amerikai elnök a pennsylvaniai Pittsburgh-ben.
Joe Biden szerint a terv tisztességes gazdaságot hoz létre, ahol mindenkinek lesz esélye a sikerre. Mint mondta, a gazdasági csomag egy olyan mértékű befektetés, amely egyszer történik meg egy generáció életében és csak az évtizedekkel ezelőtti autópálya-rendszer építéshez és az űrversenyhez fogható.
A terv első része a munkahelyekről, a második pedig az amerikai családokról szól. A foglalkoztatási terv lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket. “Munkahelyek millióit, jól fizető munkahelyeket fog teremteni” – mondta az elnök.
Biden a csomag finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni. Hangsúlyozta, hogy “az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”
Ezen kívül egy úgynevezett globális minimum adót is megállapítanának, amelynek mértéke 21 százalék lenne. Ezzel az intézkedéssel azt próbálják megakadályozni, hogy a vállalatok az adózás elkerülése érdekében a nyereséget külföldre tereljék. Az adótörvényt is megváltoztatnák, hogy az amerikai vállalatok ne egyesülhessenek külföldi vállalkozásokkal, és ne kerülhessék el az adózást azzal, hogy székhelyüket egy adóparadicsomba költöztetik.
Az “Amerika és a világ” című könyv egy interjú sorozat, ami 2008-ban készült, és két korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Brent Scowcroft (Geoge H. W. Bush időszakában töltötte be ezt a tisztséget másodszor) és Zbigniew Brzezinski (Carter elnök alatt szolgált nemzetbiztonsági főtanácsadóként) beszélgetnek az Egyesült Államok előtt álló problémákról. A leendő elnök: Obama, de George W. Bush, a leköszönő elnök is érintett. A könyvet 2019-ben jelentette meg az Antall József Tudásközpont. A könyv megértéséhez segít, ha figyelembe vesszük, hogy Z. Brzezinski a régi dicsőség árnyékában fogalmazza meg véleményét, illetve, hogy Brzezinski külpolitikai kérdésekben mindig Henry Kissingerével ellentétes álláspontot foglalt el. Kissinger ma is aktív politikus, aki Nelson Rockefeller tanácsadója volt 1960/1964/1968 között, majd nemzetbiztonsági főtanácsadó, később külügyminiszter (1973-1977 ), az USA külpolitikájának aktív formálója, tehát nemcsak teoretikus. A másik könyv, ami segít elhelyezni az amerikai külpolitika gondolkodást ezért Kissinger: Fehér házi éveim című munkája, (Kissinger: Fehér házi éveim, Antall József Tudásközpont, 2019) a két könyv együtt ad választ a kérdésekre.
Az „Amerika és a világ” című könyv interjúsorozatát David Ignatius, a Washington Post szemleírója vezette, az interjúk során a leendő elnök, Obama lehetséges – és az írók szerint szükséges – tetteit és stratégiáját alapul véve elemezték az Egyesült Államokat érintő aktuális problémákat és konfliktushelyzeteket, valamint az USA kapcsolatát a világ különböző országaival és területeivel. A könyv a közel-keleti problémákkal kezdődik, majd az USA-Kína kapcsolattal folytatódik, végül pedig taglalja az amerikaiak viszonyát és érdekeit Oroszországgal, valamint Európával. A kötet szélesíti az ismereteket a külpolitika akkori állásáról, valamint a neves szerzők szakmai véleményéről, illetve jó alapot ad az amerikai külpolitikai gondolkodás megértéséhez.
Interview with Boris Vujcic, Governor, Croatian National Bank
Boris Vujcic, Governor, Croatian National Bank
The interview was made by Tamás Pesuth
This year the Lamfalussy Award was received by Boris Vujčić, Governor of the Croatian National Bank. The Lamfalussy Award, established by the National Bank of Hungary is dedicated to recognise exceptional international achievements influencing international monetary policy. We are honored to be able to conduct the following interview with Governor Vujčić, that can help us to better understand the economic policy and thinking in our region, in Central and Eastern Europe.
Power, Samantha: “The Can-Do Power: America’s Advantage and Biden’s Chance.” Foreign Affairs, January/February, 2021. Vol. 100. No. 1. p. 9.
Furman, Jason: “The Crisis Opportunity: What It Will Take to Build Back a Better Economy.” Foreign Affairs, January/February, 2021. Vol. 100. No. 1. p. 24.
A NASA Mars küldetése sikerrel járt forrás: hirado.hu
Szerzők: Gyuricza Petra Rebeka és Keményfi Gergely
A két tanulmány a világhatalmi vezető szerepétől közelmúltban érezhetően eltántorodott Amerikai Egyesült Államok koronavírus-válsággal és megosztottsággal terhelt bel-, valamint ellentmondásokkal teli külpolitikájának lehetőségeit kísérli értelmezni a 2020-as elnökválasztás eredményének fényében. Recenziónk keretében megpróbáljuk felderíteni az összefüggéseket a Trump-adminisztráció hagyatéka és a Kínai Népköztársaság előretörése között, illetve mérlegeljük Joe Biden esélyeit: vajon hogyan állítható helyre az USA II. világháborút követő, új világrendet kialakítani képes tekintélye úgy, hogy közben a válság ne tegye tönkre az elmúlt évek gazdasági növekedését és az amerikai középosztály jólétét?
Michael Beckley – „Rogue Superpower: Why This Could Be an Illiberal American Century.”[1], Foreign Affairs, 2020. november
Philip Guston: Riding Around, 1969
Szerző: Keményfi Gergely
A színvonalas amerikai folyóiratban, a Foreign Affairsben megjelenő cikk az Egyesült Államok, és ezáltal a jelenleg fennálló liberális világkereskedelmi rendszer egy lehetséges, de igen nagy valószínűséggel bekövetkező jövőképét mutatja be. A szerző egy újabb blokkosodást vizionál, melynek fő okozója nem Kína vagy Oroszország, hanem maga az USA lesz. A publikáció ezen folyamat elemeit fejti ki részletesen, és akarva-akaratlanul jövőre vonatkozó kételyekkel telíti el az olvasót.
Az elemzés az európai projekt lehetséges fejlődési útjait vizsgálja s mivel a járvány gazdaságon túli tényező is, kitér a társadalmi folyamatokra is.
Bod Péter Ákos
A koronavírus-járvány a világátlagnál súlyosabb gazdasági visszaesést idézett elő Európában a nagyfokú nyitottsággal járó kitettség és a gazdasági szerkezet következtében. A nem-gazdasági eredetű sokk a korábbi pénzügyi válsághoz hasonlóan ismét aszimmetrikus hatással járt az EU tagállamaiban, és a válság utáni helyreállítási képességek sem egyformák. A két válság nyomán jelentős gazdaságszerkezeti átalakulások indultak el, nemzeti és EU-szinten stratégiai döntések születtek, noha ellentmondásos és improvizáló módon. Ezek nyomán az EU jobb válságviselő képességre tehet szert fontos feltételek teljesülése esetén. Az esszé az európai projekt lehetséges fejlődési útjainak kritikus gazdasági és gazdaságpolitikai tényezőit tekinti át.
2019. június 25-én Kiss László felkérésére három közgazdász, Bod Péter Ákos (egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem), Farkas Péter (nyugdíjas főmunkatárs, KRTK Világgazdasági Intézet) és Trautmann László (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem) ült le beszélgetni a globalizáció és a közgazdaság-tudomány kérdéseiről. A beszélgetést jelentős szerkesztési munka követte, amely során minden szerző kiegészíthette saját hozzászólását. Kiss Endre filozófus pedig, aki sajnos nem tudott részt venni a beszélgetésen, írásban fogalmazta meg véleményét. A kéziratot 2019. október 29-én zártuk le.
