A Világpolitika és közgazdaságtan a pápalátogatás alkalmából kért interjút a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjától, dr. Birher Nándortól. Az interjú lehetőséget adott számunkra arra is, hogy az egyetem szerepéről beszélgessünk a vallási gondolkodásban, Ferenc pápa társadalmi tanításán és a világvallások közötti párbeszéden túlmenően.
Eredetileg megjelent: Uri Dadush: (2022) ‘Deglobalisation and protectionism’ Working Paper 18/2022, Bruegel
A cikk szerzője Uri Dadush neves közgazdász és kutató, aki számos területen dolgozik, köztük a nemzetközi kereskedelem, a gazdasági növekedés, az iparpolitika és a fejlődési politika területén. Dadush karrierje során számos fontos szerepet töltött be, többek között a Világbanknál és az OECD-nél is dolgozott vezető szerepkörben. Jelenleg a Nemzetközi Gazdasági Társaság vezetője és a Bruegel gazdaságkutató intézet tagja. Dadush rendszeresen publikál tanulmányokat és cikkeket az államok közötti kereskedelem, a gazdasági növekedés és a globális gazdaság kérdéseiről. Ő is egyike azoknak a szakértőknek, akik kiemelten foglalkoznak a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokkal és azok hatásával a globális gazdaságra.
A Foreign Affairs nemrégiben közölte Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója Innovációs erő című cikkét. (Innovation Power, Why Technology Will Define the Future of Geopolitics, Foreign Affairs, March/April 2023) Ebben a szerző a technológia és az innováció növekvő jelentőségét tárgyalja a világpolitika és a nemzetközi kapcsolatok alakításában. E tendencia példájaként emeli ki Ukrajna azon képességét, hogy a technológiai fejlesztések révén le tudta küzdeni katonai hátrányát.
Ian Buruma (2023): China’s Autocracy in Crisis. Project Syndicate. 2023.január 9., Yi Fuxian (2023): China is Dying Out. Project Syndicate. 2023. február 14.
Kína történelme során számos válsággal birkózott meg, hogy napjaink talán legérdekesebb nagyhatalmává nője ki magát, melynek megítélése erősen ellentmondásos főként berendezkedése és az azt körülvevő homály miatt. A Kínai Népköztársaság jelenleg is több kihívással néz szembe: a Hszi Csin-ping vezette országot a Covid-járvány és a népességcsökkenés hatásai egyaránt sújtják. A következő értekezésben az említett problémákról szeretnék nyújtani egy összefoglalót, melyhez Ian Buruma ,,China’s Autocracy in Crisis” és Yi Fuxian ,,China is Dying Out” című cikkeket veszem alapul, melyek a Project Syndicaten jelentek meg.
https://drive.google.com/file/d/1HVfai4pZb5SxrJM_cbeNx_M5YNr07u_Y/view
A Köz-gazdaság interjút kért Simai Mihálytól a globalizáció és a nemzetközi viszonyok jelenlegi helyzetéről. Úgy láttuk, hogy a jelenlegi viharos geopolitikai és világgazdasági helyzet egyre sürgetőbbé teszi a stratégiai gondolkodás megerősítését, a helyes kérdések és az arra adott helyes válaszok megtalálását. Ez alól a feladat alól Magyarország sem vonhatja ki magát, és a tudományos párbeszédbe történő bekapcsolódáshoz minden lehetőség adott. Ennek érdekében kérdeztük Simai Mihályt, aki az ENSZ Egyetem Helsinkiben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója és tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként, illetve az UNICEF Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A beszélgetést Csontos Tamás és Trautmann László készítette.
In Defense of Globalization in the March issue of Finance and Development: IMF.org/fandd
https://imfpodcast.libsyn.com/harold-james-in-defense-of-globalization
Az IMF podcastjának vendége volt Harold James, a Princeton Egyetem professzora és számos nagysikerű politikai gazdaságtannal foglalkozó könyv szerzője. Az epizódban Bruce Edwards-szal, a műsor házigazdájával, a globalizáció folyamatát ért kritikákat elemezték és igyekeztek megcáfolni őket. Meglátásuk szerint a globalizáció ellenzői a jelenlegi gazdasági kihívásokat – az ellátási láncok megszakadását, a magas inflációt és a migráció negatív aspektusait mind a globalizált világ termékeinek látják, holott álláspontjuk szerint történelmi tanulságok bizonyítják, hogy ez nem igaz. Sőt, meglátásuk miszerint egy globalizáltabb világ oldhatja fel ezeket a problémákat.
Interjú dr. Tarrósy István, a PTE Afrika kutató intézetének igazgatójával, egyetemi tanárral
A Világpolitika és közgazdaságtan című folyóirat interjút kért dr. Tarrósy Istvántól, a PTE egyetemi tanárától, a PTE-n működő Afrika kutatóközpont igazgatójától. Tarrósy István az MTA Afrika Albizottságának titkára, a Pécs African Studies kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi szakkonferencia elindítója, szervezője. Számos hazai és külföldi szakfolyóirat szerkesztője. A beszélgetést Horváth Anna és Trautmann László készítette.
Mearsheimer, J.J. (2022). A nagy téveszme. Liberális államok és nemzetközi realitások. Századvég, Budapest.
A liberális hegemónia és az unipoláris világrend, amelyben az USA volt a nemzetközi rendszer egyetlen nagyhatalmi pólusa, véget ért. John J. Mearsheimer, amerikai nemzetközi kapcsolatok elemző, az offenzív realizmus atyja ezt a tézist igyekszik bizonyítani a 2022-ben, a Századvég Kiadó gondozásában megjelent A nagy téveszme. Liberális államok és nemzetközi realitások című könyvében. Mearsheimer célja bizonyítani, hogy a liberális külpolitika, mely a hidegháború vége óta egyértelműen dominálja az USA külpolitikai irányvonalát, veszélyes a világ államai és saját, hazai liberalizmusa számára is. A könyv szembeszáll a Fukuyama által hirdetett „történelem vége” felfogással és a liberalizmus győzelmét megcáfolva mutatja be a realizmus és a nacionalizmus erejét.
A mesterséges intelligencia egyre fontosabb és kiemelkedőbb szerephez jut napjainkban mind a magánéletben mind pedig a tudomány különböző szféráiban. Éppen ezért nem meglepő, hogy a történelem egyik leghíresebb diplomatájának, Henry Kissingernek, új könyve is ezzel a témával foglalkozik.
