„Az Európai Unió energiapolitikája példás gyorsasággal reagált az új geopolitikai kihívásokra”

Interjú Banai Károllyal, energiapolitikai szakértővel

A Köz-gazdaság interjút készített Banai Károllyal, energiapolitikai szakértővel, korábbi magyar multilaterális nagykövettel a globális és az európai energiahelyzetről, az európai fejlesztési lehetőségekről az energetikai fejlesztések terén. A beszélgetést Cserni Zsuzsa és Trautmann László készítette. 

Olvass tovább

A vihar (Francia-német kapcsolat)

John Gielgud Prosperoként. Részlet Peter Greenaway Prospero könyvei című filmjéből

„Oda már minden varázsom, / ami erőm van, sajátom; / s az nem sok: hát döntsétek el, / hogy maradjak, vagy menjek el / Nápolyba immár. Bűvigétek / – hiszen országom az enyém lett, / s megbocsájtottam az öcsémnek – / ne tartson e szigeten, kérlek; / oldozzanak fel most ezek / a kedves, segítő kezek. / Sóhajtsatok, és az segítsen / vitorlásomat célba vinnem, / célom a tetszés volt. De már / se szellem, se varázs, se báj; / végül még kétségbe esem / és imádkozom kegyesen, / s az irgalom, az isteni, / maga fog még fölmenteni. / Mint ti az ítéletnapon, / hadd menjek én is szabadon.”

Shakespeare: A vihar (Epilógus, ford. Fábri Péter)

Olvass tovább

A neoliberalizmus után

Minden gazdaság lokális

Rana Foroohar: After Neoliberalism, All Economics is Local, Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, 2022. November/December Volume 101 (Number 6), pp 134-145.

Shrek és szamár a Shrek című rajzfilmből

Rana Foroohar rovatvezető és társszerkesztő Financial Times-nál. Emellett a CNN gazdasági elemzője is. A könyve a „Makers and Takers: The Rise of Finance and the Fall of American Business” (Crown), amely arról szól, hogy a tőkepiacok miért nem támogatják többé az üzletet, bekerült a Financial Times McKinsey Év Könyve díjának 2016-os listájára.

Olvass tovább

Az energiaipari tranzíció akadályai

A támogatási keretrendszer kialakításának kihívásai az alacsony és közepes jövedelmű országok vonatkozásában energetikai területen

Rubens: A leláncolt Prometheusz, 1611, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Prometheus_Bound_(Rubens)

Sarthak Sharma: Energy Transition Hurdles – Framing Development Assistance for LMICs in the Energy Domain Eredetileg megjelent: Center for Strategic & International Studies 2022

Sarthak Sharma, a CSIS korábbi munkatársa egy rövid írást tett közzé az energetikai átmenetről a fosszilis energiahordozókról a megújuló energaiforrások felé. Sharma szerint az energiához való hozzáférés és az energiafelhasználás lehetősége stratégiai fontosságú a nemzetgazdaságok számára mind a nemzetbiztonság megteremtése, mind az életszínvonal fenntartása és javítása érdekében. A dekarbonizáció érdekében számos fejlett gazdaságú nemzetállam alternatív energetikai megoldások keresését tűzte ki célul. Az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMICs- low and middle income countries) számára az elsődleges energetikai cél a gazdaság fejlődésének elősegítése például az elektromos áramellátás stabilizálása segítségével.

Olvass tovább

A Baker-hipotézis: Stabilizáció, Strukturális Reformok és Gazdasági Növekedés

Anusha Chari, Peter Blair Henry, Hector Reyes: The Baker Hypothesis: Stabilization, Structural Reforms, and Economic Growth, Eredetileg megjelent: Journal Of Economic Perspectives 2021 , 35(3): 83-108

Az 1970-es és 1980-as években a fejlődő országokra jellemző volt, hogy magas költségvetési hiánnyal küzdöttek, az államadósság állományuk növekedési rátája meghaladta a GDP növekedési rátáját. Az amerikai dollárban felvett hiteleik reál kamata egyre nőtt, külföldi finanszírozási lehetőségek sorra zárultak be ezen országok gazdaságai előtt. Az 1980-as évek közepén a fejlődő országok átlagos inflációs szintje közel 40%-os volt, a hiperinfláció jelensége fenyegette ezen országok egy részét.  Megoldási javaslatként 1985-ben James A. Baker III, volt amerikai pénzügyminiszter megfogalmazta a „Fenntartható Növekedési Program”-ot, mely gazdasági reformokat szorgalmazott az érintett országokban. A Program magába foglalta az infláció stabilizálását, a kereskedelem liberalizációját, a külföldi befektetéseknek való teret engedést és a privatizációt is. A Program megosztó fogadtatásban és kritikában részesült. A reform melletti fő érv az volt, hogy implementációja esetén a GDP gyorsabb növekedését tenné lehetővé, mintha nem valósulna meg.

Olvass tovább

A globális kormányzás radikális reformjának szükségessége

Afrikai csónak fából faragva

Brahima Sangafowa Coulibaly, a Brookings Institution think thank munkatársa, fontos üzenetet fogalmaz meg „Rebooting global cooperation” című cikkében. (https://www.brookings.edu/essay/rebooting-global-cooperation-is-imperative-to-successfully-navigate-the-multitude-of-shocks-facing-the-global-economy/) Meglátása, hogy nem sok eset volt az eddigi történelemben, amikor a globális gazdasági és szociális válságok ennyire egymásba estek volna és ennyire erősítették volna egymást – sorolja itt a COVID-19 elhúzódását, a széles körű élelmiszer- és energiabiztonság veszélyét, az inflációs hullámot, a fejlesztésfinanszírozás és az államadósság fenyegető válságát, a globális recesszió magas kockázatát, az éghajlati válságot, valamint a geopolitikai válságot.

Olvass tovább

A Donald Trump rejtvény történelmi megvilágítása

Steve Gibbs: Hyde Park sarok

Ismertető Barry Eichengreen – A populista csábítás: gazdasági sérelem és politikai reakció a modern világban című könyvéről

Konstantin Sonin: The Historical Perspective on the Donald Trump Puzzle: A Review of Barry Eichengreen’s The Populist Temptation: Economic Grievance and Political Reaction in the Modern Era, Eredetileg megjelent: Journal of Economic Literature 2022, 60(3): 1029-1038

A nyertes mindent visz, avagy a politikai tér sarkítása, a hatalmat gyakorló elittől való eltávolodás, a politikai intézmények destrukciója és a társadalom egy közös pont mentén való tömörítése, ezen tények képzeletbeli ujjai most mind a populizmusra mutogatnának. Társadalmunk egyik axiómája a ciklikusság, mely elkerülhetetlenül előidézi a politikában a pattanásig feszülő indulatokat, ami pedig az addigi elittel való megelégelést és a populista törekvéseket hívja életre.  Sonin összefoglalója Eichengreen – A populista csábítás címmel publikált könyvéről a populizmus szociálpolitikai, makrogazdasági és történelmi vetületeit vizsgálja.

Olvass tovább

Dominál a dollár: hogyan reagáljunk az erős amerikai valutára?

Henri Matisse: Ragyogás, nyugalom és gyönyör, 1904

Gita Gopinath és Pierre-Olivier Gourinchas, a Nemzetközi Valutalap két munkatársa a fenti címmel jelentette meg elemzését az IMF Blogon (https://www.imf.org/en/Blogs/Articles/2022/10/14/how-countries-should-respond-to-the-strong-dollar). A cikk szerint a dollár értéke 2000 óta most a legerősebb; az euróval szemben 13%-al, a yennel szemben 22%-al, a feltörekvő gazdaságok valutáival szemben pedig átlagosan 6%-al erősödött az idei év eleje óta. A szervezet figyelmeztet bennünket arra, hogy a fizetőeszköz ilyen erőteljes erősödése néhány hónap alatt jelentős makrogazdasági következményekkel járhat a legtöbb ország számára, tekintettel a dollár dominanciájára a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyekben.

Olvass tovább

OPEC+, avagy a megbékélés artikulációja

A Pleasantville című film plakátja

 „Ezért ha volna rá mód, hogy egy város vagy egy hadsereg csupa szerelmes férfiból és fiúból álljon, ezek úgy kerülnének mindent, ami szégyenletes, és úgy iparkodnának kitűnni | egymás előtt, hogy mindenkin túltennének városuk kormányzásában, csatában pedig, még ha számra kevesen volnának is, mondhatni az egész világot legyőznék.”

 Platón: A lakoma 178 e3 – 179 a5 (ford. Telegdi Zs.)

Olvass tovább

Hogyan építsünk egy jobb rendet?

Picasso: Békegalamb, 1949

Nagyhatalmak rivalizálásának korlátozása egy anarchikus világban

Dani Rodrik-Stephen M. Walt: How to Build a Better Order, Limiting Great Power Rivalry in an Anarchic World) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs volume 101 number 5 (2022 sept-oct)  page 141-155

A szerzők: Dani Rodrik a Harvard Kenedy School Nemzetközi Politikai Gazdaságtan professzora. Kutatásai során főleg a globalizációt és a gazdasági növekedést és fejlődést vizsgálta. Emellett tagja az Amerikai-Kínai Gazdaságpolitikai Munkacsoportnak is. Stephen M. Walt szintén a Harvard Kenedy School professzora, ám az ő területe a külügy. Számos amerikai egyetemen tart előadásokat, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.

Olvass tovább