Globalizáció és geopolitika

source: https://brewminate.com/native-south-american-art-and-architecture-before-1300-ce/

In recent years, the annual World Economic Forum (WEF) in Davos has become a platform for leaders and influencers from Latin America to engage in speeches and roundtable discussions, providing a unique insight into the region’s perspectives on global economic trends and international partnerships. One noteworthy focus of these discussions has been the evolving relationship between the European Union (EU) and Latin America, prompting the question of whether Latin America could potentially replace China in the EU’s external trade dynamics.

Olvass tovább

Interjú dr. Kenedli Tamással és dr. Kovács Zoltánnal

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Kenedli Tamás, ezredestől és Kovács Zoltán alezredestől a mesterséges intelligencia katonai hasznosításával kapcsolatban. Az interjú apropóját az adta, hogy a kutatás lezárásaként kötet jelent Mesterséges intelligenciák és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel. (A kötetről recenzió e lapszámunkban olvasható.)

https://drive.google.com/file/d/1Ulu-Q5D0BKjl65zIAijnVNXNyiPx5xOr/view

A Javier Milei-kormány elküldte a képviselőháznak “Az argentinok szabadságának alapjairól és kiindulópontjairól szóló törvényt”, közismert nevén az “Omnibusztörvényt”, egy több mint 600 cikkelyt tartalmazó, erősen privatizációs és deregulációs irányultságú csomagot. A globális média az elnök által elért eredményeket úgy írta le, mint amelyek Argentínát “Latin-Amerika legliberálisabb országává” tették.

Olvass tovább

The Javier Milei government sent to the Chamber of Deputies the “Law of Bases and Starting Points for the Freedom of Argentines,” commonly known as the “Omnibus Law,” a package containing over 600 articles with a strong privatization and deregulatory bias. Global media reflected the president’s progress in turning Argentina “into the most liberal country in Latin America.”

Olvass tovább

Interjú Jody Jensennel, a kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézet Polányi Központjának a vezetőjével

A “Világpolitika és közgazdaságtan” c. periodika interjút kért Jody Jensentől az amerikai társadalmi és gazdasági helyzetről és az elkövetkező amerikai elnökválasztás esélyeiről.  

Jody Jensen a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Polányi Központjának igazgatója, a HUN-RE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének vezető kutatója, valamint a Jean Monnet Kiválósági Központként működő ISES Alapítvány kutatási igazgatója,  a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán a nemzetközi tanulmányok mesterképzésének igazgatója. Korábban, 2016-tól, három évig vezette az Európai Szolidaritás és Társadalmi Kohézió (ESSCO) Jean Monnet Tanszékét, és a társadalmi innovációt szolgáló, a vállalkozókat támogató Ashoka Alapítvány országos és regionális igazgatója volt. Rendszeresen tanít külföldön, és részt vesz az Európai Bizottsághoz beérkezett kutatási pályázatok értékelésében.

Olvass tovább

Interjú Simai Mihály akadémikussal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával 

A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített Dr. Simai Mihály akadémikussal az amerikai társadalmi változásokról a közelgő választások fényében. Az interjú során szerettünk volna a választási küzdelem felszíne mögé nézni, és bemutatni azt, ami változik és ami nem változik az amerikai társadalom működésében. 

Olvass tovább

Interjú Magyarics Tamás Professor Emeritussal, Amerika szakértővel

A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért Magyarics Tamás professzortól, Amerika szakértőtől Henry Kissinger pályafutásáról.

Henry Kissinger a nemzetközi kapcsolatok elméletének megkerülhetetlen gondolkodója, elméleti és diplomáciai tevékenysége is egy szilárd világrend építésének jegyében telt. Bár van olyan szakmai nézet, amelyik szerint tagadta az idealizmust, azaz az értékek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban, ez a megállapítás túl sommás. Kétségtelenül vannak erre utaló megállapításai, ugyanakkor tudományos munkásságában és államférfiúi alkotásában megvalósította a globalizáció értékrendjét. Fő teljesítménye, a globalizáció új, kiteljesedő korszakához tartozó geopolitikai szerkezet megalapozása. Egyik legfőbb tanítása az összekapcsolás doktrína, aminek az értelmében a regionális, helyi történéseket globális összefüggésbe illesztette. Utolsó művében az államférfiúságra vonatkozó bölcseleti hagyományt globális szintre emelte, bár ez a mozzanat egész munkásságát jellemezte.

Olvass tovább

(Matthias Matthijs & Sophie Meunier: Europe’s Geoeconomic Revolution) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, 102(168): 167-179

Az Európai Unió (EU) az elmúlt években markáns változáson ment keresztül gazdaságpolitikájában és geopolitikájában, erről értekezik Matthias Matthijs a Johns Hopkins Egyetem Külügyi Iskolájának Nemzetközi Politikai Gazdaságtan dékánja és az Európai Tanulmányok Társaságának volt elnöke, illetve Sophie Meunier a Princeton Egyetem Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájának szenior kutató szakértője, aki ezen felül ideiglenes igazgató a Liechtensteini Önkéntes Választás Intézetében (angolul: „Institute on Self-Determination”), valamint az Európai Tanulmányok Társaságának elnöke.

Olvass tovább

Robert Kagan: A Free World, If You Can Keep It – Ukraine and American Interests, eredetileg megjelent: Foreign Affairs 2023, 102(1): 39-53

A 2022-es év februárja előtt a legtöbb amerikai egyetértett abban, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek kulcsfontosságú érdekei Ukrajnával kapcsolatban. Azonban az orosz offenzíva óta ez megváltozott.  Tavaly augusztusban közvélemény kutatás alapján tízből négy amerikai támogatja az amerikai csapatok kiküldését Ukrajna szükség esetén történő megvédése érdekében, habár a Biden adminisztráció nem tett ezen cselekedetei szándékára utaló nyilatkozatot.

Olvass tovább

Interjú Dobozi Istvánnal

A Világpolitika és közgazdaságtan januári számában fogjuk közölni interjúnkat Dobozi Istvánnal, a Világbank korábbi vezető közgazdászával. Tekintettel a téma aktualitására és az interjú fontosságára előzetesen is közreadjuk az interjút.

Amerika viszonylagos lemaradása a XXI. század kritikus csúcstechnológiáiban, változatos külső sokkok és a Kínával való éles geopolitikai rivalizálás paradigmaváltást idézett elő Washingtonban. A korábban csaknem szitokszónak számító állami iparpolitika a Bidenomics központi elemévé tornázta fel magát. Mik a fő célok, miből áll az amerikai iparpolitika eszköztára? Lehet, hogy a nemzetbiztonságnak iparpolitika lett a neve? Milyen belföldi és nemzetközi hatásokkal kell reálisan számolni a hosszú távra szóló iparpolitika megvalósítása során?

Olvass tovább