A Javier Milei-kormány elküldte a képviselőháznak “Az argentinok szabadságának alapjairól és kiindulópontjairól szóló törvényt”, közismert nevén az “Omnibusztörvényt”, egy több mint 600 cikkelyt tartalmazó, erősen privatizációs és deregulációs irányultságú csomagot. A globális média az elnök által elért eredményeket úgy írta le, mint amelyek Argentínát “Latin-Amerika legliberálisabb országává” tették.
The Javier Milei government sent to the Chamber of Deputies the “Law of Bases and Starting Points for the Freedom of Argentines,” commonly known as the “Omnibus Law,” a package containing over 600 articles with a strong privatization and deregulatory bias. Global media reflected the president’s progress in turning Argentina “into the most liberal country in Latin America.”
A “Világpolitika és közgazdaságtan” c. periodika interjút kért Jody Jensentől az amerikai társadalmi és gazdasági helyzetről és az elkövetkező amerikai elnökválasztás esélyeiről.
Jody Jensen a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Polányi Központjának igazgatója, a HUN-RE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének vezető kutatója, valamint a Jean Monnet Kiválósági Központként működő ISES Alapítvány kutatási igazgatója, a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán a nemzetközi tanulmányok mesterképzésének igazgatója. Korábban, 2016-tól, három évig vezette az Európai Szolidaritás és Társadalmi Kohézió (ESSCO) Jean Monnet Tanszékét, és a társadalmi innovációt szolgáló, a vállalkozókat támogató Ashoka Alapítvány országos és regionális igazgatója volt. Rendszeresen tanít külföldön, és részt vesz az Európai Bizottsághoz beérkezett kutatási pályázatok értékelésében.
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített Dr. Simai Mihály akadémikussal az amerikai társadalmi változásokról a közelgő választások fényében. Az interjú során szerettünk volna a választási küzdelem felszíne mögé nézni, és bemutatni azt, ami változik és ami nem változik az amerikai társadalom működésében.
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért Magyarics Tamás professzortól, Amerika szakértőtől Henry Kissinger pályafutásáról.
Henry Kissinger a nemzetközi kapcsolatok elméletének megkerülhetetlen gondolkodója, elméleti és diplomáciai tevékenysége is egy szilárd világrend építésének jegyében telt. Bár van olyan szakmai nézet, amelyik szerint tagadta az idealizmust, azaz az értékek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban, ez a megállapítás túl sommás. Kétségtelenül vannak erre utaló megállapításai, ugyanakkor tudományos munkásságában és államférfiúi alkotásában megvalósította a globalizáció értékrendjét. Fő teljesítménye, a globalizáció új, kiteljesedő korszakához tartozó geopolitikai szerkezet megalapozása. Egyik legfőbb tanítása az összekapcsolás doktrína, aminek az értelmében a regionális, helyi történéseket globális összefüggésbe illesztette. Utolsó művében az államférfiúságra vonatkozó bölcseleti hagyományt globális szintre emelte, bár ez a mozzanat egész munkásságát jellemezte.
(Matthias Matthijs & Sophie Meunier: Europe’s Geoeconomic Revolution) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, 102(168): 167-179
Az Európai Unió (EU) az elmúlt években markáns változáson ment keresztül gazdaságpolitikájában és geopolitikájában, erről értekezik Matthias Matthijs a Johns Hopkins Egyetem Külügyi Iskolájának Nemzetközi Politikai Gazdaságtan dékánja és az Európai Tanulmányok Társaságának volt elnöke, illetve Sophie Meunier a Princeton Egyetem Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájának szenior kutató szakértője, aki ezen felül ideiglenes igazgató a Liechtensteini Önkéntes Választás Intézetében (angolul: „Institute on Self-Determination”), valamint az Európai Tanulmányok Társaságának elnöke.
A 2022-es év februárja előtt a legtöbb amerikai egyetértett abban, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek kulcsfontosságú érdekei Ukrajnával kapcsolatban. Azonban az orosz offenzíva óta ez megváltozott. Tavaly augusztusban közvélemény kutatás alapján tízből négy amerikai támogatja az amerikai csapatok kiküldését Ukrajna szükség esetén történő megvédése érdekében, habár a Biden adminisztráció nem tett ezen cselekedetei szándékára utaló nyilatkozatot.
A Világpolitika és közgazdaságtan januári számában fogjuk közölni interjúnkat Dobozi Istvánnal, a Világbank korábbi vezető közgazdászával. Tekintettel a téma aktualitására és az interjú fontosságára előzetesen is közreadjuk az interjút.
Amerika viszonylagos lemaradása a XXI. század kritikus csúcstechnológiáiban, változatos külső sokkok és a Kínával való éles geopolitikai rivalizálás paradigmaváltást idézett elő Washingtonban. A korábban csaknem szitokszónak számító állami iparpolitika a Bidenomics központi elemévé tornázta fel magát. Mik a fő célok, miből áll az amerikai iparpolitika eszköztára? Lehet, hogy a nemzetbiztonságnak iparpolitika lett a neve? Milyen belföldi és nemzetközi hatásokkal kell reálisan számolni a hosszú távra szóló iparpolitika megvalósítása során?
“World Politics and Economics” asked Jody Jensen for an interview about the American social and economic situation regarding the next presidential election. Jody Jensen is the director of the Polányi Center at the Institute of Advanced Studies in Kőszeg, senior researcher at the Institute of Political Science of the Center for Social Sciences, and research director of the ISES Foundation, which operates as the Jean Monnet Center of Excellence. She is the director of the International Studies Master’s program at University of Pannonia Kőszeg Campus. She was awarded the Jean Monnet Chair for European Solidarity and Social Cohesion (ESSCO) for three years starting in the fall of 2016. She was the national and regional director of the Ashoka Foundation (a supporter of entrepreneurs in the service of social innovation). She regularly teaches abroad, and also takes part in the European Commission’s research application evaluation work.
Interjú Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország szakértővel az orosz gazdaság fejlődési lehetőségeiről
A Világpolitikai és közgazdaságtan interjút készített Sz. Bíró Zoltánnal Oroszország közép és hosszú távú gazdasági fejlődési lehetőségeiről. Az interjú apropóját az adta, hogy ebben az évben jelent meg Sz. Bíró Zoltán Putyin háborúja című kötete (https://gondolatkiado.hu/webshop/PROGRESS-konyvek/putyin-haboruja/) a Gondolat Kiadó gondozásában, amiben a háború okait és előzményeit mutatta be. Az interjúban Oroszország gazdasági jövőjéről kérdeztük.
