Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság 60. Vándorgyűlésén egy új közgazdasági, gazdaságpolitikai gondolkodásra indítványozott a vitairatának bemutatásával, annak érdekében, hogy megoldjuk ennek az évtizednek a kihívásait.
Kimelt hír
A vállalkozói kultúra szerepéről
Interjú dr. Deutsch Nikolett, egyetemi docenssel, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézet igazgatójával
A Köz-Gazdaság interjút készített dr Deutsch Nikolettel, a BCE Vállalkozás és Innovációs intézetének igazgatójával a vállalkozói kultúra, a vállalkozói tudás fejlődéséről. Az interjú a Köz-Gazdaság napokban megjelenő angol nyelvű különszámába készült. A különszám vendégszerkesztője Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem.
A körülmények hálójában
Interjú dr. Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnökével a 2023-as költségvetésről a gazdaságpolitikai kihívások fényében. Az interjút 2022. augusztus 31-én zártuk le.
Mi a helyzet az inflációval?
szerző: Csontos Tamás
Az elmúlt hónapokban nem csak a gazdasági szakembereknek, hanem a mindennapi megélhetésüket kereső állampolgároknak is fontos beszédtémájává vált az évtizedek óta nem látott áremelkedés. A heti nagybevásárlás intézése közben szinte lehetetlen nem észre venni, hogy akár hétről hétre milyen mértékben emelkednek egyes termékek árai. Legutóbbi személyes elképedésem akkor ért mikor a pár héttel ezelőtt még 350 Ft körüli áron vett vajat a népnyelven Madaras Teszkónak csúfolt áruház polcain 800 Ft-os áron láttam meg. A másik érdekes megfigyelésem az volt, hogy hiába a forint gyengülése, számos termékből a hazai áruk árai jobban nőnek, mint az import termékeké. A bevásárló kocsi tologatása közben ezeken merengtem, s közben az jutott eszembe, hogy érdemes lenne megvizsgálni kicsit részletesebben az inflációs adatok alakulását regionális összefüggésben. Hogy alakul a környező országokban, a V4-ben az infláció? Kilóg-e Magyarország a régióból? Mióta is beszélhetünk már emelkedő inflációs környezetről? Mi hajtja az inflációt? Ezekre a kérdésekre keresem a választ jelen cikkben.
A kultúra a recesszió elkerülésének eszköze
szerző: Szabó Dorottya
Yanis Varoufakis, Görögország korábbi pénzügyminisztere egy véleménycikkben[1] fogalmazta meg, hogy a német gazdasági modell alapvető motorjai – alacsonyan tartott bérek, olcsó orosz gáz, kiemelkedő középtechnológiai-ipar, kínai kereslet – mára már nem jelentenek versenyelőnyt. Érvelése szerint a német modell sohasem volt hosszú távon fenntartható, és ideig-óráig csak azért működött, mert semelyik másik tagállam nem implementálta azt az EU-n belül. Ma viszont, amikor vége az olcsó orosz gáz korszakának, a mesterséges intelligencia és a hightech a vezető ágazat, illetve a kínai kereslet egyre csökken, a német modell Németország számára is járhatatlanná válik. Varoufakis szerint ez Európa közös kudarca, és a német strukturális gazdasági reformokra nem csak Németországnak, hanem az EU tagállamoknak kollektíven szüksége van.
„Most nincs alternatívája az ENSZ-nek”
Interjú Kalotay Kálmánnal, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászával[1]
A Köz-Gazdaság interjút kért Kalotay Kálmántól, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászától, aki jelenleg az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója. Kalotay Kálmán 1983 és 1990 között az akkori Marx Károly Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékének volt ösztöndíjasa, adjunktusa. 1990 és 1996 között az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Fejlődő Országok Közötti Gazdasági Együttműködési Főosztályának volt (ECDC) gazdasági ügyekkel foglalkozó segédmunkatársa, majd 1996-tól egészen 2021-ig az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Befektetési és Vállalkozásfejlesztési Főosztályának (DIAE) gazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa. Tagja volt a World Investment Reportokat és az Investment Policy Review-kat készítő csoportnak. Az előbbinek 1996–2010 és 2016–2021 között, az utóbbinak 2010–2016 között. Széles körű oktatási tapasztalattal rendelkezik, tanított Torinóban, Finnországban és Mexikóban is.
Etika – gondoskodás – hatékonyság
szerző: Szabó Dorottya
Máig emlékszem, milyen bizalmatlanság uralkodott el az egykori csapatomon, amikor az edzőink először kényszerítettek ránk pulzus- és teljesítménymérőket. Egy szíjjal a mellkasunkra kellett kötnünk egy akkor furcsának ható szerkezetet, ami valós időben küldött információkat egy laptop-ra arról, mennyit és milyen intenzitással futunk, illetve hogy hogyan reagál erre a testünk. Természetesen többen próbáltunk mondvacsinált okot találni arra, hogy miért ne kössük magunkra ezt a mindent látó szemet, ami bizonyos szempontból az igazság órájának eljövetelét hirdette, az igazság pedig sokszor félelmetes, ha a valós teljesítményünk felfedéséről van szó.
Szörfölés és küldetés
szerző: Szabó Dorottya
– Akkor – mondja halk elragadtatással az idegen – akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.[1]
Ötödéves közgazdászhallgató vagyok, az elmúlt több, mint négy és fél év alatt 65 különböző kurzust teljesítettem, ami azt jelenti, hogy – hanyagul becsülve – nagyjából 150-160 ezer percet töltöttem eddig különböző oktatók előadásain hol feszült, hol kevésbé feszült figyelemmel hallgatva őket. 150-160 ezer perc az életemből, ebből az egyből, amim van, és akkor a tanulással eltöltött időről ne is beszéljünk. És még mindig azt hiszik ezek az oktatók, hogy a pénzért vagyok itt, másként nem ismételgetnék – néha nem tudom eldönteni, vajon tényleg engem akarnak-e meggyőzni, avagy a saját döntésüket akarják legitimálni -, milyen biztos egzisztenciával kecsegtet a szakmánk, nem buzdítanának úgynevezett specializációra, nem hivatkoznának jó befektetésként az egyetemi éveimre. 150 ezer perc alatt 1666 focimeccset játszhattam volna le ahelyett, hogy őket hallgattam volna. 1666-szor 90 percnyi tömény adrenalint és endorfint fecskendezhettem volna a vénáimba a kora reggeli vagy éppen késő esti szemináriumok helyett, mégis az utóbbit választottam. Ne mondja nekem senki, hogy ezt a remélt bérprémiumért tettem.
Jogtudatosság és vállalkozásfejlesztés – Interjú Pomázi Gyulával
2022. április 26-án beszélgettünk a Kandó Klub keretei között Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével a szabadalmi jog körüli kihívásokról. A beszélgetés témáját az adta, hogy 2023. január 1. napjától megváltozik az európai szabadalmi rendszer, és megnövekedik a vállalkozók jogtudatosságának, jogérvényesítésének és jogfenntartásának fontossága. A beszélgetést dr. Trautmann László, a Kandó Klub szakmai vezetője koordinálta, és a személyes hallgatóságként részt vevő egyetemi hallgatóknak is volt lehetőségük kérdéseket feltenni.
Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben
szerző: Seress Marcell
2022. márciusában került megrendezésre a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének kerekasztal beszélgetése „Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben” címmel. A rendezvényen olyan versenyképességet érintő gazdasági jelenségek és események kerültek górcső alá, hogyan lehet termelékenyebbé tenni a magyar gazdaságot,. A kerekasztal vendége volt Szabó Zoltán – az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Versenyképességi Tanács tagja, Jámbor Attila professzor, a BCE Vállalkozásfejlesztési Intézetének igazgatója és Trautmann László, a szakosztály elnöke, a beszélgetés moderátora.