Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

Thorstein Veblen és John R. Commons az I. világháborúról

Bevezetés

Az orosz-ukrán háború jelentősen felértékelte a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A sajtóban szinte mindennap látjuk híreket, ahogy az egyes országok fegyverkezésbe kezdenek, vagy ahogy megjelenik a biztonságpolitikai szempontok érvényesítése a sokszor polgárinak hitt területeken. Ez a történeti változás szükségképpen befolyásolja a politikai gazdaságtani gondolkodást, amelynek így újra foglalkoznia kell azzal, hogy mi lehet a hadsereg és a hadiipar szerepe egy prosperáló, igazságos és szabad társadalom létrehozásában. Ebben a gondolkodási folyamatban, viszont nem elégséges a kortárs szakirodalomra támaszkodni. Ahogy minden ilyen történeti fordulóponton, úgy most is érdemes elővenni a klasszikusokat, hogy megvizsgáljuk mit tudnak üzenni a mának. A folyamatos egzegézis ugyanis szakmánk része.

Olvass tovább

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása újra középpontba hozta a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A háború olyan rég nem látott precedenseket teremtett, mint amikor a német kancellár bejelentette a hadiipar II. világháború óta nem látott fejlesztését (Sheahan és Marsh, 2022). Persze nem csak Németországban, hanem az egész Európai Unióban felerősödött az igény a védelmi kapacitások megerősítésére (Eliassen, 2022). Magyarország is élen jár ebben a folyamatban, hiszen már a háborút megelőzően elindultak a jelentős hadiipari fejlesztések, amelyek erősíthetik hazánk szerepét a fegyvergyártásban (West, 2023). Természetesen a folyamat nem csak a háborúnak köszönhető, már jóval előtte elkezdett növekedni a nemzetbiztonsági szempontok szerepe a gazdasági döntéshozatalban, amit leginkább Kína felemelkedése és a világpolitika policentrikusabbá válása okozott.

https://drive.google.com/file/d/1y2rJ2K_PpMzPlzKWohZ4W1M2AYqc8oS5/view

Tim Philips, a brüsszeli CEPR intézethez tartozó VoxTalk (https://cepr.org/multimedia/power-and-progress) podcast műsorvezetője kérdezte Daron Acemoglut a Power and Progress című könyve kapcsán(, mely nem rég jelent meg. A könyvet kollégájával Simon Johnsonnal közösen írták, melyben egy új nézőpontot jelenítenek meg a technológia, és különösképpen a mesterséges intelligencia fejlődési irányával kapcsolatban.

Olvass tovább

Recenzió az „Az információs nexus” című könyvről

Marks, S. G. (2016). The information nexus: global capitalism from the Renaissance to the present. Cambridge University Press

Napjainkban a kapitalizmus fogalmát komoly kihívások érik. A Gallup felmérése szerint az amerikai fiatalok körében a szocializmus már népszerűbb, mint a kapitalizmus (Newport, 2018). Ez nem független attól, hogy az elmúlt évtizedet válságok tűzdelték, kezdve a 2008-as nagy pénzügyi válságtól, a koronavírus járványon és az energiakrízisen át, egészen a klímaválságig, amelyek mind megkérdőjelezték a kapitalizmus fogalmának fenntarthatóságát. Nem véletlen, hogy akadémiai körökben is teret hódított a kapitalizmus erőteljes kritikája (Piketty, 2015), vagy éppen a kapitalizmus újratervezésének gondolata (Jacobs és Mazzucato, 2016). Vannak olyan kutatók, akik napjaink válságtüneteit egyenesen a kapitalizmus végének értékelik (Streeck, 2018). Sőt Thomas Piketty legújabb könyvének címe már azt állítja: „Itt az ideje a szocializmusnak (Time for socialism)” (Piketty, 2021).

Olvass tovább

A falugazdászok egyfajta tanácsadóként és kapocsként működnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a gazdálkodók között. Feladatkörük sokrétű, legfontosabb tevékenységük a gazdálkodók tájékoztatása és segítése az uniós támogatások megszerzésében. Naprakész ismeretekkel látják el a termelőket, hatósági feladataik közé tartozik továbbá például az őstermelői igazolványok kiállítása, a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok ellátása, a mezőgazdasági káresemények felmérése, vagy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzés (azaz ellenőrzik, hogy a mezőgazdasági termelők betartják-e az emberi egészségre, a növény- és állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó szigorú európai uniós normákat).

Olvass tovább

Az alap- és mesterképzésen töltött éveim során szerencsém volt bekerülni a Corvinus szakkollégiumi körébe, aminek köszönhetően rengeteg inspiráló, ambiciózus hallgató társaságába csöppentem egyik napról a másikra. Mire felvételt nyertem az egyik szakkollégiumba a második szemeszteremben, már megfogalmazódott bennem, hogy a doktori képzésig meg sem akarok állni, tudományos karriert szeretnék befutni, vagy legalábbis bekocogni. Elsőéves egyetemistaként, amikor a választott tudományág még az újdonság erejével hat, és egy teljesen új, végtelennek tűnő világot tár az ember elé, a tudományos karrier elképzelésébe akarva-akaratlanul bekúszik egy kacéran csillogó Nobel-díj érme. Az ember talán még meg is írja a 40-50 év múlva esedékes köszönőbeszédét, amiben nyilvánvalóan elősorban azokhoz szól, akik elsőéves egyetemistaként szerelembe ejtették a tudományággal, jelen esetben a közgazdaságtannal. Minek is tagadjam, az én fiókomban is lapul pár ilyen félig-meddig kidolgozott beszéd, amiket már most is bizonyos nosztalgiával forgatok, mintha már régen kifutottam volna az időből ahhoz, hogy a beszédek valaha betöltsék eredeti, nemes rendeltetésüket.

Olvass tovább

Dr. Szentes Tamás, akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa egy hosszabb tanulmányt jutatott el a szerkesztőséghez. A tanulmányt terjedelmi okokból nem tudjuk teljes egészében közölni, de két részletet ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Olvass tovább

Az elmúlt egy-két év globális gazdasági kihívásai rámutattak a szociális hálóink hiányosságaira, a háztartási szinten megmutatkozó hatalmas egyenlőtlenségekre az ellenálló képesség tekintetében. Ennek eredményeképpen rengeteg háztartás számára vált egyre nehezebbé a gazdasági sokkokkal való megbirkózás, ez pedig tovább mélyítette az egyenlőtlenségeket, nemcsak gazdasági, de egészségügyi, vagy az oktatáshoz való hozzáférés dimenziójában is. Ezek a folyamatok társadalmi feszültségeket szültek, és aláásták az egyenlőtlenségek csökkentésében tett elmúlt évtizedes előrelépéseket. Az IMF és a Világbank októberben megrendezett 2022-es éves ülésének egyik panelbeszélgetése[1] azt a kérdést járta körül, hogy a fentiekben vázolt problémák és folyamatok miként írták/írják újra a társadalmi szerződést, ami elméletben mindenki számára biztosítja a méltó élet lehetőségét.

Olvass tovább

A Bruegel Intézet podcastot adott közre The dominance of platform economy címmel 2022. november 22-én (https://www.bruegel.org/podcast/dominance-platform-economy). A podcast műsorvezetője, Giuseppe Porcaro érdekes beszélgetésre invitálta meg kollegáját, Fabian Stephanyt, és az Oxford Egyetem gazdaságszociológia professzorát, Vili Lehdonvirtát. A beszélgetés témája a mostanság hevesen vitatott online platform gazdaság egyik kulcselképzelésének kudarca és lehetséges megváltása volt.

Olvass tovább