Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

Ethics, economics and competition:
Some lessons from America from institutional economics

Az utóbbi évtizedekben domináns neoliberális közgazdasági gondolkodás a közgazdaságtant értéksemleges tudományként ábrázolta, amely csak korlátozott teret enged az értékekről szóló vitáknak. Az etikus gazdaságtani kutatások újbóli előtérbe kerülésével viszont ismét felmerült a kérdés: szükséges-e a közgazdászoknak etikával foglalkozniuk szakmájuk helyes műveléséhez? Tanulmányunk az amerikai intézményi közgazdaságtani hagyomány alapján vizsgálja, hogy az etikai kérdések beemelése hogyan gazdagíthatja a közgazdaságtant. Három jelentős amerikai intézményi közgazdász, Richard T. Ely, Simon N. Patten és Frank H. Knight, munkáit elemezzük, akik kiemelkedő szerepet játszottak az etika és a közgazdaságtan közötti kapcsolat erősítésében. Műveik alapján amellett érvelünk, hogy az etikai kérdések nemcsak relevánsak, hanem nélkülözhetetlenek a közgazdaságtani gyakorlat javítása szempontjából. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy egy megalapozottabb közgazdaságtani elmélet kialakításához szükséges a normatív és a leíró megközelítés harmóniája, valamint az értéktartalom felismerése a gazdasági fogalmak mögött. A vizsgált munkák azt is hangsúlyozzák, hogy a gazdasági fejlődést a morális fejlődéssel összhangban érdemes szemlélnünk.

In recent decades, dominant neo-liberal economic thought has portrayed economics as
a value-free science with limited room for discussion of values. However, with the renewed
prominence of ethical economic research, the question has arisen as to whether economists
need to engage with ethics in order to practice their profession properly. Drawing on American institutional economics, our study examines how the incorporation of ethical issues can enrich economics. We analyse the works of three important American institutional economists – Richard T. Ely, Simon N. Patten and Frank H. Knight – who have played a crucial role in strengthening the relationship between ethics and economics. Based on their writings, we argue that ethical issues are not only relevant but essential to the improvement of modern economics. Our study shows that developing a more robust economic theory requires reconciling normative and descriptive approaches, as well as recognising the value content behind economic concepts. The works reviewed also emphasise the value of considering economic development in harmony with moral progress.

https://drive.google.com/file/d/1BLFOtmkiy-zo6HDLN6F840AE0v4mMTNZ/view

Napjainkban az Európai Unió és az európai baloldal átalakulása, újra-meghatározása egyet jelent a kulturális mozgalmak megerősödésével. Ezért dolgozatunkban Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyvének elméleti sarokkövei mentén bemutatjuk a tudás és a politikai tudás közgazdaságtani fogalmi rendszerének a szerző által kiemelt történeti sajátosságait. A dolgozat a szerző által elgondolt szocializmus fogalom-meghatározását követve kimutatja, hogy a gazdaságpolitika számára releváns ellentmondáskomplexum hogyan segíti elő a geo- és technológiapolitikai átmenetet, hogyan vált a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana gazdaságpolitikai tényezővé, illetve, hogy a közgazdász szakma számára milyen alternatív „megküzdési módok” állnak rendelkezésre. Bizton vonatkoztatunk: „Legyen” a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana.

Olvass tovább

Napjainkban világgazdasági átalakulás zajlik. A korszakváltás kezdőpontjának megtalálásához a COVID-nál is régebbre, a 2008-as nagy pénzügyi válságig érdemes visszatérni, hiszen onnan datálható a neoliberális gazdasági felfogással szembeni lassú ellenmozgás. Az átalakulásnak sok összetevője van, csakhogy néhány fontosabbat említsünk: intézményi tekintetben megindul a szabályozatlan pénzügyi rendszer reformja, elkezdődik az állam, mint gazdasági szervező erő visszatérése, felfutóban van az iparpolitika, geopolitikailag Kína felemelkedése átalakítja a nemzetközi intézményrendszert, az orosz-ukrán háború új fegyverkezési versenyt indukál, technológiai téren előre törnek a platform vállalatok, megindul a mesterséges intelligencia forradalom kibontakozása.

https://drive.google.com/file/d/1Frgy3bEVKbEfgLE9bKYHvyHCb2zMUluB/view

Az amerikai intézményi közgazdaságtan szerint a városok irányítását hozzáértő szakemberekre kell bízni, akik képesek hosszú távú és stratégiai gondolkodásra. Az esztétikai és kulturális gazdagság kiemelt szerepet játszik a városi terek kialakításában, mivel ezek nem csak a lakosság életminőségét javítják, hanem elősegítik a közösségi identitás és összetartozás érzésének erősítését is. A városoknak olyan harmonikus társadalmi struktúrákat és építészeti megoldásokat kell kialakítaniuk, amelyek tükrözik a közösség értékeit és törekvéseit.

A városok fenntartható fejlődése érdekében fontos a városi és vidéki területek közötti szinergiák kihasználása. Az urbanizáció holisztikus megközelítése, amely mindkét környezet előnyeit integrálja, elősegíti a fenntartható fejlődést és javítja az életminőséget. A városi és vidéki területek közötti együttműködés lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását és a közösségek közötti kapcsolatok erősítését.

https://drive.google.com/file/d/1RIkjGiXQ9ARP2pkr5FsHbojh6xVBB5kk/view

„De akár csak az is lehetne,

hogy valaki hirtelen felpattan:

na, most untam meg ezt az egészet.

És behúzza a vészféket.”

Aztán leszáll felszedni a síneket.

Mi pedig, fáradt utasai a délutánnak,

a reggel lendületével csatlakozunk hozzá,

nem törődve azzal, mihez kezdünk sínek nélkül

a mínusz tíz fokban.

Vicces, hogy ez még egészen reális eshetőségnek is tűnik.

Ettől lesz a legkevésbé szép mind közül.

De mégis. Ha Csoda nem is:

legalább Esemény.”

Részlet Locker Dávid Napfény IC című verséből (Beszédkényszer, 2024)

Olvass tovább

Introduction

In the realm of economics, fostering debates and embracing diverse opinions is paramount for driving innovation and achieving optimal outcomes. Alan S. Blinder’s seminal work, “A Monetary and Fiscal History of the United States, 1961-2021,” published in October 2022, exemplifies this ethos. Blinder, a renowned economist and Professor at Princeton University, draws from his extensive experience, including roles as Vice Chairman of the Federal Reserve Board and a member of President Clinton’s Council of Economic Advisers, to offer a unique perspective rooted in Keynesian economics. Through his book, Blinder not only enhances our comprehension of various economic concepts but also underscores the significance of critical thinking and vigorous debate in shaping public research.

Olvass tovább

Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek –
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret. (József Attila: Eszmélet, részlet)

Éppen ötven évvel ezelőtt, 1974-ben ötlött fel Rubik Ernőben a Bűvös Kocka gondolata. Építészetet tanult, majd mikor a főiskolán tanítani kezdett, az egyik órája “ábrázoló geometria” volt. Ennek lényege, hogy kétdimenziós képekkel ábrázoljon háromdimenziós tárgyakat. A tárgyat tanítani és tanulni is meglehetős kihívás volt, hiszen a tárgy körébe tartozó jelenségek leírásához nagyon speciális fogalmakra és kifejezésmódra volt szükség. A térben egy egyenest sem egyszerű elképzelni, a komplikáltság pedig növekszik, ha több egyenest próbálunk leírni, melyek még nem is párhuzamosak vagy metszik egymást.

Olvass tovább

Alberto Giacometti: How wild you look!

Simone de Beauvoir: It’s because I want to write and I don’t know what.

A.G.: Write anything.

Olvass tovább

Ismert a tudományos konszenzus, hogy a GDP-ben mért jövedelem áram önmagában nem alkalmas a gazdaság fenntarthatóságának jellemzésére. A fenntarthatóság vagyoni szemlélete szerint a gazdaság teljesítményének megfelelő mutatója a nemzet legszélesebb értelemben vett vagyonának, vagyis a fizikai, humán és környezeti tőke összességének a változása. Ha a jövedelemtermelés a vagyon károsításával jár együtt, akkor ennek következménye a jövőbeli jövedelmek csökkenése, amely esetben a társadalmi-gazdasági rendszer működése nem fenntartható.

Olvass tovább

Az új folyóirat bevezetőjében megfogalmazott álláspont, miszerint a gazdaság és a politika nem különülhet el, aligha cáfolható. Ugyancsak indokolt a felvetés, hogy új alapokon és elméleti keretek között kell vitát folytatni a gazdaságot és a társadalmat irányító értékrendről. Ezt a felvetést szeretném tovább bontani néhány gondolattal.

Olvass tovább