Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

A közgazdász doktoranduszok mentális állapota az Egyesült Államokban

Szerző:

Az alap- és mesterképzésen töltött éveim során szerencsém volt bekerülni a Corvinus szakkollégiumi körébe, aminek köszönhetően rengeteg inspiráló, ambiciózus hallgató társaságába csöppentem egyik napról a másikra. Mire felvételt nyertem az egyik szakkollégiumba a második szemeszteremben, már megfogalmazódott bennem, hogy a doktori képzésig meg sem akarok állni, tudományos karriert szeretnék befutni, vagy legalábbis bekocogni. Elsőéves egyetemistaként, amikor a választott tudományág még az újdonság erejével hat, és egy teljesen új, végtelennek tűnő világot tár az ember elé, a tudományos karrier elképzelésébe akarva-akaratlanul bekúszik egy kacéran csillogó Nobel-díj érme. Az ember talán még meg is írja a 40-50 év múlva esedékes köszönőbeszédét, amiben nyilvánvalóan elősorban azokhoz szól, akik elsőéves egyetemistaként szerelembe ejtették a tudományággal, jelen esetben a közgazdaságtannal. Minek is tagadjam, az én fiókomban is lapul pár ilyen félig-meddig kidolgozott beszéd, amiket már most is bizonyos nosztalgiával forgatok, mintha már régen kifutottam volna az időből ahhoz, hogy a beszédek valaha betöltsék eredeti, nemes rendeltetésüket.

Olvass tovább

Társadalmi szerződés válságidőszakban

Szerző:

Az elmúlt egy-két év globális gazdasági kihívásai rámutattak a szociális hálóink hiányosságaira, a háztartási szinten megmutatkozó hatalmas egyenlőtlenségekre az ellenálló képesség tekintetében. Ennek eredményeképpen rengeteg háztartás számára vált egyre nehezebbé a gazdasági sokkokkal való megbirkózás, ez pedig tovább mélyítette az egyenlőtlenségeket, nemcsak gazdasági, de egészségügyi, vagy az oktatáshoz való hozzáférés dimenziójában is. Ezek a folyamatok társadalmi feszültségeket szültek, és aláásták az egyenlőtlenségek csökkentésében tett elmúlt évtizedes előrelépéseket. Az IMF és a Világbank októberben megrendezett 2022-es éves ülésének egyik panelbeszélgetése[1] azt a kérdést járta körül, hogy a fentiekben vázolt problémák és folyamatok miként írták/írják újra a társadalmi szerződést, ami elméletben mindenki számára biztosítja a méltó élet lehetőségét.

Olvass tovább

Az online platform gazdaság kudarca

Szerző:
Rembrandt: A posztós céh elöljárói, 1662

A Bruegel Intézet podcastot adott közre The dominance of platform economy címmel 2022. november 22-én (https://www.bruegel.org/podcast/dominance-platform-economy). A podcast műsorvezetője, Giuseppe Porcaro érdekes beszélgetésre invitálta meg kollegáját, Fabian Stephanyt, és az Oxford Egyetem gazdaságszociológia professzorát, Vili Lehdonvirtát. A beszélgetés témája a mostanság hevesen vitatott online platform gazdaság egyik kulcselképzelésének kudarca és lehetséges megváltása volt.

Olvass tovább

A közgazdaságtan birodalmának bukása

Szerző:

Forrás: The Fall of the Economists’ Empire Robert Skidelsky (2022), Project Syndicate

A közgazdaságtan célja, hogy alapvetéseit a matematika nyelvére ültesse át, ezáltal kikerülve a
természetes nyelveket, amelyek akadályozhatják az univerzális tudásanyag kialakulását.
Korábban a társadalomtudományok esetén szorgalmazták az idegen nyelvek ismeretét, hiszen ezáltal nyerhetünk bepillantást a különböző kultúrák gondolkodásmódjába. Ez különösképp a történettudomány esetén játszott jelentékeny szerepet.

Olvass tovább

Fogyasztók helyett állampolgárokként kell tekintenünk a társadalom tagjaira

Szerző:
Van Gogh: Önarckép, 1889

A Project Syndicate portál nemrég közöltek egy Mariana Mazzucato-val készült interjút[1], melyben arról faggatták a közgazdászt, hogy felülvizsgálhatónak tartja-e a 2020-ban Robert Skidelsky-vel közösen publikált véleményét[2], mely szerint a koronavírusjárvány okozta válsághelyzet bár megkövetelte a közkiadások jelentős mértékű megnövelését, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy az államok újradefiniálják gazdaságszervezői szerepüket, nem mondható el, hogy bármilyen újszerű fiskális politikai gondolkodás teret kapott volna ebben az időszakban, mivel a költekezések „strukturálatlanok” voltak. A kérdést elsősorban az Egyesült Államok fiskális politikai programcsomagjai (CHIPS and Sience Act, Inflation Reduction Act) ihlették, melyek Mazzucato szerint is komoly lehetőséget teremtenek az amerikai kormány számára arra, hogy a közkiadások célzott irányításával egy igazságos zöld transzformáció felé „terelje” a gazdaságot.

Olvass tovább

„a közgazdász számára a politikai és világpolitikai tudás felértékelődik”

Szerző:

Beszélgetés doktoranduszokkal a világpolitika és a közgazdaságtan kapcsolatáról

A világpolitikai és általában a politikai ismeret fontosságáról beszélgettünk három doktorandusz hallgatóval, Csontos Tamással (CsT), Deák Ágnessel (DÁ) és Nagy Borsy Viktorral (NBV). Mind a hárman a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszai, és a beszélgetés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a közgazdasági kutatásokban mennyire játszik szerepet a politikai és a világpolitikai tudás, pályakezdő kutatóként hogy látják ennek a szerepét. A beszélgetésbe írásban kapcsolódott be Baranyi Dániel (BD), az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem doktorandusza, és Horváth Klaudia (HK), aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának hallgatója. A beszélgetés lebonyolításában Horváth Anna segített.

Olvass tovább

Wellbeing Economy

Szerző:

Napjainkban egyre világosabbá válik, hogy a neoliberális gazdaságfilozófia felülvizsgálatára van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a 21. század kihívásaival. A 20. század második felét uraló elméleti keret mára nem képes megoldásokkal szolgálni egy olyan korszakban, amelyet a gazdaságok és a gazdasági szereplők olyan szoros összekapcsoltsága jellemez, ami elavulttá teszi az osztályharcok, illetve nemzetek közti gazdasági konfliktusok narratíváját. A neoliberalizmus elleni felszólalás, az alapvető gazdaságfilozófiánk újragondolására való igény egyre gyakrabban merül fel a közgazdászok körében is, kiváltképp a pénzügyi válság óta, a javasolt alternatívák azonban egyrészt kidolgozatlanok, nem teljesek, másrészt eddig nemigen sikerült konszenzusos megoldással előállnia a közgazdásztársadalomnak.

Olvass tovább

Életműdíj

Szerző:

A Magyar Közgazdasági Társaság 2022. évi Vándorgyűlésén életműdíjat adományozott Csath Magdolna egyetemi tanárnak, a Köz-Gazdaság állandó szerzőjének, és a Fejlődésgazdaságtan Szakosztály gyakori vendégének. Az életműdíj méltatása során Pleschinger Gyula, az MKT elnöke kiemelte, hogy Professzor Asszony munkásságával, írásaival és előadásaival jelentős mértékben emelte az MKT hírnevét. A díjhoz szívből gratulálunk!

Az oldás és a kötés gazdasági formái – föld és pénz

Szerző:

szerző: Raciborski Eszter

„A legnagyobb és legszebb bölcsesség azonban a városok és települések szervezése – ennek a neve: mértékletesség és igazságosság.”

Szent Péter képe a ravennai San Vitale Bazilika mozaikján, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Peter

(Platón: A lakoma)

Az első alkalommal, mikor Vatikánban jártam, láttam meg, hogy a Szent Péter Bazilika kupolájának belső falán ez a mozaikfelirat fut körbe: Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam / Tibi dabo claves regni caelorum (Te vagy Péter, és én erre a sziklára építem egyházam / Neked adom a mennyek országának kulcsait). A Bazilika előtti téren, ahol jobboldal Pál, baloldal pedig Péter szobra áll, kezeikben tartják jelvényeiket, akként, ahogy a tradíció ábrázolja őket: Pétert két kulccsal, Pált karddal. A két kulcs szimbolikája kapcsán eszembe jutott a gimnáziumi hittanóra, amikor ezt az újszövetségi részt olvastuk, és a kérdésre, hogy milyen kulcsokat ad át itt Jézus Péternek, lelkesen feleltük, hogy a mennyország kapujának kulcsait. A szerzetesnővér, akinek a gyerekhitből kinövő, felnőtthit felé tartó diákokat kellett kísérnie, elmosolyodott: „Igen, így mondjuk a gyerekeknek, de nektek már azt is értenetek kell, hogy mit jelentenek a kulcsok. Az egyik kulcs nyit, a másik kulcs zár. Az egyik kulcs felold, a másik kulcs hozzáköt. Ennek a hatalmát adta Jézus Péter kezébe.” Oldás és kötés hatalma szabadságokat és kötelezettségeket hoz létre, az ezzel az erővel való élés és visszaélés között pedig csak az értékrend szerint húzhatunk határt.

Olvass tovább