Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

,,A gazdaság rejtett logikája” című könnyed hangvételű ismeretterjesztő könyv 51 találmányon keresztül mutatja be az olvasónak, hogy azok a tárgyak, amelyeket minden nap használunk, hogyan születtek, és mik tették lehetővé, hogy elterjedjenek. Fontos, hogy ezek nem a leghíresebb, legösszetettebb, legjelentősebb találmányok, mint a gőzgép, a repülő, vagy a villamosenergia, hanem ezeknél sokkal egyértelműbbek, hétköznapibbak, de talán pont emiatt ilyen izgalmas róluk olvasni. A szerző és a könyv bemutatása után röviden összefoglalom a könyv struktúráját és tartalmát, majd kifejtem a személyes véleményemet, illetve azt, hogy kinek ajánlanám a könyvet.

Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.

Amennyiben makrogazdasági szinten szemléljük a hatékonyságot, tulajdonképpen a nemzetgazdasági termelékenység témakörét szükséges tárgyalnunk. A hatékonyságot definiálhatjuk úgy, hogy a lehető legkevesebb inputtal – munkával, valamint tőkével – szeretnénk a lehető legtöbb outputot – lehető legkívánatosabb termék- és szolgáltatástömeget – előállítani. A teljes tényezőtermelékenység mutató teszi lehetővé, hogy a makroszintű elemzésekben a gazdasági növekedést és a technológia haladását szemléltessük. Az alábbiakban Nobel-díjas közgazdászok munkássága nyomán foglalom össze, hogyan alakult a termelékenység felfogás a közgazdasági diskurzusban a XX. század közepétől napjainkig. Továbbá azt szeretném bemutatni, hogy miként formálták ezek az elméletek a makrogazdasági gondolkodást a hatékonyságról.

részletek Philippe Aghion, Céline Antonin és Simon Bunel könyvéből

A 2025-ös Alfred Nobel emlékére alapított közgazdasági díjat „az innováció által vezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért” ítélték oda, amelynek egyik felét Joel Mokyr kapta „a technológiai fejlődésen keresztül megvalósuló fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, másik felét pedig Philippe Aghion és Peter Howitt közösen „a kreatív romboláson keresztül megvalósuló fenntartható növekedés elméletéért”. A díjazottak körül azóta élénk vita alakult ki, vannak olyan hangok is, ami szerint az általuk elért közgazdasági teljesítmény nem segít a gazdasági problémák megoldásában. Az alábbiakban néhány, Aghion és szerzőtársai által írt könyvből, A teremtő rombolás ereje, MCC Press, 2025 címűből, vett idézettel szeretnénk alátámasztani, hogy ez nincs így, eredményük, nevezetesen, hogy az innováció a gazdasági fejlődés feltétele és eredménye segít a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában.

A végéhez közeledik a hidegháború lezárása után kialakult mintegy 35-40 éves átmeneti korszak, és kirajzolódik a globalizáció, a jogállam és a világpolitikai demokrácia második kiteljesedett, hosszú távú korszakának formáció elméleti szerkezete. A globalizáció első korszakának a második világháború vége után létrejött nyugati és részben a hidegháborús rendszert nevezzük, nulladik szakaszának a 19. század légvégétől, a 20. század legelejétől számítható amerikai felemelkedés történetét nevezzük. A teljes tanulmány itt olvasható.

Andrés Solimano Nagy gazdasági visszaesések a hosszú huszadik században című könyve 2020-ban jelent meg, mely részletesen elemzi a pénzügyi és gazdasági válságok, pangások, recessziók sokaságát a 20. század elejétől napjainkig, közben rávilágítva arra, hogy mi áll bizonyos krízisek hátterében. Tisztázza az alapvető közgazdaságtani fogalmakat, továbbá földrajzi és történelmi áttekintést nyújt, így könnyebben érthetőek bizonyos politikai változások. Solimano, a könyv szerzője híres közgazdász, aki dolgozott a Világbanknál és az ENSZ-nél is, alapítója és elnöke a Centro Internacional de Globalización y Desarollo (CIGLOB – Globalizáció és Fejlődés Nemzetközi Központ) nevű tudományos szervezetnek. Kutatásait legfőképpen globális gazdasági egyenlőtlenségek, fejlődés és válságok területén folytatja. A recenziót itt olvashatja.

A felkorbácsolt naiv érzelmesség, a voluntarizmus, a nárcizmus, a hierarchizáltság, a merkantilizmus, valamint a meglepetés és megtévesztés erejének alkalmazása feléledni látszanak napjainkban, amelyet megrökönyödéssel és értetlenséggel fogadnak sokan azok közül, akik ezt az elmúlt évtizedeket jellemző szabályalapú, mellérendelő és fegyelmezett gondolatiság ellenpontjaiként érzékelik. Különös megrázkódtatás ez az Egyesült Államokban, amely a felvilágosodás korát megelőző történelmi emlékeket nem őriz. Európa számára azonban nagyon is ismerős jelenség ez, a barokk kor sajátjai.

A barokk megítélése igencsak vitatott. Annak ellenére, hogy kulturális öröksége több száz évnyi technikai fejlődés dacára is, máig hatóan lenyűgöző hatással bír, és a tudományos forradalom magjai is barokk talajban csíráztak ki, a domináns olvasat a barokkban az eltúlzás, a torzulás és az elnyomás motívumait hangsúlyozza. Jelen írás arra vállalkozik, hogy bemutassa, milyen szerepe és jelentősége van a barokkos elemeknek az általános fejlődési folyamatban. A tanulmányt itt olvashatja.

A közgazdaságtani gondolkodók bizony manapság gyakorta elkövetnek egy nagy hibát: le- ragadtak a múlt közgazdaságtani alapfeltevésein. A közgazdaságtan mai képviselői annak oktatása során sokszor úgy állítják be a piacot, mint valami, ami elméletben jól működik, azonban annak gyakorlatban megnyilvánuló működéséről már nem ejtenek szót. Egyszóval az oktatásban sok esetben megmaradt a főáramú, neoklasszikus szemlélet. Recenzió a kötetről.

Könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervezett az etikáról és az üzleti etika magyarországi helyzetéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara (PPKE BTK) a Magyar Közgazdasági Társasággal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésében, a budapesti Sophianumban. A cikk eredetileg a PPKE BTK oldalán jelent meg: https://btk.ppke.hu/kari-hirek/a-kereszteny-es-az-uzleti-etika-osszefug-geseit-vizsgaltak-a-ppke-n.

Tényleg olyan racionálisan döntünk, mint ahogy gondoljuk? Mik befolyásolják a mindennapos gondolatmeneteinket? Hogyan születnek meg a benyomásaink? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket feszeget Daniel Kahneman a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében, melyért 2002-ben a közgazdaságtani Nobel-emlékdíjat is elnyerte. A pszichológia és a közpolitika nagytudású szakembereként rengeteg tudományterületen volt jártas, tudásának sokrétűsége visszaköszön könyvének minden egyes oldalán.

Recenziónk itt található.