Az árak által kifejezett relatív viszonyok az ideák tükrei

szerző: Szabó Dorottya

Platón barlang hasonlatának allegóriája, forrás: https://www.thoughtco.com/the-allegory-of-the-cave-120330

„…a pénz mint elvont vagyonérték semmi egyebet nem fejez ki, mint a dolgok viszonylagosságát, vagyis éppen az értéket, egyszersmind mégis mint a nyugodt pólus, szemben áll azok örökös mozgásaival, ingadozásaival, kiegyenlítődéseivel.”[1]

Olvass tovább

„Na, akkor most mit kezdjünk ezzel a tapasztalattal?”

szerző: Szabó Dorottya

A James Webb teleszkóp képe a csillagos ég egy szeletéről, forrás: https://phys.org/news/2022-07-nasa-james-webb-telescope-teaser.html

Talán nem túlzás azt álltani, hogy az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programja az ERASMUS-program, melynek keretében mára már több millió egyetemi hallgató nemzetközi mobilitását segítették elő. Az egyetemre bekerülve a legtöbben már az első tanévünkben elgondolkozunk a lehetőségen, van, aki be is vállalja már az első adandó alkalommal, mások halogatják és csak később jutnak el a kiválasztott célországba, megint mások pedig addig halasztgatják a lépést, hogy kifutnak az időből. Mindenesetre az ERASMUS egy olyan lehetőség hallgatóként, ami az egyetemi polgárok többségének fantáziáját megmozgatja, és meglehetősen sokan élnek is a külföldön élés kínálkozó alkalmával. Mára már meglehetősen kitágult azon országok köre, ahová a hallgatók jelentkezhetnek külföldi részképzésre, a lehetőségek általában nem korlátozódnak az EU-tagországokra, de a potenciális célországok köre nagyban függ az adott intézmények kapcsolatrendszerétől, illetve attól is, hogy az ember az adott egyetem melyik karán/intézetében folytatja tanulmányait.

Olvass tovább

Koppl jóslata: megbuktak a szakértők?

szerző: Balogh Attila

A cikkben Roger Koppl 2018-as könyvét, az Expert Failure-t mutatom be és vizsgálom a szakértők vélt vagy valós kudarcát a COVID-19 járvány utáni periódusban. A cikk központi kérdése, hogy hogyan lehet elkerülni a technokráciát és megvalósítani a tudásalapú társadalmat? 

Olvass tovább

Jövőkép és növekedés

szerző: Szabó Dorottya

Hieronymus Bosch: Paradicsom és pokol, 1510, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Paradise_and_Hell

 A The Sound of Economics podcast csatorna egyik legutóbbi felvételén Guntram Wolff Alessio Terzi-vel és Diane Coyle-lal folytatott beszélgetést arról, miként képzelhető el és valósítható meg olyan növekedési koncepció, amely a jelenlegi növekedés-definíciónkkal ellentétben összhangban van a természeti erőforrásaink megőrzésének követelményével. A beszélgetés kiindulópontja Alessio Terzi Growth for good című könyve volt.

Olvass tovább

Földigiliszták és közgazdaságtan

szerző: Szabó Dorottya

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873, forrás: mng.hu

A középiskolában azon kölykök táborát erősítettem, akik bár megpróbáltak jól teljesíteni a tanórákon, és aktív résztvevőivé válni azoknak, mégis felháborítónak találták, hogy az irodalomtanárok holt költők legszemélyesebb gondolatainak feltárására invitálják az osztályt, mintha bármit is biztosra tudhatnánk. Azóta megtanultam – csak hogy egy klasszikussal éljek -, hogy „az orvostudomány, a jog, a közgazdaságtan… ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni[1].” Pontosabban azt tanultam meg, hogy a költészet és az irodalom értelmezése fontos pillére bárminemű szakma művelésének. Meg kell hát próbálnunk lefordítani saját szakmánk nyelvére mindazt, amit költőink és íróink megfogalmaznak akkor is, ha a saját nyelvünk merőben más az övéktől, hiszen „poétái által szólja el még ma is magát a korszak, minden korszak[2]”.

Olvass tovább

„szükségem volt egy pedagógusra […] és egy maroknyi többire”

Szerző: Lits Levente

Epiktétosz ábrázolása egy XVIII. századi latin fordításban

Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése

A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.

(Petőfi Sándor: Ítélet, részlet)

Én mindig csak figuráns szerettem volna lenni! – hangozhatna el számtalan pedagógus, művész, tudós szájából, és milyen igaz is lenne, csakhogy nem hangzik el. Nem hangzik el, mert életüket az igazság keresésének szentelik, és nem jelentőségük hangsúlyozásával töltik. Talán így is van rendben, hiszen így hozzák létre kognitív térképünket. Ehhez viszont el kell rejtőzniük a szemeink elé és tartani a piros-fehér rudat. De mi is az a kognitív térkép, melynek feltalálása Jameson szerint a posztmodern egyetlen kiútja?

Olvass tovább

BANKI ETIKA
AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKÍTÉLETEK SZEREPE A PÉNZÜGYEKBEN

Jes Villa: Ethics in Banking The Role of Moral Values and Judgements in Finance Palgrave Macmillan, London, 2015, 212. o.

szerzők: Grébel Szabolcs, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék, elemző, KBC Securities – Pesuth Tamás, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék

Jes Villa Ethics in Banking című könyvének célja, hogy bemutassa az erkölcsi felelősségvállalás fontosságát a bankszektorban, illetve a banki etika gyakorlati alapjait és alkalmazását. A könyv három nagy fejezetre osztható: az első a banki tevékenység filozófiai perspektívából való megközelítését tárgyalja, a második a banki etika elméletével foglalkozik a különböző banki termékeken és szolgáltatásokon, valamint az ügyfél és bank viszonyán keresztül, a harmadik pedig a rideg valóságot, a banki etika kritikáját ismerteti. A 2008-as globális pénzügyi válság egyik fontos következménye, hogy a kizárólag profitorientált – neoliberális – megközelítésen túl a társadalmat is szolgálnia kell a bankoknak, amihez elengedhetetlen az erkölcsös banki magatartás, de ez nem kizárólag szabályozási, hanem szervezeti, kulturális kérdés.

Olvass tovább

A II. világháború és a női munkaerőpiac – mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?

Forrás: Claudia Golden & Claudio Olivetti: Schocking Labor Supply: A Reassessment of the Role of World War II on Women’s Labor Supply (2013), American Economic Review 103, no. 3: 257–262.

szerző: Pókász Zoltán

Grant Wood: Amerikai gótika, 1930 (forrás: Wikipedia)

Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra.

Olvass tovább

Bélyácz Iván, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottságának tagja Széchenyi-díjat kapott

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja és rendszeres szerzője Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként Széchenyi-díjat kapott 2022. március 15-én. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.

Olvass tovább

Filozófiai arcképcsarnok: AYN RAND

Mike Wallace beszélgetése Ayn Rand-dal 1959-ben

a leiratot készítette Balogh Attila

Ayn Randet (1905-1982) leginkább regényíróként és az általa objektivizmusként nevezett filozófiai iskola megalkotójaként tartjuk számon. Az Orosz Birodalomban született, Szentpéterváron, egy zsidó középosztálybeli család első gyermeként. 1925-ben emigrált az Egyesült Államokba, 1931-re már állampolgárává vált. Regényeiben ismertette gazdasági-politikai nézeteit, melyek a korban nagy népszerűségnek örvendtek. Legnagyobb sikere az Ősforrás c. könyve volt (angolul: The Fountainhead), melyben már erőteljesen az altruizmus ellen érvel. Életműve viszont a Veszett világ (Atlas Shrugged), amivel megalakítja filozófiai iskoláját.       

Mike Wallace 1959-ben beszélgetésre hívta meg műsorába, hogy fejtse ki nézeteit. Alább olvasható magyarul beszélgetésük szerkesztett leirata.

Olvass tovább