Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

szerző: Szabó Dorottya

Egy korábbi cikkben[1] Jason Furman Elizabeth Popp Berman könyvéről írt véleménye kapcsán került szóba a közgazdászok szerepe a politikai döntéshozásokban. Furman a költség-haszon elemzések szerepét emelte ki, melyek véleménye szerint a módszertani fejlődésnek köszönhetően egyre inkább segítik a gazdaságpolitikai döntések hatásmechanizmusának pontos megértését. Ebben a cikkben arról nem esett szó, hogy az emlegetett költség-haszon elemzések miként képesek megragadni egy adott gazdaságpolitikai intézkedés nyomán felmerülő költségeket és hasznokat, illetve hogy mifélék ezek a költségek és hasznok. Daniel Acland ezeket a kérdéseket fejtegeti tanulmányában.[2]

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

A Journal of Economic Perspectives tavaszi számában jelent meg Gavin Wright tanulmánya[1], amiben a szerző az elmúlt 6 évtized tudományos kutatásának feldolgozásával ad képet arról, hogy milyen szerepet játszott a rabszolgatartás az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésében. Bár az Államok történelme során világviszonylatban soha nem tartozott a szegény országok körébe, az 1780-as években széttöredezett és alulfejlett volt, a gazdasági növekedés pedig lényegében stagnált. Az 1860-as évekre az egy főre jutó növekedés évi 1,7%-os volt, amely növekedés megteremtette az Egyesült Államok erőforrásait ahhoz, hogy később képes legyen világvezetői pozíciót betölteni a 20. században. A tanulmány központi kérdése, hogy a rabszolgatartás vajon feltétele volt-e a gyors amerikai gazdasági növekedésnek. A kérdés nem csupán történelmileg releváns, és a tanulmány nem csupán ahhoz a régóta tartó vitához kapcsolódik, ami a rabszolgatartás gazdaságtörténeti szerepe körül zajlik, hanem a jelenkor neoliberalizmussal folytatott küzdelmeiben is iránymutató lehet.

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

Jason Furman, a Gazdasági Tanácsadók Tanácsának (CEA) egykori, Barack Obama által kinevezett elnöke a Foreign Affairs hasábjain reagált a szociológus Elizabeth Popp Berman Thinking Like an Economist: How Efficiency Replaced Equality in U.S. Public Policy című, idén kiadott könyvére. Furman esszéjében kiemeli, hogy Berman korrekt módon választja el az értékítéletét a közgazdászok növekvő politikai befolyását bemutató historikus elemzésétől, a reflexió azonban elsősorban az értékítéletet célozza.

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

„…a pénz mint elvont vagyonérték semmi egyebet nem fejez ki, mint a dolgok viszonylagosságát, vagyis éppen az értéket, egyszersmind mégis mint a nyugodt pólus, szemben áll azok örökös mozgásaival, ingadozásaival, kiegyenlítődéseivel.”[1]

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

Talán nem túlzás azt álltani, hogy az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programja az ERASMUS-program, melynek keretében mára már több millió egyetemi hallgató nemzetközi mobilitását segítették elő. Az egyetemre bekerülve a legtöbben már az első tanévünkben elgondolkozunk a lehetőségen, van, aki be is vállalja már az első adandó alkalommal, mások halogatják és csak később jutnak el a kiválasztott célországba, megint mások pedig addig halasztgatják a lépést, hogy kifutnak az időből. Mindenesetre az ERASMUS egy olyan lehetőség hallgatóként, ami az egyetemi polgárok többségének fantáziáját megmozgatja, és meglehetősen sokan élnek is a külföldön élés kínálkozó alkalmával. Mára már meglehetősen kitágult azon országok köre, ahová a hallgatók jelentkezhetnek külföldi részképzésre, a lehetőségek általában nem korlátozódnak az EU-tagországokra, de a potenciális célországok köre nagyban függ az adott intézmények kapcsolatrendszerétől, illetve attól is, hogy az ember az adott egyetem melyik karán/intézetében folytatja tanulmányait.

Olvass tovább

szerző: Balogh Attila

A cikkben Roger Koppl 2018-as könyvét, az Expert Failure-t mutatom be és vizsgálom a szakértők vélt vagy valós kudarcát a COVID-19 járvány utáni periódusban. A cikk központi kérdése, hogy hogyan lehet elkerülni a technokráciát és megvalósítani a tudásalapú társadalmat? 

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

 A The Sound of Economics podcast csatorna egyik legutóbbi felvételén Guntram Wolff Alessio Terzi-vel és Diane Coyle-lal folytatott beszélgetést arról, miként képzelhető el és valósítható meg olyan növekedési koncepció, amely a jelenlegi növekedés-definíciónkkal ellentétben összhangban van a természeti erőforrásaink megőrzésének követelményével. A beszélgetés kiindulópontja Alessio Terzi Growth for good című könyve volt.

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

A középiskolában azon kölykök táborát erősítettem, akik bár megpróbáltak jól teljesíteni a tanórákon, és aktív résztvevőivé válni azoknak, mégis felháborítónak találták, hogy az irodalomtanárok holt költők legszemélyesebb gondolatainak feltárására invitálják az osztályt, mintha bármit is biztosra tudhatnánk. Azóta megtanultam – csak hogy egy klasszikussal éljek -, hogy „az orvostudomány, a jog, a közgazdaságtan… ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni[1].” Pontosabban azt tanultam meg, hogy a költészet és az irodalom értelmezése fontos pillére bárminemű szakma művelésének. Meg kell hát próbálnunk lefordítani saját szakmánk nyelvére mindazt, amit költőink és íróink megfogalmaznak akkor is, ha a saját nyelvünk merőben más az övéktől, hiszen „poétái által szólja el még ma is magát a korszak, minden korszak[2]”.

Olvass tovább

Szerző: Lits Levente

Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése

A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.

(Petőfi Sándor: Ítélet, részlet)

Én mindig csak figuráns szerettem volna lenni! – hangozhatna el számtalan pedagógus, művész, tudós szájából, és milyen igaz is lenne, csakhogy nem hangzik el. Nem hangzik el, mert életüket az igazság keresésének szentelik, és nem jelentőségük hangsúlyozásával töltik. Talán így is van rendben, hiszen így hozzák létre kognitív térképünket. Ehhez viszont el kell rejtőzniük a szemeink elé és tartani a piros-fehér rudat. De mi is az a kognitív térkép, melynek feltalálása Jameson szerint a posztmodern egyetlen kiútja?

Olvass tovább

Jes Villa: Ethics in Banking The Role of Moral Values and Judgements in Finance Palgrave Macmillan, London, 2015, 212. o.

szerzők: Grébel Szabolcs, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék, elemző, KBC Securities – Pesuth Tamás, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék

Jes Villa Ethics in Banking című könyvének célja, hogy bemutassa az erkölcsi felelősségvállalás fontosságát a bankszektorban, illetve a banki etika gyakorlati alapjait és alkalmazását. A könyv három nagy fejezetre osztható: az első a banki tevékenység filozófiai perspektívából való megközelítését tárgyalja, a második a banki etika elméletével foglalkozik a különböző banki termékeken és szolgáltatásokon, valamint az ügyfél és bank viszonyán keresztül, a harmadik pedig a rideg valóságot, a banki etika kritikáját ismerteti. A 2008-as globális pénzügyi válság egyik fontos következménye, hogy a kizárólag profitorientált – neoliberális – megközelítésen túl a társadalmat is szolgálnia kell a bankoknak, amihez elengedhetetlen az erkölcsös banki magatartás, de ez nem kizárólag szabályozási, hanem szervezeti, kulturális kérdés.

Olvass tovább