Az érték helye a menedzsment-tudományokban és a közgazdaságtanban   

William Blake: Noé bárkája a dupla szivárvány alatt, forrás https://www.mutualart.com/Artwork/Noah-s-Ark-under-a-Double-Rainbow/BB0663E15567E094C82A8B16DEA28304

Sylvia Nasar A nagy hajsza c. könyve több szempontból is az egyik legkedvesebb olvasmányom, amiből sok meglehetősen érdekes, már-már pletykaszerű információt bányászhat ki az ember jelentős hatású közgazdászok életéről. Az egyik kedvenc sorom az Alfred Marshallnak tulajdonított idézet:  „Csupán egy idegen földre tévedt filozófus vagyok”. Soha nem néztem utána Nasar forrásának, de voltaképp nem is annyira fontos, hogy valóban kimondta-e ezeket a szavakat Marshall, már az is sokatmondó, ha csak a szájába adták. Mindenesetre manapság én is valahogy úgy érzem magam, mint egy idegen földre tévedt közgazdász, amikor a különböző, alapvetően leendő menedzsereket célzó tanórákon üldögélek a Lisszaboni Egyetemen. Néhány oktatóm olyan nyelven beszél, és olyan terminusokat használ, amiket az agyam csak nagy erőfeszítések árán tud dekódolni, és sokszor elfog egyfajta nosztalgia a végtelen deriválások iránt, amiket igazándiból mindig is utáltam. Habár az egyetemi karrierem egy menedzsment képzésen kezdődött, gyorsan bevettem a közgazdaságtan felé tartó kanyart, aminek eredményeképp a menedzsment szakzsargont illetően mindezidáig jóindulattal is csak A1-es szintű passzív nyelvtudásom volt – még szerencse, hogy a jelentkezésnél csupán angol nyelvvizsgát vártak el. Azzal azért mégiscsak „eldicsekedhetek”, hogy a menedzserek és közgazdászok között meghúzódó nyelvi szakadéknak mindvégig tudatában voltam az egyetemi éveim alatt, de a K karos hallgatók jó öreg tudományos hübriszével felfegyverkezve mindig azt gondoltam, hogy én állok a szakadék – vagy a történelem? – „jó” oldalán. Most viszont figyelek, igyekszem behozni a lemaradásom, hiszen végtére is, ha nem is ugyanúgy, de ugyanarról kéne beszélnünk.

Olvass tovább

Irányítás mint hajózás – a „governance” értelméről

„A végtelen sajátosságának tűnik, hogy mindenhol és mindenben jelen legyen.”

(Aquinói Szt. Tamás: Summa Theologiae)

Snow Storm – Steam-Boat off a Harbour’s Mouth exhibited 1842 Joseph Mallord William Turner 1775-1851 Accepted by the nation as part of the Turner Bequest 1856 http://www.tate.org.uk/art/work/N00530

A fenntarthatósági gondolat közelmúltbeli felértékelődésének folyamatában sokféle felfogás sejlik fel ennek tartalmát illetően. A kérdésre, hogy mi az, amit fenn kell tartanunk, sokszor a tagadás útján kapunk választ: mi az, amit nem szabad fenntartanunk. Az állítás tagadások általi közelítése a fenntarthatóság környezeti dimenziójában mára viszonylag széles körben megfogalmazott: a létezés fenntartása a földi életfeltételek végzetes instabilitásához vezető tényezők megszüntetése által biztosítható. Emellett, a létezés fenntartásában szerepet játszó társadalmi és irányítási folyamatokról való fogalomalkotás sokkal homályosabb és bizonytalanabb. Jelen írás a fenntarthatóság irányítási dimenziójának (governance) közelítésére törekszik, a harmadik út, az analógia segítségével.

Olvass tovább

A hadsereg és a háború az amerikai intézményi gazdaságtan szemszögéből (2. rész)

A II. világháború és a hadi-ipari komplexum

Részlet a Hair című filmből

Korábbi írásunkban célként tűztük ki a klasszikusok újraértelmezését, hogy napjaink hadiiparral kapcsolatos vitáiba régi-új politikai gazdaságtani nézőpontokat tudjunk integrálni. Jelen cikkben ezt folytatjuk tovább és ismertetjük az amerikai intézményi gazdaságtani iskola[1] további fontos alakjainak nézeteit a hadseregről és a háborúról.

Olvass tovább

A hadsereg és a háború az amerikai intézményi gazdaságtan szemszögéből

Thorstein Veblen és John R. Commons az I. világháborúról

Az 1917 című film plakátja

Bevezetés

Az orosz-ukrán háború jelentősen felértékelte a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A sajtóban szinte mindennap látjuk híreket, ahogy az egyes országok fegyverkezésbe kezdenek, vagy ahogy megjelenik a biztonságpolitikai szempontok érvényesítése a sokszor polgárinak hitt területeken. Ez a történeti változás szükségképpen befolyásolja a politikai gazdaságtani gondolkodást, amelynek így újra foglalkoznia kell azzal, hogy mi lehet a hadsereg és a hadiipar szerepe egy prosperáló, igazságos és szabad társadalom létrehozásában. Ebben a gondolkodási folyamatban, viszont nem elégséges a kortárs szakirodalomra támaszkodni. Ahogy minden ilyen történeti fordulóponton, úgy most is érdemes elővenni a klasszikusokat, hogy megvizsgáljuk mit tudnak üzenni a mának. A folyamatos egzegézis ugyanis szakmánk része.

Olvass tovább

Adam Smith öt tézise a honvédelmi kiadásokról

William Turner: A Trafalgar-i csata 1805-ben, 1822-24, forrás: wikipedia.org

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása újra középpontba hozta a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A háború olyan rég nem látott precedenseket teremtett, mint amikor a német kancellár bejelentette a hadiipar II. világháború óta nem látott fejlesztését (Sheahan és Marsh, 2022). Persze nem csak Németországban, hanem az egész Európai Unióban felerősödött az igény a védelmi kapacitások megerősítésére (Eliassen, 2022). Magyarország is élen jár ebben a folyamatban, hiszen már a háborút megelőzően elindultak a jelentős hadiipari fejlesztések, amelyek erősíthetik hazánk szerepét a fegyvergyártásban (West, 2023). Természetesen a folyamat nem csak a háborúnak köszönhető, már jóval előtte elkezdett növekedni a nemzetbiztonsági szempontok szerepe a gazdasági döntéshozatalban, amit leginkább Kína felemelkedése és a világpolitika policentrikusabbá válása okozott.

https://drive.google.com/file/d/1y2rJ2K_PpMzPlzKWohZ4W1M2AYqc8oS5/view

A technológia-oktatás fontossága közgazdászoknak

Tim Philips, a brüsszeli CEPR intézethez tartozó VoxTalk (https://cepr.org/multimedia/power-and-progress) podcast műsorvezetője kérdezte Daron Acemoglut a Power and Progress című könyve kapcsán(, mely nem rég jelent meg. A könyvet kollégájával Simon Johnsonnal közösen írták, melyben egy új nézőpontot jelenítenek meg a technológia, és különösképpen a mesterséges intelligencia fejlődési irányával kapcsolatban.

Olvass tovább

Információ és kapitalizmus

Recenzió az „Az információs nexus” című könyvről

Marks, S. G. (2016). The information nexus: global capitalism from the Renaissance to the present. Cambridge University Press

Napjainkban a kapitalizmus fogalmát komoly kihívások érik. A Gallup felmérése szerint az amerikai fiatalok körében a szocializmus már népszerűbb, mint a kapitalizmus (Newport, 2018). Ez nem független attól, hogy az elmúlt évtizedet válságok tűzdelték, kezdve a 2008-as nagy pénzügyi válságtól, a koronavírus járványon és az energiakrízisen át, egészen a klímaválságig, amelyek mind megkérdőjelezték a kapitalizmus fogalmának fenntarthatóságát. Nem véletlen, hogy akadémiai körökben is teret hódított a kapitalizmus erőteljes kritikája (Piketty, 2015), vagy éppen a kapitalizmus újratervezésének gondolata (Jacobs és Mazzucato, 2016). Vannak olyan kutatók, akik napjaink válságtüneteit egyenesen a kapitalizmus végének értékelik (Streeck, 2018). Sőt Thomas Piketty legújabb könyvének címe már azt állítja: „Itt az ideje a szocializmusnak (Time for socialism)” (Piketty, 2021).

Olvass tovább

A falugazdászok szerepe és története

(forrás: https://www.regikonyvek.hu/kiadas/utmutato-a-gazdasagi-tudositok-szamara-1916-1916-m-kir-foldmivelesugyi-minister)

A falugazdászok egyfajta tanácsadóként és kapocsként működnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a gazdálkodók között. Feladatkörük sokrétű, legfontosabb tevékenységük a gazdálkodók tájékoztatása és segítése az uniós támogatások megszerzésében. Naprakész ismeretekkel látják el a termelőket, hatósági feladataik közé tartozik továbbá például az őstermelői igazolványok kiállítása, a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok ellátása, a mezőgazdasági káresemények felmérése, vagy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzés (azaz ellenőrzik, hogy a mezőgazdasági termelők betartják-e az emberi egészségre, a növény- és állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó szigorú európai uniós normákat).

Olvass tovább

A közgazdász doktoranduszok mentális állapota az Egyesült Államokban

Az alap- és mesterképzésen töltött éveim során szerencsém volt bekerülni a Corvinus szakkollégiumi körébe, aminek köszönhetően rengeteg inspiráló, ambiciózus hallgató társaságába csöppentem egyik napról a másikra. Mire felvételt nyertem az egyik szakkollégiumba a második szemeszteremben, már megfogalmazódott bennem, hogy a doktori képzésig meg sem akarok állni, tudományos karriert szeretnék befutni, vagy legalábbis bekocogni. Elsőéves egyetemistaként, amikor a választott tudományág még az újdonság erejével hat, és egy teljesen új, végtelennek tűnő világot tár az ember elé, a tudományos karrier elképzelésébe akarva-akaratlanul bekúszik egy kacéran csillogó Nobel-díj érme. Az ember talán még meg is írja a 40-50 év múlva esedékes köszönőbeszédét, amiben nyilvánvalóan elősorban azokhoz szól, akik elsőéves egyetemistaként szerelembe ejtették a tudományággal, jelen esetben a közgazdaságtannal. Minek is tagadjam, az én fiókomban is lapul pár ilyen félig-meddig kidolgozott beszéd, amiket már most is bizonyos nosztalgiával forgatok, mintha már régen kifutottam volna az időből ahhoz, hogy a beszédek valaha betöltsék eredeti, nemes rendeltetésüket.

Olvass tovább