BANKI ETIKA
AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKÍTÉLETEK SZEREPE A PÉNZÜGYEKBEN

Jes Villa: Ethics in Banking The Role of Moral Values and Judgements in Finance Palgrave Macmillan, London, 2015, 212. o.

szerzők: Grébel Szabolcs, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék, elemző, KBC Securities – Pesuth Tamás, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék

Jes Villa Ethics in Banking című könyvének célja, hogy bemutassa az erkölcsi felelősségvállalás fontosságát a bankszektorban, illetve a banki etika gyakorlati alapjait és alkalmazását. A könyv három nagy fejezetre osztható: az első a banki tevékenység filozófiai perspektívából való megközelítését tárgyalja, a második a banki etika elméletével foglalkozik a különböző banki termékeken és szolgáltatásokon, valamint az ügyfél és bank viszonyán keresztül, a harmadik pedig a rideg valóságot, a banki etika kritikáját ismerteti. A 2008-as globális pénzügyi válság egyik fontos következménye, hogy a kizárólag profitorientált – neoliberális – megközelítésen túl a társadalmat is szolgálnia kell a bankoknak, amihez elengedhetetlen az erkölcsös banki magatartás, de ez nem kizárólag szabályozási, hanem szervezeti, kulturális kérdés.

Olvass tovább

A II. világháború és a női munkaerőpiac – mennyit köszönhetnek a „gazdasági szüfrazsettek” a legnagyobb világégésnek?

Forrás: Claudia Golden & Claudio Olivetti: Schocking Labor Supply: A Reassessment of the Role of World War II on Women’s Labor Supply (2013), American Economic Review 103, no. 3: 257–262.

szerző: Pókász Zoltán

Grant Wood: Amerikai gótika, 1930 (forrás: Wikipedia)

Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra.

Olvass tovább

Bélyácz Iván, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottságának tagja Széchenyi-díjat kapott

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja és rendszeres szerzője Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként Széchenyi-díjat kapott 2022. március 15-én. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.

Olvass tovább

Filozófiai arcképcsarnok: AYN RAND

Mike Wallace beszélgetése Ayn Rand-dal 1959-ben

a leiratot készítette Balogh Attila

Ayn Randet (1905-1982) leginkább regényíróként és az általa objektivizmusként nevezett filozófiai iskola megalkotójaként tartjuk számon. Az Orosz Birodalomban született, Szentpéterváron, egy zsidó középosztálybeli család első gyermeként. 1925-ben emigrált az Egyesült Államokba, 1931-re már állampolgárává vált. Regényeiben ismertette gazdasági-politikai nézeteit, melyek a korban nagy népszerűségnek örvendtek. Legnagyobb sikere az Ősforrás c. könyve volt (angolul: The Fountainhead), melyben már erőteljesen az altruizmus ellen érvel. Életműve viszont a Veszett világ (Atlas Shrugged), amivel megalakítja filozófiai iskoláját.       

Mike Wallace 1959-ben beszélgetésre hívta meg műsorába, hogy fejtse ki nézeteit. Alább olvasható magyarul beszélgetésük szerkesztett leirata.

Olvass tovább

„Oh, antik karcsúság,”, „Oh, formák csöndje”

Az ókor jelentősége napjaink politikai gazdaságtanában

Lits Levente elemzése; Keats: Óda egy görög vázához (Tóth Árpád fordítása); Beszélgetés Dr. Németh György ókortörténésszel (Lugosi Péter)

Archaikus Apolló torzó (http://www.writing.upenn.edu/bernstein/syllabi/readings/Rilke-Archaic.html)

Az ókor rendkívüli tudományos és kulturális kincs, amiről kötelességünk gondoskodni, csakhogy kultúra maradhasson (colo 3 latin igéből származik a kultúra, jelentése gondoskodni, ápolni), azonban a romantikában is nagyon erősen megjelenő tudás és mintarendszer kiveszőben van.

Olvass tovább

A felszabadított munka problémájához

Hozzájárulás a szakmai párbeszéd folytatásához

szerző: Csontos Tamás

A fejlődésgazdaságtan.hu hasábjain pezsgő szakmai vita bontakozott ki a munka fogalmával, illetve a munka és szabadság nexusával kapcsolatban. Ezen diskurzus kiújulása Lits Levente nevéhez fűződik, aki nemrég megjelent hozzászólásában a Balogh Attila és Baranyi Dániel által írt vitaindító esszére és az én ehhez fűzött gondolatfoszlányaimra reagált. Jelen írásomban Lits Levente felvetéseire reflektálnék, hozzátéve, hogy a Balogh Attila és Baranyi Dániel által jegyzett választanulmány felvetett gondolatai is tovább formálták nézeteimet.

Olvass tovább

Szakmai párbeszéd a szabadság és munka viszonyáról

Néhány héttel ezelőtt jelent meg Balogh Attila és Baranyi Dániel írása Szabadság és munka címmel. (https://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/06/24/szabadsag-es-munka/) Az írásra néhány héttel később Csontos Tamás írt egy vitacikket https://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/07/16/gondolatok-balogh-attila-es-baranyi-daniel-szabadsag-es-munka-cimu-esszejerol/) A téma fontosságát és a vitaindító cikk gondolatgazdag jellegét is mutatja, hogy újabb írás érkezett a szerkesztőségbe Lits Leventétől. Ezt és Balogh Attila – Baranyi Dániel erre adott válaszát is közöljük az alábbiakban.

A vita nem csak azt bizonyítja, hogy ez a téma alapvető és ma már megkerülhetetlen, olyan formációelméleti kérdéseket vet föl, a kapitalizmus és a jogállam közötti különbséget, amit tisztázni kell, hanem azt is, hogy a honlap körül szellemi közösség épült és épül, ami minden folyóiratnak, honlapnak, könyvnek végső soron a célja. Ez ad ösztönzést ahhoz, hogy minden olvasónkat buzdítsunk arra, hogy ossza meg gondolatait, akár vitacikk, akár önálló szöveg formájában.

Anselm Feuerbach: A lakoma, 1869

A szerkesztőség

Olvass tovább

Kauzalitás, közgazdaságtan és munkaerőpiac – avagy kik és miért kapták a közgazdasági Nobel-díjat?

Jörn-Steffen Pischke: “Natural experiments in labour economics and beyond: The 2021 Nobel laureates David Card, Joshua Angrist, and Guido Imbens” cikke alapján (https://voxeu.org/article/natural-experimenters-nobel-laureates-david-card-joshua-angrist-and-guido-imbens)

szerző: Pókász Zoltán

A közgazdászok a tudományterület szárnybontogatásakor szinte kizárólag a közgazdasági elméletekkel foglalkoztak anélkül, hogy azokat empirikusan is tesztelték volna. Milyen módszereket fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a gyakorlatba ültessék a közgazdasági modelleket, teszteljék azok hipotéziseit? És talán még relevánsabb kérdés: hogy használhatóak ezek a módszerek a munkaerőpiaci elemzéseknél?

Az alkimista, Pieter Brueghel, az ifjabb, 1600 körül

Olvass tovább

Távolodás a pártosodástól: A politikai polarizáció mögött rejlő motívumok diverzifikálása

Tianru Guan, Tianyang Liu és Yilu Yang: Moving Away From Partisanship: Diversifying the Motives Behind Political Polarisation Eredetileg megjelent: Political Studies Review 2021, 19(4): 656-667.

szerző: Magyar Dóra Anna, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Edward Munch: A sikoly, 1893

Pártosodás, társadalmi széttagolódás, polarizáció. Ismert fogalmak, amelyek jelentősen áthatották a 20. század történelmét, azonban napjaink fejlett társadalmaiban is erőteljesen jelen vannak a közéleti témákban. Guan és Liu a Wuhani Egyetem, Yang pedig a Melbourne-i Egyetem kutató munkatársa, akik politikai, szociális és kommunikációs területeken végzik a fő tevékenységüket, ami lehetővé tette a globális polarizációs folyamatok interdiszciplináris vizsgálatát a legújabb tanulmányukban.

Olvass tovább

Ha Vilfredo Pareto ma Californiában járna…

szerző: Szabó Dorottya

„Il caso classico é quello dell’affamato che ruba un pane. Si capisce che lo si mandi assolto, ma si capisce meno bene perché il debito che ha la societá di non lasciare morire di fame questo disgraziato debba essere pagato da un fornaio scelto a caso, e non dall’intera societá. La soluzione logica parebbe dovere essere cha l’affamato sia assolto e che la societá paghi il pane rubato al fornaio.”

(Vilfredo Pareto, 1916)[1]

Auguste Rodin: Isten keze, 1907

Olvass tovább