Közgazdasági elméletek – Fejlődésgazdaságtan

Egy közgazdász újévi fogadalma

szerző: Szabó Dorottya

2020 szilveszter éjjele több szempontból is más volt számunkra, mint a huszonpár azt megelőző. A boldog békeidők iránti nosztalgikus vágy hozott össze minket a közgazdászhallgató barátaimmal, gondolván, ha aznap este úgy teszünk, mintha minden rendben volna, akkor másnap, az új esztendőben rendben is lesz. Na jó, talán a helyzet korántsem olyan tragikus, hogy indokolt volna csupán emlékként gondolni a békeidőkre, mindenesetre 2020 különleges, meghatározó év volt, és ellentmondást nem tűrően világított rá arra, hogy nincs minden rendben.

Olvass tovább

Gondolatok Youssef Cassis és Giuseppe Telesca (szerk.) Pénzügyi elitek és az európai bankrendszer című könyvéhez (Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020)

Degas: A tőzsdén, 1876

Szerző: Raciborski Eszter

A gazdasági és társadalmi folyamatok iránti bizalom megteremtésének szolgálata a pénzügyek egy kevéssé hangsúlyozott vonulata. Jelen írás a Youssef Cassis és Giuseppe Telesca szerkesztésében megjelent pénzügytörténeti áttekintésekhez fűzött kommentárokkal azonosítani igyekszik a pénz, a pénzügyi eszközök és a pénzügyi intézményrendszer azon elemeit, amelyek a francia forradalom óta bizalmi infrastruktúraként funkcionáltak a nyugati világban. Ez a perspektíva némi eligazításul is szolgálhat a digitális pénzügyi forradalom küszöbén.

Olvass tovább

Recenzió és kritika Francis Fukuyama, Barak Richman, and Ashish Goel: How to Save Democracy From Technology, Big Tech threatens democracy. Few have considered a practical solution: taking away the platforms’ role as gatekeepers of content. Foreign Affairs, (2021. Január/Február) című cikkéről

Szerző: Lits Levente

A szerzőhármas, Francis Fukuyama, Barak Richman és Ashish Goel által írt cikk a nagy technológiai cégek piac- és politikatorzító hatásaira keres orvosságot. A nagy technológiai vállalatok monopóliumait felszámolandó olyan javaslatokat és áttekintést tesz, ami a vezető demokráciák példáin keresztül fejleszti tovább azok védelméről, demokratikus rendjének megőrzéséről kialakított gondolkodást.

Olvass tovább

Összefoglaló Costas Azariadis – Riddles and Models: A Review Essay on Michel De Vroey’s A History of Macroeconomics from Keynes to Lucas and Beyond[1][2] című esszéjéről

szerző: Szabó Dorottya

Michel De Vroey a 2016-ban megjelent A History of Macroeconomics form Keynes to Lucas and Beyond című könyvében a közgazdaságtan eddig megszületett makroökonómiai elméleteinek összefoglalására tesz ambiciózus kísérletet, sorra véve a tudományág sikereit és kudarcait John M. Keynestől kezdve többek között Robert E. Lucason és Edward C. Prescotton át egészen a 20. század utolsó évtizedében teret nyerő új keynesi modellekig. Erről a könyvről nyújt Costas Azariadis áttekintő összefoglalót, amelyben kiemeli a makroökonómusok közel egy évszázad alatt megválaszolt, illetve megválaszolatlanul maradt kérdéseit.

[1]Azariadis, C., 2018: Riddles and Models: A Review Essay on Michel De Vroey’s A History of Macroeconomics form Keynes to Lucas and Beyond, Journal of Economic Literature, 56(4), p. 1538-1576

[2] De Vroey, M., 2016: A History of Macroeconomics from Keynes to Lucas and Beyond, Cambirdge University Press

Olvass tovább

Marianne Johnson – Where Economics Went Wrong: A Review Essay – összefoglaló

Johnson, Marianne (2020): Where Economics Went Wrong: A Review Essay, Journal of Economic Literature, 58(3), 749–776

szerző: Hadi Noémi

Marianne Johnson esszéje azzal a céllal született, hogy felhívja a figyelmet az elmélettörténeti ellentmondásokra David Colander és Craig Freedman Where Economics Went Wrong című könyvében. A szerzők tézise, hogy a közgazdaságtan akkor távolodott el eredeti rendeltetésétől, amikor szakított a klasszikus liberalizmus módszertanával. Erre a töréspontra szeretnének rámutatni a chicagói iskolát a második világháború előtt és után meghatározó közgazdasági gondolkodás szembeállításával. Johnson nem ezt a felvetést támadja, hanem a chicagói példa kiválasztásának megalapozottságát vitatja. E recenzió célja, hogy az alapvető definícióbeli különbségekből kiindulva a közgazdász feladatának tárgyalásáig bemutassa a szerzők és a meghatározó chicagói közgazdászok állásfoglalása közötti eltéréseket.

Olvass tovább

Berend T. Iván: Naplementék (történelmi korszakvázlatok) Éghajlat Könyvkiadó 2018

szerző: Okolicsányi Ádám

Az Éghajlat könyvkiadó interjúköteteinek sorába illeszkedik a Berend T. Ivánnal készített interjúsorozat. A mű alapötlete igen egyszerű, ám annál szebben nyer kifejezést a Naplementék cím allegóriájában: a Berend által megélt korszakváltásokat követi nyomon, gyakori kitekintésekkel az európai- vagy világtörténelemre, de mindig a megkérdezett szempontjából.

Olvass tovább

Gyürüsi Izabella

In this paper, I would like into provide an insight to the multiple usages of institutional economic theories in assessing economic phenomena and economic processes such as the functioning of the different subsystems of the economy and economic structures. I will base my argumentation on János Kornai’s life work trying to emphasize the broad vision of systemic approach, the wide range of analysing tools provided by his theoretical thinking, and the high explanatory power of his theories.

This paper is influenced and motivated by the launch of the book: Systems, institutions and Values in East and West, which is a rather thought-provoking, and influential book, based on the application and reconsideration of Kornai’s theories with regard to the actual economic processes.

Olvass tovább

Bernard Chavance’s lecture at the launch of  the new book titled « Systems, Institutions and Values in East and West Engaging withJános Kornai’s Scholarship » (Edited byDóra Piroska and Miklós Rosta, Central European University Press, 2020.) Corvinus University, Budapest, september 23rd 2020

Olvass tovább

Szabó Dorottya

A Rajk Szakkollégium 2020-as Neumann-díjasa Marianna Mazzucato, aki jelenleg a UCL[1] professzora, illetve a UCL Institute for Innovation & Public Purpose alapítója és igazgatója. Kutatási területe elsősorban az állam innovációban és ezáltal a gazdasági növekedésben betöltött szerepének megértése és újradefiniálása. Kutatási tevékenységén túl politikai tanácsadóként is működik, nemzetközi szervezetek és kormányfők kérik ki véleményét évek óta. Több nagyhatású könyv szerzője, melyek közül a The Value of Everything: making and taking in the global economy című művének segítségével próbálok a következőkben képet adni munkásságáról.

Olvass tovább

Összefoglaló A közgazdaságtan humanizálása c. könyv bemutatójáról

Baranyi Dániel Martin

A közgazdaságtan emberképét, az ún. homo oeconomicus-t gyakran vezetik vissza Adam Smithre és a láthatatlan kéz elméletére. A homo oeconomicus racionális és önző. Adam Smith a morálfilozófia skót professzora, akit a klasszikus közgazdaságtan atyjaként is számon tartanak, valóban erkölcstelen tudományt alapozott volna meg? A diszciplína alapítója A nemzetek gazdagsága (1776) előtt írta az Erkölcsi érzelmek elmélete (1759) című könyvét, melyet a filozófusok gyakran összeegyeztethetetlennek látnak a láthatatlan kéz elméletéhez kötött önző emberképpel. Vajon a közgazdaságtan tényleg bűnben fogant és ezért a tudományosságának alapja az erkölcstelenség? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ A közgazdaságtan humanizálása c. könyv, melynek könyvbemutatóját 2020. augusztus 26-án tartották. A beszélgetést Sárvári Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója moderálta, beszélgetőpartnerei pedig Neszveda Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, valamint Bertók Rózsa, a Pécsi Egyetem egyetemi docense voltak.

Olvass tovább