dr. Takáts Előd egyetemi tanár rektorjelölti bemutatkozója és programja
dr. Takáts Előd
szerzők: Szabó Dorottya – Halász Győző Mihály
Május 6-án csütörtökön tartotta meg a Budapesti Corvinus Egyetem a rektorjelölti bemutatkozó eseményét. Az élő online programot sok érdeklődő figyelte és többen is tettek fel kérdést a rektorjelöltnek. Azért is tartottuk fontosnak, hogy írjunk erről az eseményről, mivel a Corvinus új szakmai iránya meghatározó lesz a magyar közgazdász közösség fejlődése és az ország gazdaságpolitikájának alakulása szempontjából is
A MAGYAR POLITIKATUDOMÁNYI TÁRSASÁG XXVI. VÁNDORGYŰLÉSE
online konferencia, 2021. június 03 – 04. (csütörtök, péntek), Debreceni Egyetem
Választóvonalhoz érkeztünk. A válságok sajátossága az újragondolás és újjáépítés lehetősége, amely intellektuális kihívás. Ennek egyik eleme a Magyar Politikatudományi Társaság konferenciafelhívása, amit az alábbiakban teszünk közzé.
A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.
A gazdasági csomag, melynek fő célja az infrastruktúra fejlesztése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a legnagyobb munkahelyteremtő beruházás a második világháború óta – mondta az amerikai elnök a pennsylvaniai Pittsburgh-ben.
Joe Biden szerint a terv tisztességes gazdaságot hoz létre, ahol mindenkinek lesz esélye a sikerre. Mint mondta, a gazdasági csomag egy olyan mértékű befektetés, amely egyszer történik meg egy generáció életében és csak az évtizedekkel ezelőtti autópálya-rendszer építéshez és az űrversenyhez fogható.
A terv első része a munkahelyekről, a második pedig az amerikai családokról szól. A foglalkoztatási terv lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket. “Munkahelyek millióit, jól fizető munkahelyeket fog teremteni” – mondta az elnök.
Biden a csomag finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni. Hangsúlyozta, hogy “az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”
Ezen kívül egy úgynevezett globális minimum adót is megállapítanának, amelynek mértéke 21 százalék lenne. Ezzel az intézkedéssel azt próbálják megakadályozni, hogy a vállalatok az adózás elkerülése érdekében a nyereséget külföldre tereljék. Az adótörvényt is megváltoztatnák, hogy az amerikai vállalatok ne egyesülhessenek külföldi vállalkozásokkal, és ne kerülhessék el az adózást azzal, hogy székhelyüket egy adóparadicsomba költöztetik.
Magyarország számára versenyképességi kihívást jelent az oktatási-, szakképzési rendszer modernizálása, hatékonyságának javítása, a fiatalok képzettségi szintjének növelése. A magasabb iskolázottság mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten kiemelt jelentőségű. Ha a lakosság nagyobb része jól képzett, versenyképes tudással rendelkezik, az kedvezőbb gazdasági teljesítményt eredményez, nagyobb társadalmi szociális jólétet biztosíthat az országnak.
A Beveridge-görbe elnevezését Henry Beveridge (1879-1963) brit közgazdászról és a Liberális Párt tagjáról kapta. Beveridge 1942-es Social Insurance and Allied Services című könyvében a háború utáni jóléti állam alapelveit fektette le és munkássága során kiemelt figyelmet szentelt a munkaerőpiac strukturális, földrajzi és információs korlátjainak, amik megakadályozzák annak tökéletes, súrlódásmentes működését.
A COVID-19 járvány terjedése kapcsán a hazai szakirodalomban kevéssé vizsgált kérdés, hogy vajon milyen összefüggés fedezhető fel az egyes szakmák és a Covid-19 fertőzöttség között. Erre nézve az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy statisztikát közölt[1] az első hullám adataira támaszkodva, az alábbiakban ezt a tanulmányt foglaljuk össze.
A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
Részlet A varázsceruza című sorozatból
II. Foglalkoztatásbővülés és növekedés
Szabó Dorottya
Az alábbi elemzés folytatása a foglalkoztatásbővülés és a gazdasági növekedés közti összefüggéseket tárgyaló sorozatnak. Ebben a részben Csehország, Lengyelország és Szlovénia esetében mutatom be a kapcsolatokat.
A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
Munkácsy Mihály: Ásító inas
I. Foglalkoztatásbővülés és növekedés
Szabó Dorottya
Az alábbi elemzés a foglalkoztatásbővülés és a gazdasági növekedés közti összefüggéseket tárgyalja Németország és Magyarország esetében. Az elemzéssorozat további részeiben kitérünk a térség egyéb országainak vizsgálatára is.
A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
2020 III. negyedévében az előző év azonos időszakihoz képest 12, az előző negyedévihez mérten 2,1%-kal csökkentek a beruházások
2020 III. negyedévében a tárgyidőszaki fejlesztések volumene az előző év azonos időszakitól a nyers adatok szerint 12, az előző negyedévitől – szezonálisan kiigazítva – 2,1%-kal maradt el. A beruházások a legtöbb nemzetgazdasági ágban visszaestek, viszont a járványhelyzettel összefüggésben az egészségügyben közel duplájára nőttek. Ezen kívül még néhány, összességében kisebb súlyú területen, például a kereskedelemben (6,3%), az információ, kommunikációban (3,4%), a közigazgatásban (2,1%) is emelkedett a beruházási volumen. A fejlesztések visszaesését elsősorban a nagyobb létszámú vállalatok okozták, körükben főként a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok mérsékelték a beruházásaikat. 2020 első három negyedévében összességében 8,6%-kal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
