A globális ellátási láncokat érő sokkok hatásai és a kockázatok értékelése

szerző: Kovács Eszter, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Tiziano: Európa elrablása, forrás: wikipedia.org

A sokkok természete jelentősen meghatározza a globális ellátási láncokban (GSCs) okozott fennakadások mértékét. Normális időszakokban a GSC-ket érő sokkok földrajzilag és/vagy szektorálisan koncentrálódnak a közvetlen hatások szempontjából, később globális méretűvé alakulhatnak. Válságok esetén az újabb turbulenciák megjelenése azonban nehezíti a helyreállás folyamatát.

Olvass tovább

Az Egyesült Államok világhatalmi szerepének alapjai

George Friedman: Vihar a csönd előtt – Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő, MCCPress, Budapest, 2021

szerző: Szabó Bálint, mesterszakos egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Ahogy az alcímből is kiolvashatjuk, George Friedman szembeszáll azzal a tézissel, miszerint a 21. század az amerikai világhatalmi szerep végét jelentené. A jelenlegi helyzet sok tekintetben nem új, Amerika történelme tele volt válságokkal, azonban sikere mindig annak volt köszönhető, hogy meg tudott újulni, és felül tudta vizsgálni saját politikájának kudarcait. A 2020-as évek Amerikája azonban egy, az eddigieknél nagyobb válsággal néz szembe, a könyvből pedig megérthetjük, hogyan is jutottunk el idáig.

Olvass tovább

BANKI ETIKA
AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKÍTÉLETEK SZEREPE A PÉNZÜGYEKBEN

Jes Villa: Ethics in Banking The Role of Moral Values and Judgements in Finance Palgrave Macmillan, London, 2015, 212. o.

szerzők: Grébel Szabolcs, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék, elemző, KBC Securities – Pesuth Tamás, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék

Jes Villa Ethics in Banking című könyvének célja, hogy bemutassa az erkölcsi felelősségvállalás fontosságát a bankszektorban, illetve a banki etika gyakorlati alapjait és alkalmazását. A könyv három nagy fejezetre osztható: az első a banki tevékenység filozófiai perspektívából való megközelítését tárgyalja, a második a banki etika elméletével foglalkozik a különböző banki termékeken és szolgáltatásokon, valamint az ügyfél és bank viszonyán keresztül, a harmadik pedig a rideg valóságot, a banki etika kritikáját ismerteti. A 2008-as globális pénzügyi válság egyik fontos következménye, hogy a kizárólag profitorientált – neoliberális – megközelítésen túl a társadalmat is szolgálnia kell a bankoknak, amihez elengedhetetlen az erkölcsös banki magatartás, de ez nem kizárólag szabályozási, hanem szervezeti, kulturális kérdés.

Olvass tovább

A MAGYAR VÉDELMI IPAR JÖVŐKÉPE

szerző: Taksás Balázs, Hegedűs Ernő

A 20. és 21. századi tapasztalatok alapján a nemzeti védelmi ipar létrehozásának
3 alapvető feltétele van: külső vagy belső biztonsági kihívások, politikai akarat, gazdasági és társadalmi erőforrások. Ez a cikk ez utóbbin keresztül mutatja be a magyar védelmi ipar jövőképét. Átfogóan elemzi a védelmi ipar erőforrásbázisát, megvizsgálja az olyan szükséges elemeket, mint a technológia és know-how, tőke, munkaerő, menedzsment tudás, beszállítói lánc, kapcsolódó ipar és szolgáltatás ágak, innovációs ökoszisztéma, kutatás-fejlesztési infrastruktúra. Bemutatja a védelmi iparpolitika céljait, lehetséges eszközeit, jövőbeni lehetőségeit és korlátait.

Magyar harcos. Freskórészlet Aquileia-ból forrás: wikipedia.org

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1405/1336

NÉPESEDÉSI SZCENÁRIÓK MAGYARORSZÁGON

A CSALÁDTÁMOGATÁSI PROGRAM RÉSZEREDMÉNYEI A GLOBÁLIS TERMÉKENYSÉG VÁLTOZÁSÁNAK TÜKRÉBEN

szerzők: Berde Éva, professzor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem – Drabancz Áron, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Edward Munch: Ádám és Éva, 1909

A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő,mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemezzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is.

Olvass tovább

„AZ EMBERI TŐKÉT FEJLESZTŐ „FOGYASZTÁS”
(TÁPLÁLKOZÁS, OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK) A TERMELÉKENYSÉGET NÖVELŐ BERUHÁZÁS”

Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és európai uniós főmegbízottjával

A Köz-Gazdaság interjút kért Sipos Sándortól, a Világbank korábbi tanácsadójától és Európai Uniós főmegbízottjától.  Sipos Sándor 1981-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.  Ezt követően az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében helyezkedett el. Az egyetemen 1984-ben doktorált.  1988 és 1989 között a Sussexi Egyetem Fejődéskutató Központjában dolgozott poszt-doktori Leverhulme ösztöndíjasként.  1990 és 1992 között az UNICEF firenzei irodájában, majd 1992 és 1997 a Világbank washingtoni központjában dolgozott a közép és kelet-európai térség piacgazdasági és társadalmi átmenetének támogatásán.   1998 és 2001 között a Világbank horvátországi irodáját vezette Zágrábban.  2001 és 2008 között újra Washingtonban, a Világbank központjában dolgozott, 2003 és 2008 között, mint a globális szociálpolitikai főosztály helyettes vezetője.  2008 és 2013 között a Világbank Európai Uniós főmegbízottjaként és brüsszeli irodája vezetőjeként  koordinálta a Világbank és az EU, illetve más brüsszeli és luxembourgi székhelyű szervezetek (EIB, NATO, ITUC, WCO, stb.) együttműködését és képviselte a Világbankot Belgiumban és Luxembourgban.

Olvass tovább

Az agrárszakképzésben használt programtantervek vizsgálata

szerző: Horváth Anna

Audrey Hepburn a My Fair Lady című filmből forrás: https://ezer1film.blog.hu/2021/10/14/419_my_fair_lady

Annak feltárására, hogy az agrárszakképzés különböző szakmacsoportjai milyen mértékben adnak át naprakész tudást, a képzések programterveit, ezen belül a szakmai adatlapokat, a képzés szerkezetét és tartalmát elemeztük. A programterv megalkotása során a fő kritérium, hogy tartalma, szakmai céljai igazodjanak az intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz. A dokumentációban nem kerülnek élesen elválasztásra az elméleti és a gyakorlati elemek, melynek célja az oktatás hatékonyságának növelése azáltal, hogy lehetővé teszi a gyakorlati oktatás során az elméleti elemek elhasználását – az egyes tantárgyaknál szerepel viszont, hogy az órakeret hány százalékát szükséges gyakorlati rák keretei között oktatni. Ez az arány jól tükrözi az órák gyakorlatigényességét.

Olvass tovább

Közoktatás Dél-Koreában

szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem

A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.

Olvass tovább

„hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik”

Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával

forrás: iask.hu

A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.

Olvass tovább

A magyar agrárszakképzés szerkezete

szerző: Vida Cecília

A fenntartható társadalom, fenntartható gazdaság a környezettel összhangban lévő mezőgazdasági termelést is jelent. Napjaink kihívása, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között, az agrártermelést támogató digitális, okos technológiák, felhőszolgáltatások, a big data analitikák szenzorokkal követett termelési folyamatok, az űrtechnika alkalmazása mellett, hogyan valósulhat meg a hazai élelmiszergazdaság, a mezőgazdaság 4.0 átállása és az ehhez kapcsolódó versenyképes élelmiszertermelés.

forrás: Levegő Munkacsoport, facebook

Olvass tovább