„AZ EMBERI TŐKÉT FEJLESZTŐ „FOGYASZTÁS”
(TÁPLÁLKOZÁS, OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK) A TERMELÉKENYSÉGET NÖVELŐ BERUHÁZÁS”

Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és európai uniós főmegbízottjával

A Köz-Gazdaság interjút kért Sipos Sándortól, a Világbank korábbi tanácsadójától és Európai Uniós főmegbízottjától.  Sipos Sándor 1981-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.  Ezt követően az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében helyezkedett el. Az egyetemen 1984-ben doktorált.  1988 és 1989 között a Sussexi Egyetem Fejődéskutató Központjában dolgozott poszt-doktori Leverhulme ösztöndíjasként.  1990 és 1992 között az UNICEF firenzei irodájában, majd 1992 és 1997 a Világbank washingtoni központjában dolgozott a közép és kelet-európai térség piacgazdasági és társadalmi átmenetének támogatásán.   1998 és 2001 között a Világbank horvátországi irodáját vezette Zágrábban.  2001 és 2008 között újra Washingtonban, a Világbank központjában dolgozott, 2003 és 2008 között, mint a globális szociálpolitikai főosztály helyettes vezetője.  2008 és 2013 között a Világbank Európai Uniós főmegbízottjaként és brüsszeli irodája vezetőjeként  koordinálta a Világbank és az EU, illetve más brüsszeli és luxembourgi székhelyű szervezetek (EIB, NATO, ITUC, WCO, stb.) együttműködését és képviselte a Világbankot Belgiumban és Luxembourgban.

Olvass tovább

Közoktatás Dél-Koreában

szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem

A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.

Olvass tovább

„hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik”

Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával

forrás: iask.hu

A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.

Olvass tovább

Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti

szerző: Csath Magdolna DSc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A gazdasági csapdahelyzetbe kerülés okainak kutatása hosszú időre tekint vissza. Alapvetően a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen fejlődési utakat választanak az egyes országok, és annak következtében, hogy alakul az egy főre jutó GDP értékük. Ha ennek növekedése lelassul vagy stagnálni kezd, akkor azt valószínűsítik, hogy az ország közepes jövedelmi csapda veszélybe került. Korunkban azonban a GDP mutató már nem méri megbízhatóan egy ország gazdasági-társadalmi működésének eredményességét. A gyorsan változó körülmények között a fejlettségi mutatók alakulása ad megbízhatóbb képet arról, hogy egy ország teljesítménye nemzetközi összehasonlításban javul-e vagy stagnál. Éppen ezért indokolt a fejlettségi csapda veszélybe kerülés esélyeit kutatni. A cikk széleskörű statisztikai adatelemzésre támaszkodva vizsgálja a V4-ek és közöttük Magyarország fejlettségi mutatóit a versenyképességi listákon vezető helyen lévő EU-s országok fejlettségi mutatóihoz viszonyítva. Az elemzés következtetése, hogy Magyarországot és más V4 országokat is, fejlettségi mutatóik alapján, a fejlettségi csapdába kerülés veszélye fenyegeti, ha nem fordítanak jelentősen többet ezen mutatók értékének javítására.

Olvass tovább

„A helyzet kezelésére a korábbi eszköztárakból a bizalomerősítés lehet a megoldás.”

Interjú dr. Kovács Zoltán alezredessel, a Mesterséges Intelligencia kutatás vezetőjével

A Mesterséges Intelligencia (MI) és más technológiák jelentős mértékben átalakították a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszereket. E változások értékelése, elemzése, az ehhez szükséges alkalmazkodás vizsgálata alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát, hiszen az új technológia feltételezi a részvételt a technológia alkalmazásában. A helyzet jobb megértése érdekében a Honvédelmi Minisztérium átfogó, külső kutatók által támogatott hároméves kutatási programot indított, amelynek vezetője dr. Kovács Zoltán alezredes. Őt kérdeztük a kutatásról.

Bottle and Fishes c.1910-12 Georges Braque 1882-1963 Purchased 1961 http://www.tate.org.uk/art/work/T00445

Olvass tovább

Nyári egyetem a fiatalok pályakezdésének, vállalkozóvá válásának elősegítésére

szerzők: Bán Szabina, egyetemi hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger – Boros Nikolett, egyetemi hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger

2021. szeptember 3-5. különleges programsorozatnak lehettünk részesei Budapesten, melynek fő célja a fiatalok pályakezdésének, esetlegesen vállalkozóvá válásának elősegítése, a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatokkal való megismertetése volt. A nyári egyetem a Kandó Klub szervezésével jöhetett létre, akik a felsőoktatás megújulása érdekében nagy hangsúlyt szeretnének fektetni a kétoldalú kommunikációra, valamint további céljuk, hogy az egyetemisták véleménye, álláspontja megjelenjen a kamarai döntéshozatali folyamatban.

Olvass tovább

A globalizáció jövője a koronavírus-válság árnyékában

Harold James: „Globalization’s Coming Golden Age – Why Crisis Ends in Connection” Foreign Affairs, 100(3). https://www.foreignaffairs.com/articles/united-states/2021-04-20/globalizations-coming-golden-age

Van Gogh: Csillagos éj, 1889

szerző: Málits Péter, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Harold James Foreign Affairs folyóiratban publikált dolgozatában amellett érvel, hogy bár a koronavírus-válság a laikus szemlélő számára a globalizációt ért végzetes csapásnak tűnhet, valójában egy fellendülési szakasz várható. Ehhez történelmi párhuzamokat von az 1840-es, illetve 1970-es évek válságaival. Mindezek alapján igazoltnak látja azt a tézist, miszerint a mély krízisek végeredményben a globalizáció erősödéséhez vezetnek.

Olvass tovább

Termelékenységnövekedés a COVID-19 járvány után

James Manyika, Michael Spence: A Better Boom. How to Capture the Pandemic’s Productivity Potential, Foreign Affairs, 2021, július/augusztus

Hans Holbein: Haláltánc. A kereskedő, 1651

Szerző: Kónya Márton, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A Covid-19 világjárvány a jövőben minden bizonnyal a történelem nagy tragédiái között lesz számontartva. De ahogy más történelmi tragédiák, mint például a második világháború esetében, lehetnek közgazdászok, akik ezekben az eseményekben is felismerni vélnek rejtett lehetőségeket, amelyek hatásos kihasználásával – amennyire lehet – javítható a gazdaság teljesítménye, és így az emberi életminőség is.

Olvass tovább

Hogyan segíthetik a távdolgozók a cégek növekedését?

Jon Paolo Fortich CEO/Digital Swiss Army Knife előadása a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Az összefoglalót írta Cserháti Ilona (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem) – Megyeri Gábor (doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem)

Jon Paolo Fortich | Digital Swiss Army Knife, Project Manager,... | PH
forrás: Hubstaff Talent

2019 őszén unikális workshop-nak adott otthont a Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek célja az volt, hogy több oldalról is áttekintsük a helyfüggetlen élet- és munkaforma helyzetét a világban, valamint annak lehetőségeit Magyarországon. Ekkor még nem is sejtettük, hogy a COVID-19 járvány miatt a távmunka, az otthonról történő munkavégzés, a digitális kommunikációs eszközök igénybevétele sokkal hamarabb válik tömegesen az életünk részéve, mint azt gondoltuk volna.

Az esemény résztvevői és meghívott előadói rendkívül sokszínű szakmai háttérrel rendelkeztek: voltak köztük klasszikus értelemben vett digitális nomádok, akik utazgatnak, és a világ sok szép és érdekes helyéről végzik a munkájukat, mások az akadémia világából érkezve kutatják a jövő munkahelyének lehetséges formáit, de meghívást kaptak olyan vállalkozók is, akik a világ minden részéből távmunkában foglalkoztatott munkatársakkal építenek jelentős méretű vállalkozásokat. Emellett meghívtunk olyan szakértőket is, akikkel az ilyen az új típusú munka- és vállalkozási formák hazai elterjedésének lehetőségeit és eddigi eredményeit tudtuk megvitatni. A továbbiakban Jon Paolo Fortich előadását ismertetjük.

Olvass tovább