Közoktatás Dél-Koreában

szerző: Csáki György, egyetemi tanár, Kodolányi János Egyetem

A dél-koreai közoktatási rendszer sikerei vitathatatlanok: az analfabetizmus gyors felszámolása, az alapfokú oktatási rendszer gyors általánossá tétele, az átfogó szakképzési rendszer rövid időn belüli kialakítása a háború utáni korszak gyors sikereit jelentették. A közoktatási rendszer sikereit igazolják vissza a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő teljesítmények. A felső középfokú oktatás ugyan nem kötelező (és nem is ingyenes), de csaknem teljeskörű. A felső középfokú iskolát végzett korosztály háromnegyede folytatja tanulmányait felsőfokú képzésben. Az oktatási rendszer fontos szerepet játszott és játszik a kiemelkedő gazdasági sikerekben, Dél-Korea fejlett tudásalapú gazdasággá válásában, de az oktatási rendszer önmozgása igen jelentős. Az oktatás sikerei már a gazdasági fellendülés megindulása előtt is, nyilvánvalóak voltak, ebben a koreai szocio-kulturális hagyományok és a társadalomra jellemző tanulási láz szerepe sem elhanyagolható: a háztartások oktatásra fordított magas kiadásai a demográfiai visszaesés, az egy gyerekes háztartások általánossá válásának is egyik fő okát jelentik. A dél-koreai oktatási rendszer folyamatos fejlődésének további meghatározó forrása az oktatást prioritásként kezelő politika, a gazdaság strukturális átalakulásait gyorsan és hatékonyan követő oktatáspolitikai átalakulások, a hatékonyan működő centralizált oktatásirányítás és pedagógiai kreativitás szerencsés összhangja. Nem kérdéses, hogy a dél-koreai oktatási rendszer továbbra is a dinamikus gazdasági fejlődés egyik alapja marad.

Olvass tovább

„hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik”

Interjú dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával

forrás: iask.hu

A Köz-Gazdaságban kiemelt szerepet szánunk a fejlesztéspolitika és a fejlődéspolitika elemzésének. Ennek jegyében készítettünk interjút dr. Magasházi Anikóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával. Az apropót Magasházi Anikó 2018-ban megjelent, Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyve adta, ami a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kiadásában jelent meg.

Olvass tovább

A magyar agrárszakképzés szerkezete

szerző: Vida Cecília

A fenntartható társadalom, fenntartható gazdaság a környezettel összhangban lévő mezőgazdasági termelést is jelent. Napjaink kihívása, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között, az agrártermelést támogató digitális, okos technológiák, felhőszolgáltatások, a big data analitikák szenzorokkal követett termelési folyamatok, az űrtechnika alkalmazása mellett, hogyan valósulhat meg a hazai élelmiszergazdaság, a mezőgazdaság 4.0 átállása és az ehhez kapcsolódó versenyképes élelmiszertermelés.

forrás: Levegő Munkacsoport, facebook

Olvass tovább

Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti

szerző: Csath Magdolna DSc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A gazdasági csapdahelyzetbe kerülés okainak kutatása hosszú időre tekint vissza. Alapvetően a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen fejlődési utakat választanak az egyes országok, és annak következtében, hogy alakul az egy főre jutó GDP értékük. Ha ennek növekedése lelassul vagy stagnálni kezd, akkor azt valószínűsítik, hogy az ország közepes jövedelmi csapda veszélybe került. Korunkban azonban a GDP mutató már nem méri megbízhatóan egy ország gazdasági-társadalmi működésének eredményességét. A gyorsan változó körülmények között a fejlettségi mutatók alakulása ad megbízhatóbb képet arról, hogy egy ország teljesítménye nemzetközi összehasonlításban javul-e vagy stagnál. Éppen ezért indokolt a fejlettségi csapda veszélybe kerülés esélyeit kutatni. A cikk széleskörű statisztikai adatelemzésre támaszkodva vizsgálja a V4-ek és közöttük Magyarország fejlettségi mutatóit a versenyképességi listákon vezető helyen lévő EU-s országok fejlettségi mutatóihoz viszonyítva. Az elemzés következtetése, hogy Magyarországot és más V4 országokat is, fejlettségi mutatóik alapján, a fejlettségi csapdába kerülés veszélye fenyegeti, ha nem fordítanak jelentősen többet ezen mutatók értékének javítására.

Olvass tovább

A blockchain technológia felemelkedése a mezőgazdaságban és az élelmiszer ellátási láncokban

Andreas Kamilaris, Agusti Fonts, Francesc X. Prenafeta-Boldύ: The rise of blockchain technology in agriculture and food supply chains, Trends in Food Science & Technology. 2019, Vol. 91, pp. 640-652.

szerző: Gartai Ádám, adam.gartai@stud.uni-corvinus.hu

Andreas Kamilaris, az alábbi tanulmány egyik szerzője 2018-óta egyetemi adjunktusként dolgozik a University of Twente intézményben, mely Hollandiában található. Korábban a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben dolgozott kutatóként, melynek során a big data lehetséges alkalmazásait vizsgálta az agrár- élelmiszeripari ágazatban. Agusti Fonts és Francesc X. Prenafeta-Boldύ, e szakmai cikk társszerzői jelenleg a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben tevékenykednek.

Olvass tovább

„A helyzet kezelésére a korábbi eszköztárakból a bizalomerősítés lehet a megoldás.”

Interjú dr. Kovács Zoltán alezredessel, a Mesterséges Intelligencia kutatás vezetőjével

A Mesterséges Intelligencia (MI) és más technológiák jelentős mértékben átalakították a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszereket. E változások értékelése, elemzése, az ehhez szükséges alkalmazkodás vizsgálata alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát, hiszen az új technológia feltételezi a részvételt a technológia alkalmazásában. A helyzet jobb megértése érdekében a Honvédelmi Minisztérium átfogó, külső kutatók által támogatott hároméves kutatási programot indított, amelynek vezetője dr. Kovács Zoltán alezredes. Őt kérdeztük a kutatásról.

Bottle and Fishes c.1910-12 Georges Braque 1882-1963 Purchased 1961 http://www.tate.org.uk/art/work/T00445

Olvass tovább

Az észak-amerikai energiarendszer válasza a földgázár-sokkokra

Maxwell Brown, Sauleh Siddiqui, Charalampos Avraam, John Bistline, Joseph Decarolis, Hadi Eshraghi, Sara Giarola, Matthew Hansen, Peter Johnston, Saroj Khanal & Anahi Molar-Cruz: North American energy system responses to natural gas price shocks, Energy Policy 2021, 149: 112046.

szerző: Pál András, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Hallom Amerika dalát, hallom sokféle szent énekét (Szabó Lőrinc fordítása)

A cikk szerzői ezt a munkát a National Renewable Energy Laboratory és az Alliance for Sustainable Energy Kft. segítségével készítették el az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) számára. Észak-Amerika megnövekedett földgázfüggősége és a földgázpiac potenciális megzavarásának következtében azonban a cikk számos további energiabiztonsági implikációt is rejt magában. Ezenkívül az energiaágazatban rejlő gazdasági rugalmasság iránt érdeklődő politikai döntéshozók és ipari szereplők is hasznosnak találhatják a tanulmány eredményeit az energiaszektor hosszú távú tervezési és beruházási döntései tekintetében.

Olvass tovább

Jövedelem egyenlőtlenség és az olaj: Panel analízis az Egyesült Államokból

Edmond Berisha, Carolyn Chisadza, Matthew Clance, Rangan Gupta: (Income and oil resources: Panel evidence from the United States)

Eredetileg megjelent: Energy Policy 2021, 159: kiadás alatt

szerző: Csernus Attila, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Dr. Edmond Berisha egyetemi adjunktus a Montclair Állami Egyetem Feliciano School of Business intézetében. Carolyn Chisadza és Matthew Clance szintén egyetemi adjunktusok a dél-afrikai Pretoria Egyetem, Gazdasági intézetében, míg Rangan Gupta ugyanezen az egyetemen professzorként kutat és oktat.

Olvass tovább

Bepillantás a kiber-fegyverkezési verseny kulisszatitkaiba

Nicole Perloth: This is How They Tell Me The World Ends – The Cyberweapons Arms Race, Bloomsbury Publishing, 2021

szerző: Szabó Ádám Zoltán

A XXI. század digitalizációs fejlődése – felváltva a hidegháború nukleáris fegyverkezési versenyének bő négy évtizedes hagyományait – új versengési távlatokat nyitott a nemzetközi arénában. Nicole Perlothnak, a New York Times kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársának nemrég megjelenő, „This is How They Tell Me The World Ends” című könyve[1] ezt az új hadszínteret, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak ebben betöltött szerepét igyekszik bemutatni. A hidegháborút követő időszak legnagyobb befolyású nemzeti szereplőjeként – bár a mai multipolaritásban kétségtelenül mérséklődött globális befolyása – az USA megkerülhetetlen aktor a nemzetközi színtéren nemcsak katonai, de gazdasági, politikai, valamint kulturális tekintetben is. Érdekes kérdés azonban, hogy kiberbiztonság területén rendelkezik-e dominanciával, és ha igen, milyen mértékű ez a monopóliuma.

Olvass tovább