Termelékenység és humántőke

A hatékonyság fogalma első látásra egyszerűnek tűnik: valaki vagy valami kevesebb vagy ugyanannyi ráfordítással többet ér el (vagy több ráfordítással még többet). Ám ha közelebbről vizsgáljuk, hamar kiderül, hogy a hatékonyság mérése – különösen a gazdaságban nem csupán technikai, hanem mélyen értelmezésfüggő kérdés is. Egy szervezet lehet rendkívül hatékony saját céljai szerint, miközben súlyos társadalmi vagy környezeti problémákat okoz. Ugyanígy, egy nemzetgazdaság teljesítménye nőhet, ha például a nominált GDP/főt nézzük, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek vagy az ökológiai terhelés is fokozódik.

Ez a kettősség különösen szembetűnő akkor, amikor a vállalati és a makrogazdasági hatékonyság mérését hasonlítjuk össze. A vállalati hatékonyság általában a vállalat célrendszeréből – profittermelésből, költségoptimalizálásból – indul ki, és olyan mutatószámokat használ, mint a ROI, a termelékenységi mutatók vagy a KPI-ok. A makrogazdasági hatékonyság ezzel szemben egy ország vagy társadalom szintjén értelmezendő, olyan tényezők figyelembevételével, mint a teljes tényezős termelékenység, a foglalkoztatottság, a környezeti fenntarthatóság vagy az életszínvonal (pl. HDI).

A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan változott a vállalati hatékonyság mérésének logikája az elmúlt bő száz évben, és hogyan alakult ezek érdekviszonya a különböző szereplők – tulajdonosok, vezetők, dolgozók, fogyasztók, a társadalom egésze – szempontjából. Végül arra a kérdésre is reflektálunk: mit jelenthet ma a „hatékony vállalat” egy olyan világban, ahol a makrogazdasági és társadalmi hatások többé nem hagyhatók figyelmen kívül.

Interjú Szalavetz Andreával

A Köz-gazdaság interjút készített Szalavetz Andreával, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadójával. Kutatásai a globális értékláncok fejlődésére, a digitális átalakulásra, valamint a technológiai fejlődés és az innovációs képességek regionális különbségeire összpontosítanak. Az interjúban arról beszélgetünk, miként tudna Közép- és Kelet-Európa (KKE) áttérni a külföldi közvetlen befektetésektől (FDI) függő fejlesztési modellről egy innováció-orientáltabb és rugalmasabb növekedési pályára. Szó lesz a régió technológiai és vállalkozói ökoszisztémájáról, valamint arról is, hogyan befolyásolhatja a védelmi ipar és az iparpolitika fejlődése a jövőbeli gazdasági növekedést. Az interjú eredetileg angol nyelven készült, a következőkben ennek fordítása olvasható.

A tanulmány célja az egyetemek előtt álló globális és hazai kihívások elemzése, hozzájárulás megoldásukhoz. Az első részben az egyetemek működésének szemléleti, elméleti alapjaival foglalkozik különös tekintettel az autonómia értelmezésére. A második részben empirikus elemzést tartalmaz a külföldi tulajdonú hazai vállalatok hatására vonatkozóan a magyar felsőoktatásra. A harmadik részben az egyetemek innovációs tevékenységét elemzi az egyetemek által megjelentetett hírek alapján.

A rendezvényt dr. Bódi Viktória, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) és az egyetemi innováció témája nem csupán aktuális, hanem jövőformáló is – ezért is örömteli, hogy az idei Klubnap a Corvinus Egyetem falai között valósulhatott meg. Mint elmondta, az előző hasonló eseményt még a BKIK épületében tartották, ám a mostani helyszínválasztás is jól tükrözi a kamara azon törekvését, hogy közelebb hozza egymáshoz az akadémiai szférát és az üzleti világot.

A rendezvény céljaként fogalmazódott meg, hogy a két fő panel – a vállalkozói és az egyetemi kerekasztal – tartalmi üzeneteit közérthető módon osszák meg az érdeklődőkkel, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jó gyakorlatok és együttműködési lehetőségek terén. A rendezvényről összefoglaló itt olvasható.

Interjú Gallai Mátéval, a Kuube alapítójával

A Kuube egy magyar startup, mely az előző években elsősorban grafikák és webes felületek kialakításával foglalkozott, majd ebből nőtte ki magát 2017-ben a fenntarthatóság jegyében napenergiával működő okosbútorok gyártása. A vállalkozás történetéről, sikereik titkáról Gallai Máté alapító mesélt.

Összefoglaló

2025. május 29-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen rendezte meg „Termelékenység” konferenciáját. A rendezvényt Nagy Elek, az MKIK elnöke nyitotta meg és ezt követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Jánoskuti Levente ügyvezető partner, (McKinsey & Company), és Majoros Csaba vezérigazgató, (Csaba Metál Zrt.) tartott előadást. Ezt követte Petheő Attila előadása, amiben elemezte a legjobb magyar vállalatokat területi bontásban a vármegyei kamarák „TOP 100” vállalatai kiadványok alapján. Az eseményt két panelbeszélgetés zárta, Mit lehet tanulni a nagyvállalatoktól? és Mit érdemes tennie a KKV-knak? címmel. A rendezvényt Dr. Balog Ádám alelnök (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) zárta.

A 2025-ös Termelékenységi Konferencia megnyitóját Dr. Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartotta. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az esemény a Nemzetgazdasági Minisztériummal szoros együttműködésben került megrendezésre, és célja, hogy érdemi irányt mutasson a hazai kis- és középvállalkozások számára a termelékenység növelésének útján.

A betegségek kezelésének többféle intézményi formája létezik, amelyek ellentétes logika szerint működnek egymás mellett, ezek az egészség mint jog, illetve az egészség mint áru. Ebből a szempontból a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést nagymértékben meghatározza az egyes személyek osztályhelyzete. Ez a megoldás mély egyenlőtlenségeket eredményez a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

Olvass tovább

There are multiple socially constructed forms of care that coexist under opposing logics—health as a right versus health as a commodity. From this perspective, access to mental health care is largely determined by each individual’s class position or class fraction. This segmentation results in deep inequalities in access to services.

Olvass tovább

Charles Guay-Boutet, Mathieu Dufour: Estimating the relationship between EROI and profitability of oil sands mining, 1997–2016) Eredetileg megjelent: Ecological Economics 217 (2024) 108072

A cikk itt található.

Ritter Tibor hagyatékából

Ritter Tibor, a Világpolitika és Közgazdaságtan egyik alapítója 1972-ben készítette el doktori értekezését, amiből részletet közlünk. Tibor témája és következtetései ma sem vesztettek aktualitásukból, ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe.