Y és Z generációs fiatal közgazdászok vélekedése a mesterséges intelligenciáról

Életünk és mindennapjaink egyre nagyobb részére van befolyása a mesterséges intelligenciának (MI). A munkaerőpiacon már jelenlévő Y és Z generáció motivációja és attitűdje hatással van hosszú távon a vállalatok versenyképességére. Az MI előnyeinek felismerése mellett annak alkalmazása és az esetleges hátrányaihoz való alkalmazkodás is jelentős feladat. Kutatásomban arra fókuszálok, hogy feltárjam a fiatal közgazdászok gondolkodásmódját az MI-vel kapcsolatban, anonim kérdőívek segítségével (147 magyar, 105 amerikai válaszadó). Ennek érdekében amerikai (fejlett gazdaság és élen járó az MI-ben) és magyar (fejlett gazdaság, de nem jelentős az MI területén) fiatal közgazdászokat kérdeztem meg. Kutatásomból kiderült, hogy a két nemzet közgazdászainak gondolkodása között nem fedezhető fel szignifikáns különbség. Egyértelműen pozitívan és bizakodóan állnak az MI-hez, valamint annak rövid és hosszú távú hatásához. Érdeklődésük középpontjában azonban még nem szerepel az MI és annak megértése, de izgalmasnak találják. Fontosnak tartják a fejleszthető puha és a nehéz készségeket, amelyekkel felülreprezentált helyzetbe kerülhetünk az MI-vel szemben. A fiatal közgazdászok szerint teljesen nem fog megszűnni az emberi munka, csak átalakul, emiatt sem érzik magukat veszélyeztetve a munkaerőpiacon.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1544/1445

Az érdem zsarnoksága

A Sgraffitos-ház felirata Kőszegen (forrás: http://oroksegnapok.gov.hu/helyszin/34)

Idén jelent meg magyarul a neves filozófus, Michael Sandel könyve „Az érdem zsarnoksága” címmel. Az „A válogatógép” című fejezetben egy izgalmas javaslatot tesz az amerikai egyetemi felvételi rendszer megreformálására. A Yale egy korábbi felvételi bizottsági tagjának 1960-ban tett megjegyzését idézi, aki azt mondta, néha úgy érzi, teljesen véletlenszerűen is választhatnának a jelentkezők közül, legalább ugyanilyen minősége lenne a szakoknak. Sandel ebből kiindulva azt mondja, érdemes lenne egy felvételi küszöbértéket meghatározni, és aki azt megugorja, bekerül a kalapba, ahonnan véletlenszerűen választják ki az egyetemre bejutókat (Sandel, 2024).

Olvass tovább

A Sedgwick tanácsadó cég technológiai konferenciája Spanyolországban

A Sedgwick által szervezett “Latin-Amerikai és spanyolországi technológiai konferenciák” első rendezvénye elsöprő sikert aratott, több mint 140 szakember részvételével Madridban, Spanyolországban. A 2024. május 15-i rendezvényen az energetikai, építőipari és katasztrófa-elhárítási ágazatokban a kárrendezés kulcsfontosságú kérdéseivel foglalkoztak, különös tekintettel Latin-Amerika sajátosságaira.

Olvass tovább

Sedgwick technical conference in Spain

The first edition of the ‘Technical Conferences Latin America and Spain’ organized by Sedgwick was a resounding success, bringing together more than 140 colleagues in Madrid, Spain. On 15.05.2024, the event addressed key issues in loss adjustment in the energy, construction, and catastrophic risk sectors, with a particular focus on the specificities of Latin America.

Olvass tovább

Az oktatástechnológiai ágazat (EdTech) növekedése és fejlődési trendjei

Az oktatás tartalmi, és egyre inkább megoldásorientált, szintetizáló jellegű megközelítése mellett, a technológiai fejlődés nyújtotta új oktatástechnológiák (education technology, EdTech) szintén komoly hatást gyakorolnak a (felső)oktatás átalakulására. Mindeközben a gazdasági ágazatokon belül is egy feltörekvő piacot képviselnek.

A következő pontok azokat a módszertani és oktatástechnológiai trendeket foglalják össze, melyek kiterjesztik az oktatáshoz való hozzáférést és gyors visszacsatolások által hatékonyabb tanulást és tanítást tesznek lehetővé az oktatási szereplők számára.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

“Érthetően beszélni a vezetés tudományáról”

Interjú dr. Petheő Attila egyetemi docenssel, tanszékvezetővel

1999 és 2000 között rendszergazda a Német Nagykövetségen, 2000 – 2001 között Folyamatújraszervező, BPR a Hungarocamion Rt-nél. 2006 -tól oktató a 0Budapesti Corvinus Egyetemen, 2002 – 2007, ügyvezető igazgató, LivingROOM, 2009 – 2010, , Snowattack Supervisor a Magyar Egyetemisták Extrémsport Egyesületénél. 2010  és 2017 között szociális szövetkezeti tanácsadó, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2012 – 2014, befektetés-elemzési szakértő, KBC Securities, 2015 – 2016, Senior tanácsadó Boda & Partners. 2018 és 2024, alapító és tulajdonosa a Lupaglamping. 2017 és 2018 között ügyvezető a Vállalkozásélénkítő kft, 2022 -től tanszékvezető a Budapesti Corvinus Egyetemen.  

Több cég felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagja. Tanított amerikai egyetemeken, tanulmányúton vett részt az ENSZ gazdasági bizottságában, Genfben.

Olvass tovább

Hova tovább gazdasági növekedés?

A bővülés határán a digitalizáció a kulcs, avagy miért éppen az észtek és Kína termel okosabban?

forrás: Programozás III. Bevezetés

A világgazdaság 20. századból ismert extenzív növekedése – ami a népesség, a terület és a nyersanyagok bővüléséből áll, kezdi elérni a csúcspontját. A fenntarthatósággal kapcsolatos politikák jelentősége növekszik, a nyugati társadalmak (és a demográfiai átmenet végbemenésével lassan a fejlődő országok is) egyre nagyobb mértékben elöregednek. Olyan országok számára, ahol a népesség csökken, nyersanyagban szegény a gazdaság és alapját a szolgáltató szektor adja, az extenzív növekedés már nem lehetséges út. Az intenzív növekedés, mely erőforrásaink hatékonyabb elosztását jelenti, legkönnyebben a termelékenység növekedésével érhető el. A globális termelékenység azonban ‘70-es években lassulni kezdett, majd a 2008-as pénzügyi világválság újabb pofont adott neki. Így az előttünk álló feladat a termelékenység növelése, hogy átálhassunk egy intenzív növekedési pályára. Ebben lehet kulcsszerepe a digitalizációnak.A társadalmunk alkalmazkodóképességét a digitális gazdaság fejlesztésén keresztül közelíthetjük a technológia üteméhez, ezzel kiaknázva az intenzív növekedésben megbújó potenciált.

Olvass tovább

“A menedzsment és a nemzetek gazdagsága”[1]

A 6 államférfi Henry Kissinger: Az állam vezetése című műve alapján, forrás: https://www.leadershipnow.com/leadingblog/2022/09/henry_kissinger_on_leadership.html

A World Management Survey[1] (WMS) egy már több mint 20 éve zajló projekt, melynek célja, hogy lehetővé tegye a széleskörű, standardizált és szisztematikus adatgyűjtést a különböző országokban és szektorokban megfigyelhető menedzsment gyakorlatokról. A módszertanhoz köthető első publikált tanulmány[2] négy ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) 732, feldolgozóiparban működő középvállalatára terjedt ki. Az elmúlt 22 évben a módszertan széleskörben elterjedt, aminek eredményeképp mára 35 különböző országban működő, 20215 megkérdezett vállalat adatait regisztrálták különböző kutatócsoportok. A projekt előrehaladtával a feldolgozóiparon túl egészségügyi és oktatási intézményeket is bevontak az elemzésekbe, a felmérés kérdéseit az adott szektorra szabva.

Olvass tovább

Ember, gép, 200 év

Umberto Boccioni, 1913, Dynamism of a Cyclist (Dinamismo di un ciclista), oil on canvas, 70 x 95 cm, Gianni Mattioli Collection, on long-term loan to the Peggy Guggenheim Collection, Venice, forrás: wikipedia.org

Az első ipari forradalommal a termelési folyamatokban megjelenő gépek térhódítása gyökeresen megváltoztatta a munka társadalmi megítélését, a munkavállalók helyzetét. Egyrészt a gyártás gépesítése elleni lázadások ellenére a termelésbővítés megtörtént, másrészt pedig a korábban jellemzően vízből származó energiával működő korai gépeket leváltó gőzgép hajtotta társaik teljesítménye nem függött a környezeti tényezőktől, és a telepítési tényezők közül is kikerült a kívánatos vízparti elhelyezkedése. A korábbi időszakhoz viszonyított extraprofitból a munkavállalóknak is jutott: a szintén környezeti tényezőknek kiszolgáltatott mezőgazdaság felől a foglalkoztatottsági struktúra a városi, ipari munkahelyek arányának növekedését eredményezte. Az ezzel járó relatív autonómia csökkenést az életszínvonal növekedése kompenzálta.

Olvass tovább

A hazai kétszintű felsőoktatási képzés néhány jellemzője

A tanulmány először röviden áttekinti a hazai felsőoktatás felvételi jellemzőinek alakulását az elmúlt húsz év alatt. Majd elemzi a kétszintű képzésre történő jelentkezések tendenciáját, továbbá a kétszintű képzés részvételi jellemzőit, és a két szint közötti átlépés arányait. Továbbá vizsgálja a képzések vertikális és horizontális arányait hazai adatok alapján és nemzetközi összehasonlításban. Ezt követően a kétszintű képzés végzettjeinek néhány munkaerőpiaci jellemzőjét veszi az írás górcső alá. A hazai diplomás pályakövetési rendszer legutóbbi adatai alapján vizsgálja az alap és mesterképzés végzettjeinek kereseti helyzetét, munkanélküliségi jellemzőit és szubjektív kongruenciáját. Ezt követően az alap- és mesterképzés végzettjeinek relatív keresetarányait is górcső alá veszi hazai és nemzetközi adatok alapján, rámutatva az európai és a tengerentúli tendenciák különbségére.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1520/1431