https://drive.google.com/file/d/1HVfai4pZb5SxrJM_cbeNx_M5YNr07u_Y/view
A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén
Termelékenység és humántőke
„Nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni a saját tudásra épülő, önszerveződő vállalkozói közösségeket”
Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával
Horváth Klaudia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, részt vett a Csath Magdolna által vezetett versenyképességi és innovációs kutatásokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A legutóbbi tanulmánya, ami alapján előadott a kutatást lezáró konferencián, Lengyelország innovációs teljesítményével foglalkozott. Ebből az alkalomból kértünk tőle interjút, amit Trautmann László készített.
„Miért csináljam?”
„Ébresztő, villamos, négy óra hivatal vagy gyár, ebéd, villamos, négy óra munka, vacsora, alvás és hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat egyforma ritmusban – általában könnyedén végigcsinálja az ember. Ám egyszer csak felmerül a ’miért’, s ezzel a csüggedt rácsodálkozással kezdődik minden.”
A műszaki és az üzleti tudás összekapcsolása
Kerekasztal beszélgetés a BKIK Akadémia keretében a BCE Kutatási Hetén
A Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Hetén a Duna Kupát vezető Huszák Loretta szervezésében és a BKIK támogatásával zajlott kerekasztal-beszélgetés a vállalkozásindítás lehetőségeiről, illetve az egyetemek szerepéről a hallgatók vállalkozói képességeinek és tudásának fejlesztéséről. A beszélgetésen Balog Ádám, BKIK alelnöke, Petheő Attila, tanszékvezető, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem és Gémesi Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem Z10 laboratóriumának vezetője vett részt. A beszélgetést Trautmann László moderálta.
Didergés a konyhában
Didergés a konyhában (kepzo.art)
Egyik állandó szerzőnk, Lits Levente írása jelent meg Képző című online folyóiratban, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk.
Részlet az írásból:
„Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.”
A konyha realizmus (gazdasági totalitás), a félelemben működő viszonyok romlottak, ezért is hangsúlyos az egzisztenciális értelemben vett didergés. A lehetővé tevő kutatása ekképp elsődleges, melynek állomása a megbocsátás gesztusának megértése és felhasználása a fasizmustól való örökös rettegés idején. A háziasszony szerepet jelöl és a nők helyzetéről is beszél. Megtalálása az igazságban sürgető, katalizátorként pedig nélkülözhetetlen része bármely emancipációs folyamatnak, kognitív térképnek. A ma feminizmusának és kritikai irányzatainak párbeszédét a posztmodern átkódoló (jamesoni értelemben) hagyományában a kereszténység képviselőinek szavában is keresendő. A megbocsátás performatív beszédmódja lehetővé teszi a kilépést, annak ellenére, hogy a nők máig dominált helyzetben vannak világszerte. Végezetül pedig a gazdasági gondolkodás legújabb hulláma magára találhat a közösség, részvétel és küldetés hármasában, mely Hayek a piac szükségszerűségét bemutató gondolataira (irracionalista hagyomány) képes érdemi választ adni, éppúgy, mint Fajgerné Konyharuháiban, először is örömet, aztán megbocsátást, végül vigasztalást a fáradtságban.
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosságáról
A közgazdászok körében sokszor vitatott téma az olyan passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása a munkaerőpiaci mutatókra, mint a minimálbér, a munkanélküli segély időtartama, vagy annak helyettesítési aránya az átlagbérhez képest. A sztenderd közgazdaságtani elmélet szerint a magas minimálbér az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát csökkenti, a magas és hosszabb időtartamra járó munkanélküli segély pedig az önkéntes (és hosszú távú) munkanélküliséget ösztönzi. Európában a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek nagyobb szerepük van a munkaerőpiac szabályozásában, mint az Egyesült Államokban. A fentiek mellett a foglalkoztatottak védelme (a magas elbocsátási költségek révén), a szakszervezetek alkupozíciója, és a jövedelmet terhelő adórendszer is hozzájárul ahhoz, hogy általánosságban elmondható, hogy az európai országokban bár alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, nagyobb az aránya azoknak, akik hosszú távon küzdenek a munkanélküliség problémájával.
A távmunka előnyei és hátrányai
Az Eurofound december elején publikált egy összefoglaló tanulmányt[1] a távmunka elmúlt években mutatott jellegzetességeiről, trendjeiről, a munkavállók jóllétére kifejtett hatásairól. A koronavírusjárvány következtében felgyorsított ütemben és széleskörűen elterjedt munkavégzési mód több szempontból is megváltoztatta a munkavállalók mindennapjait. Az olyan pozitív hatások mellett, mint a megnövekedett munkavállalói autonómia és flexibilitás, vagy az ingázási költségek csökkenése, számos negatív jelenség is kíséri a távmunka térnyerését. Ilyen például a kifizetetlen túlórák megnövekedett száma, a szociális elszigeteltség, vagy az olyan egészségügyi problémák, mint a szem megerőltetése, vagy a fejfájás. Annak érdekében, hogy a távmunka olyan alternatív munkavégzési móddá nője ki magát, amely a teljesítményelvnek megfelelően biztosítja a munkavállalókban rejlő potenciálok megvalósítását anélkül, hogy a munkavállalók károkat szenvednének el, a távmunka körültekintő megszervezésére van szükség. A tervezésnek és megszervezésnek az állam, a vállalatok, illetve munkavállalók közös diskurzusán kell alapulnia.
A jövő vezetőinek példaképei
A Budapesti Corvinus Egyetem idén indította el először vadonatúj önkéntes extra curriculum kurzusát, a Leaders of the future[1]-t, amelynek névválasztása valóban hű önmagához, hiszen a kurzusra a 2021-ben felvételt nyert évfolyam legjobb 15 hallgatója kerülhetett be. Egy többlépcsős kiválasztási rendszer keretében szűrték a hallgatókat, amely többek között IQ tesztet, angol nyelvű fogalmazási készséget és középiskolai teljesítményen túl az évfolyam hallgatóihoz mért teljesítményt is figyelembe vette. A szemeszter során a hallgatók és oktatóik hetente egyszer két idősávban dolgoznak fel különböző témákat, és az esetek többségében vendégelőadók is társulnak. A hallgatóknak minden héten el kell olvasniuk egy darab a témához előre kiadott angol nyelvű könyvet, így felkészülten érkeznek minden alkalomra. Az egyik óra témája a vezetői karrier és dilemmák voltak, amelyre előzetesen egy házi dolgozatot kellett elkészíteniük a diákoknak, majd a beérkezett munkákat közösen dolgoztuk fel egy beszélgetés keretein belül.
A feladat az volt, hogy válasszanak egy példaképet és indokolják meg, miért őt választotték.
A műhelybeszélgetések összefoglalói
A Corvinus Egyetem által szervezett “Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vállalati innováció” konferencia kerekasztal beszélgetései az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület és az OFA Nonprofit Kft. közreműködésével került megrendezésre 2022. november 23-án. A plenáris beszélgetésről szóló beszámolókat olvasóink megtalálhatják ezeken a helyeken: „Az igazságosság a termelékenység forrása?” – Magyar Közgazdasági Társaság – Fejlődésgazdaságtani Szakosztály (fejlodesgazdasagtan.hu), és Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vezetői munka – hozzászólás a kerekasztal beszélgetéshez – Magyar Közgazdasági Társaság – Fejlődésgazdaságtani Szakosztály (fejlodesgazdasagtan.hu).
Az alábbi cikkben a plenáris ülést követő kisebb kerekasztal beszélgetésekről adunk tájékoztatást, amiket jellemzően egyetemi hallgatók készítettek. A beszélgetések maguk is vállalati vezetők és egyetemisták részvételével zajlott.
Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vezetői munka – hozzászólás a kerekasztal beszélgetéshez
A Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vezetői munka kerekasztal-beszélgetésen Nagy Ádám, az OFA Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nem tudott részt venni, de a résztvevőknek feltett előzetes kérdésekre elküldte a válaszait.
