Charles Guay-Boutet, Mathieu Dufour: Estimating the relationship between EROI and profitability of oil sands mining, 1997–2016) Eredetileg megjelent: Ecological Economics 217 (2024) 108072
A cikk itt található.
Termelékenység és humántőke
Az emberi tényező szerepe a munka termelékenységének növelésében
Ritter Tibor hagyatékából
Ritter Tibor, a Világpolitika és Közgazdaságtan egyik alapítója 1972-ben készítette el doktori értekezését, amiből részletet közlünk. Tibor témája és következtetései ma sem vesztettek aktualitásukból, ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Polónyi István: Az iskola romokban
Recenzió
Polónyi István „Az iskola romokban – Helyzetjelentés a hazai oktatásról és a humánerőforrás helyzetéről a 21. század negyedének végén” című műve 2025-ben jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. A kötet célja a jelenlegi magyar köz- és felsőoktatás helyzetképének feltárása, tágabb perspektívába helyezve az ország humánerőforrásának jelenlegi állapotával kapcsolatban.
Hogyan működnek együtt a mérnök és közgazdász hallgatók?
Egy felmérés tanulságai
How do engineering and economics students work together?
Lessons from a survey
A magyar és nemzetközi gazdasági környezetben egyaránt mindinkább megmutatkozik, milyen fontos szerepet játszik a mérnökök és a közgazdászok közötti hatékony együttműködés. Európai szinten versenyképességi lemaradást jelent, hogy a mérnökök által létrehozott innovációk gyakran nehezen alakulnak át üzleti értékké, így nem kerülnek megvalósításra. Ez a probléma Magyarországon is égető, ezért elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási intézményekben már a képzés során olyan helyzetek teremtődjenek, amelyek fejlesztik a hallgatók közti kooperációs készségeket. Ennek egyik fő célja a két szakterület (mérnök és közgazdász) képviselőinek kölcsönös megértése és közös motivációs, illetve támogatási módszereinek kialakítása. Különösen igaz ez a mérnökökre, akiknek gyakran akár „a gyártósornál” dolgozva is folyamatos koordinációt, iránymutatást és interakciót kell biztosítaniuk a munkatársak számára. Jelenleg azonban komoly hiány mutatkozik abban, amit a „mérnöki középhad” kialakításának neveznek: vagyis olyan magasan képzett, de a gyakorlatban is jól szervező, alkalmazkodó szakemberek csoportjában, akik a vezetői és üzleti szemléletet is képesek ötvözni. Nemeslaki András a Köz-gazdaság folyóiratban megjelent interjújában mutat rá e problémára, kiemelve, hogy hazánkban különösen nagy szükség lenne a két terület közötti mélyebb párbeszédre és együttműködésre.
Ezen elemzés elsődleges célja, hogy az oktatási intézmények számára iránymutatást adjon arról, hogy mely területek igényelnek extra figyelmet a mérnökök és közgazdászok közös munkára való felkészítése során. Az alábbiakban bemutatott tapasztalatok a Neumann János Egyetem (NJE) Közgazdaságtan 1. tantárgyának 2024. őszi félévben megvalósított beadandó feladataival kapcsolatos hallgatói véleményekből származnak.
The importance of effective collaboration between engineers and economists is becoming increasingly evident in both the Hungarian and international economic environment. At the European level, the fact that innovations created by engineers are often difficult to transform into business value and are therefore not implemented [1] is a competitive disadvantage. This problem is also acute in Hungary, and it is therefore essential that higher education institutions create situations during the training period that develop the cooperation skills of students. One of the main aims of this is to develop mutual understanding and common methods of motivation and support between representatives of the two disciplines (engineers and economists). This is particularly true for engineers, who often need to provide ongoing coordination, guidance and interaction with their colleagues, even when working ‚on the shop floor’. However, there is currently a serious shortage of what is known as the ‚engineering middle-ground’: a group of highly skilled, but also practically organised, adaptable professionals who can combine a managerial and business approach. In an interview published in the journal Köz-gazdaság, András Nemeslaki points to this problem, stressing that in our country there is a particular need for deeper dialogue and cooperation between the two fields.
The primary aim of this analysis is to provide guidance to educational institutions on which areas need extra attention when preparing engineers and economists to work together. The experiences presented below are drawn from student feedback on the assignments for the Economics 1 course at Neumann János University (NJE) for the autumn semester 2024.
https://drive.google.com/file/d/1v9yPliEQifBwGY6wOBFCI8X8eW-z_V6J/view
Várható élettartam és társadalmi kihívások: múlt, jelen és jövő
Life expectancy and societal challenges: past, present and future
Beszélgetés Horváth Gyulával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docensével és az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, PhD-hallgatójával
Interview with Gyula Horváth, Associate Professor at the Corvinus University of Budapest and PhD student at the Doctoral School of History, ELTE
A beszélgetés során szó esik a várható élettartam, mint fejlődési mutató jelentőségéről, az egészségügyi és társadalmi tényezők hatásáról, valamint a szocializmus hosszú távú demográfiai következményeiről. Az interjú kitér a férfiak és nők közötti élettartam-különbségek mögötti strukturális okokra, a rendszerváltás utáni felzárkózás lehetőségeire és korlátaira, valamint a biztosítási szektor szerepére az egészségmegőrzés ösztönzésében. A beszélgetés rávilágít arra, hogy bár a várható élettartam javulása folyamatos, a fejlett országokhoz való felzárkózás még nem fejeződött be, és az egészségben eltöltött évek növelése továbbra is jelentős kihívást jelent.
Abstract: The discussion will focus on the importance of life expectancy as a development indicator, the impact of health and social factors, and the long-term demographic consequences of socialism. The interview also looks at the structural causes behind the life expectancy gap between men and women, the opportunities and constraints for catching up after the regime change, and the role of the insurance sector in promoting health promotion. The discussion will highlight that, although life expectancy is improving steadily, catching up with developed countries is not yet complete and increasing the number of years spent in good health remains a major challenge.
https://drive.google.com/file/d/1UUlXziVxKd0rk7KYMbySZLOhMHK5tR1-/view
A megfizetett tudás
A vállalatok sikerességében alapvető szerepe van a munkavállalóknak, akik a tudásuk és képességeik által nagyban meghatározzák a vállalat hatékonyságát és eredményességét egyaránt. Különösen igaz ez a tudásalapú gazdaság korában, amikor a készségek és képességek egyre fontosabb erőforrásokká válnak. Napjainkra a tudás és szakértelem megfizetése alapvető versenytényezővé vált, kiváltképp a kis- és középvállalkozások esetében, melyek számára ugyanakkor nagyobb kihívást is jelent versenyképes béreket biztosítani a munkavállalóik számára.
https://drive.google.com/file/d/1Xe9WpGTHMs85s7rkKuLKRr4o575mGOZ5/view
A mesterséges intelligencia hatása Latin-Amerika munkaerőpiacára
A CEPAL és a CENIA által kiadott “Latin-amerikai Mesterséges Intelligencia Index (ILIA)” második száma regionális rálátást nyújt a mesterséges intelligencia ökoszisztémák fejlesztésének alapvető kérdéseiről, az irányításról, az országok közötti meglévő hiányosságokról és a legjobb gyakorlatokról. Chile 100 ponttal az első helyen áll, amelyet Brazília és Uruguay követ. Argentína 55,77, Kolumbia 52,64, Mexikó pedig 51,40 pontot kapott.
AI’s Impact on Latin America’s Workforce
The launch of the second edition of the “Latin American Artificial Intelligence Index (ILIA),” organized by CEPAL and CENIA, offers a regional perspective on essential issues for developing AI ecosystems, governance, existing gaps between countries, and best practices. Chile ranks first with 100 points, followed by Brazil and Uruguay. Argentina scores 55.77, Colombia 52.64, and Mexico 51.40.
Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer 2020-2022. évi szakképzések elégedettségmérésre vonatkozó adatainak feldolgozása
84677, adományozó: Magyar Hírek, fortepan.hu
Az Országos Képző és Vizsgaszervező Intézet Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszere a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés és a részszakmára felkészítő szakmai oktatás záróvizsgája után a képzést befejezőknek automatikusan kiküldött meghívóban ad lehetőséget és platformot arra, hogy értékelhessék a képzés színvonalát, lebonyolítását és körülményeit. A befolyt válaszokat megválaszolt kérdésenként, a kitöltő képzésének az utólagos kiértékelésre nézve minden releváns adatával a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer táblázatba foglalta, mely adatbázist a rendelkezésemre bocsátották. Az empíria első szegmensében ezen táblázat statisztikai alapú feldolgozása olvasható.
https://drive.google.com/file/d/1rT0RMRwkn0gWcy1aYzOXVDQX2tGuM4L9/view
Y és Z generációs fiatal közgazdászok vélekedése a mesterséges intelligenciáról
Életünk és mindennapjaink egyre nagyobb részére van befolyása a mesterséges intelligenciának (MI). A munkaerőpiacon már jelenlévő Y és Z generáció motivációja és attitűdje hatással van hosszú távon a vállalatok versenyképességére. Az MI előnyeinek felismerése mellett annak alkalmazása és az esetleges hátrányaihoz való alkalmazkodás is jelentős feladat. Kutatásomban arra fókuszálok, hogy feltárjam a fiatal közgazdászok gondolkodásmódját az MI-vel kapcsolatban, anonim kérdőívek segítségével (147 magyar, 105 amerikai válaszadó). Ennek érdekében amerikai (fejlett gazdaság és élen járó az MI-ben) és magyar (fejlett gazdaság, de nem jelentős az MI területén) fiatal közgazdászokat kérdeztem meg. Kutatásomból kiderült, hogy a két nemzet közgazdászainak gondolkodása között nem fedezhető fel szignifikáns különbség. Egyértelműen pozitívan és bizakodóan állnak az MI-hez, valamint annak rövid és hosszú távú hatásához. Érdeklődésük középpontjában azonban még nem szerepel az MI és annak megértése, de izgalmasnak találják. Fontosnak tartják a fejleszthető puha és a nehéz készségeket, amelyekkel felülreprezentált helyzetbe kerülhetünk az MI-vel szemben. A fiatal közgazdászok szerint teljesen nem fog megszűnni az emberi munka, csak átalakul, emiatt sem érzik magukat veszélyeztetve a munkaerőpiacon.