Hova tovább gazdasági növekedés?

A bővülés határán a digitalizáció a kulcs, avagy miért éppen az észtek és Kína termel okosabban?

forrás: Programozás III. Bevezetés

A világgazdaság 20. századból ismert extenzív növekedése – ami a népesség, a terület és a nyersanyagok bővüléséből áll, kezdi elérni a csúcspontját. A fenntarthatósággal kapcsolatos politikák jelentősége növekszik, a nyugati társadalmak (és a demográfiai átmenet végbemenésével lassan a fejlődő országok is) egyre nagyobb mértékben elöregednek. Olyan országok számára, ahol a népesség csökken, nyersanyagban szegény a gazdaság és alapját a szolgáltató szektor adja, az extenzív növekedés már nem lehetséges út. Az intenzív növekedés, mely erőforrásaink hatékonyabb elosztását jelenti, legkönnyebben a termelékenység növekedésével érhető el. A globális termelékenység azonban ‘70-es években lassulni kezdett, majd a 2008-as pénzügyi világválság újabb pofont adott neki. Így az előttünk álló feladat a termelékenység növelése, hogy átálhassunk egy intenzív növekedési pályára. Ebben lehet kulcsszerepe a digitalizációnak.A társadalmunk alkalmazkodóképességét a digitális gazdaság fejlesztésén keresztül közelíthetjük a technológia üteméhez, ezzel kiaknázva az intenzív növekedésben megbújó potenciált.

Olvass tovább

“A menedzsment és a nemzetek gazdagsága”[1]

A 6 államférfi Henry Kissinger: Az állam vezetése című műve alapján, forrás: https://www.leadershipnow.com/leadingblog/2022/09/henry_kissinger_on_leadership.html

A World Management Survey[1] (WMS) egy már több mint 20 éve zajló projekt, melynek célja, hogy lehetővé tegye a széleskörű, standardizált és szisztematikus adatgyűjtést a különböző országokban és szektorokban megfigyelhető menedzsment gyakorlatokról. A módszertanhoz köthető első publikált tanulmány[2] négy ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) 732, feldolgozóiparban működő középvállalatára terjedt ki. Az elmúlt 22 évben a módszertan széleskörben elterjedt, aminek eredményeképp mára 35 különböző országban működő, 20215 megkérdezett vállalat adatait regisztrálták különböző kutatócsoportok. A projekt előrehaladtával a feldolgozóiparon túl egészségügyi és oktatási intézményeket is bevontak az elemzésekbe, a felmérés kérdéseit az adott szektorra szabva.

Olvass tovább

Ember, gép, 200 év

Umberto Boccioni, 1913, Dynamism of a Cyclist (Dinamismo di un ciclista), oil on canvas, 70 x 95 cm, Gianni Mattioli Collection, on long-term loan to the Peggy Guggenheim Collection, Venice, forrás: wikipedia.org

Az első ipari forradalommal a termelési folyamatokban megjelenő gépek térhódítása gyökeresen megváltoztatta a munka társadalmi megítélését, a munkavállalók helyzetét. Egyrészt a gyártás gépesítése elleni lázadások ellenére a termelésbővítés megtörtént, másrészt pedig a korábban jellemzően vízből származó energiával működő korai gépeket leváltó gőzgép hajtotta társaik teljesítménye nem függött a környezeti tényezőktől, és a telepítési tényezők közül is kikerült a kívánatos vízparti elhelyezkedése. A korábbi időszakhoz viszonyított extraprofitból a munkavállalóknak is jutott: a szintén környezeti tényezőknek kiszolgáltatott mezőgazdaság felől a foglalkoztatottsági struktúra a városi, ipari munkahelyek arányának növekedését eredményezte. Az ezzel járó relatív autonómia csökkenést az életszínvonal növekedése kompenzálta.

Olvass tovább

A hazai kétszintű felsőoktatási képzés néhány jellemzője

A tanulmány először röviden áttekinti a hazai felsőoktatás felvételi jellemzőinek alakulását az elmúlt húsz év alatt. Majd elemzi a kétszintű képzésre történő jelentkezések tendenciáját, továbbá a kétszintű képzés részvételi jellemzőit, és a két szint közötti átlépés arányait. Továbbá vizsgálja a képzések vertikális és horizontális arányait hazai adatok alapján és nemzetközi összehasonlításban. Ezt követően a kétszintű képzés végzettjeinek néhány munkaerőpiaci jellemzőjét veszi az írás górcső alá. A hazai diplomás pályakövetési rendszer legutóbbi adatai alapján vizsgálja az alap és mesterképzés végzettjeinek kereseti helyzetét, munkanélküliségi jellemzőit és szubjektív kongruenciáját. Ezt követően az alap- és mesterképzés végzettjeinek relatív keresetarányait is górcső alá veszi hazai és nemzetközi adatok alapján, rámutatva az európai és a tengerentúli tendenciák különbségére.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1520/1431

Normatív elvárások a kormányzattal, mint szakpolitikai szereplővel szemben

Az Egyesült Királyságban működő acélipar dekarbonizációjának esete

Ambrosio-Albalaa, Paul J. Uphamc és William F. Galeb: Normative expectations of government as a policy actor: the case of UK steel industry decarbonisation, International Journal of Sustainable Energy, 2023, 42:1, 594-611

Donbasz bányái és acélműve, részlet Dziga Vertov: Lelkesedés című munkájából

A cikk szerzői Ambrosio-Albalaa, Paul J. Uphamc a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói és William F. Galeb, az Energetikai, Környezeti és Társadalmi Integrált Kutatási Intézet (Gröningeni Egyetem, Hollandia) szakembere. Jelen cikkben a szerzők az Egyesült Királyság acéliparának a dekarbonizációjának az esetét vizsgálják főként a Brexit utáni időszakban.

Olvass tovább

A shareholder szemlélettől a stakeholder szemléletig

Műhelybeszélgetés a kkv-k compliance tudatossága témakörében

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az amerikai Center for International Private Enterprise (CIPE) támogatásával indított egy programot a magyar kis – és középvállalkozások compliance tudatosságának felmérése céljából. Ezen program keretein belül megrendezésre kerülő regionális továbbképzéseket megelőző műhelybeszélgetésre a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor, 2023. szeptember 1-jén.

Olvass tovább

„Az első lépés a lelki akadálymentesítés”

Interjú dr. Bősz Anett főpolgármesterhelyettessel

A Szakosztály sorozatot indított a pedagógia legújabb eredményeiről, a felzárkóztatás és fejlesztés lehetőségeiről és gyakorlatáról, hiszen meggyőződésünk, hogy ezek a szempontok a gazdasági gyakorlatban is érvényesíthetők és érvényesítendők. A sorozat részeként kértünk interjút dr. Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármesterhelyettestől.

Olvass tovább

The ecosystem behind entrepreneurship also needs to help and disseminate global knowledge as fast and as efficiently as possible.

Interview with Professor Mladen J. Cudanov

The Review of Economic Theory and Policy requested an interview from Professor Mladen J. Cudanov about the entrepreneurial activity in Serbia and the development path of the Serbian economy regarding the role of entrepreneurs. Mladen J. Cudanov is full professor at the Faculty of Organizational Sciences, University of Belgrade. The interview is part of our series with three professors from University of Belgrade.

Olvass tovább

Oktatásra alkalmas, de nem foglalkoztatható –

Megéred a pénzed, kis barátom?

Tanár két gyerekkel, terrakotta szobor két gyerekkel, forrás: wikipedia.org

Összefoglaló Inger Assarson: Bildbar – men inte anställningsbar tanulmányáról (Bildning för alla! En pedagogisk utmaning (red:Thomas Barow & Daniel Östlund) Högskolan Kristianstad, 2012ISBN 978-91-979422-3-2

A Fejlődésgazdaságtan Szakosztály keretében sorozatot indítunk, amiben a pedagógia legújabb eredményeit szeretnénk bemutatni. Nem csak azért tartjuk fontosnak ezeknek az eredményeknek az összegzését, mert szeretnénk hozzájárulni az oktatás fejlesztéséhez, hanem azért is, mert a gazdasági szervezetekben, a mindennapi gazdasági tevékenységben is egyre nagyobb szerepe van a tudásátadásnak, aminek szerves összetevője a pedagógia. Sok felmérés igazolta, hogy a felnőttképzés sem zárkózhat el a nevelési problémák megoldásától, és a vezetők munkájának is része a közösséggé formálás, amiben támaszkodhatnak a pedagógia tudományára. Ennek jegyében közöljük első összefoglalónkat.

A szerkesztőség

Olvass tovább

„az a vállalat lesz sikeresebb, aki üzleti stratégiai kérdésként tekint a fenntarthatósági kihívásokra”

Interjú Veisz Ákossal, a BDO Magyarország ESG üzletág ügyvezetőjével

A BDO a világ egyik legnagyobb nemzetközi lefedettségűkönyvvizsgáló, és professzionális tanácsadói hálózata, Magyarországon 32 éve van jelen. A Világpolitika és közgazdaságtan a BDO Magyarország ESG üzletágának ügyvezetőjével, Veisz Ákossal készített interjút az ESG és a compliance közötti összefüggésekről. 

Olvass tovább