Szerzők: Szabó Dorottya – Trautmann László
2021. január 15-én jelentették be, hogy 2022 január 1-től a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól. Ez nem egyedi intézkedés, Lengyelországban 2019 augusztusa óta a 26 éven aluli munkavállalók részesülnek ilyen típusú adókedvezményben.
Szerző: Tóth Hajnalka
Az igazságszolgáltatás fejlődése, a büntetések végrehajtása szükségessé tette a szakszerűen kialakított intézményrendszert, a vétkesek, elítéltek őrzését. A büntetések társadalmi szerepének változásával a megtorlás mellett, a „közösség védekezését a bűntettel szemben”. Napjainkra újra előtérbe került a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának ösztönzése, a munkába, közösségbe való sikeres visszatérés előmozdítása.
szerző: Szabó Dorottya
A Beveridge-görbe elnevezését Henry Beveridge (1879-1963) brit közgazdászról és a Liberális Párt tagjáról kapta. Beveridge 1942-es Social Insurance and Allied Services című könyvében a háború utáni jóléti állam alapelveit fektette le és munkássága során kiemelt figyelmet szentelt a munkaerőpiac strukturális, földrajzi és információs korlátjainak, amik megakadályozzák annak tökéletes, súrlódásmentes működését.
szerző: Szabó Dorottya
A COVID-19 járvány terjedése kapcsán a hazai szakirodalomban kevéssé vizsgált kérdés, hogy vajon milyen összefüggés fedezhető fel az egyes szakmák és a Covid-19 fertőzöttség között. Erre nézve az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy statisztikát közölt[1] az első hullám adataira támaszkodva, az alábbiakban ezt a tanulmányt foglaljuk össze.
Csontos Tamás Tibor
A 2020/21-es tanév első szemeszterében, a Budapesti Corvinus Egyetem „Üzleti közgazdaságtan” kurzusának keretében sor került egy nagyszabású akciótanulás programra. Az egyetem 65 mesterszakos hallgatója a Portfólió Csoport, a Magyar Posta Zrt. és a Mediaworks Hungary Zrt. vezetői által meghatározott négy projekt egyikében közreműködtek. A program mind a diákok, mind a vállalatok számára hasznos volt. A hallgatók számára lehetővé tette ismereteik gyakorlati alkalmazását, a cégek pedig kreatív és szakmailag felkészült fiatalok tanácsait és javaslatait tudták megismerni.
Cserni Zsuzsa – Horváth Anna
Bukta Imre: Levitáció
A Budapesti Corvinus Egyetem A jövő vállalkozásai Budapesten című intenzív heti tárgya keretében a hallgatók azt vizsgálták meg, hogy egy OpenLab típusú vállalkozást hogyan lehet fenntarthatóvá tenni üzletileg, és milyen társadalmi-gazdasági szükségleteknek kell megfelelnie. Alapvetően két kerületben vizsgálódtak a hallgatók: a XI. kerületben, ahol ennek az új közösségi térnek a kialakítása már el is kezdődött és az V. kerületben, ahol annak átültethetőségét vizsgálták. Ennek érdekében a diákok felmérték, hogy a különböző korosztályok, generációk Budapesten milyen műszaki-termelési kultúrával rendelkeznek, illetve mire lenne szükségük ahhoz, hogy befogadják az új technológiát. A hét során vendégelőadók segítették a diákok munkáját, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóival is párbeszéd alakult ki, akik műszaki vonatkozásban már ismerték a XI. kerületben induló Art & Tech Centert.
Baranyi Dániel[1] – Nagy Katalin[2]
A finn oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben nemzetközi szinten vált ismertté és sokak szemében modellértékűvé. Az iránta való érdeklődés beilleszkedik abba a trendbe, ami az északi modell vagy skandináv jóléti államok kifejezésekkel körülírt észak-európai államok felé irányuló figyelem fokozódásával jár. Az amerikai elnökválasztás, a brit választások és a kelet-közép-európai gazdaságpolitikai útkeresés megkerülhetetlen fogalma napjainkban az északi modell és az annak tartalmáról, adaptálhatóságáról szóló viták. Finnország ezen az országcsoporton belül is speciális szereplő – több szempontból is. Nagyon rövid idő alatt sikerült felzárkóznia a világ legfejlettebb/leggazdagabb államai közé. Leginkább a magas hozzáadott értéket képviselő high-tech ipar gyors fejlődését tartják a fantasztikus eredmények kulcsának. Ebben a cikkben az a célunk, hogy megvizsgáljuk és hazai nézőpontból kiindulva nézzünk a finn modellre, amelyben a különbségek ellenére felfedezhetők párhuzamosságok is hazánkkal, és amelynek egyik legfontosabb pillére a high-tech iparhoz szükséges tudást létrehozó és innovatív polgárokat nevelő oktatási rendszer.
Szerző: Horváth Anna
A következőkben az integráció és a felzárkóztatás kapcsolatát tárgyaló két vélemény kerül összehasonlításra: K. Nagy Emese, a heterogén iskolai osztályok tudásgyarapító hatását vizsgáló tanulmánya (A társas interakció, mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban címmel) és Rubovszky Ritával készült interjú a felzárkóztatás mindennapi gyakorlatáról a magyar iskolákban.
Interjú Dr. Jakab Lászlóval, a Műegyetem professzorával.
Podcast sorozatunknak ebben az adásában Dr. Jakab Lászlóval, a Műegyetem tanárával beszélgettünk a hazai elektrotechnikai ipar fejlődési lehetőségeiről, a fiatal mérnökök felkészültségéről és a multinacionális vállalatok hatásáról a magyar műszaki fejlődésre. Az interjút – rendhagyó módon – írásban adjuk közre technikai okok miatt.
Az interjút készítette: Baranyi Dániel Martin, Bonyhády Elek, Kiss György, Trautmann László
Trautmann László: A COVID-19 járvány okozta gazdasági válságból az Európai Bizottság egy nagyszabású technológiai megújulási programmal szeretne kilábalni, aminek sarkalatos eleme a digitalizáció, az okos eszközök kifejlesztése és elterjesztése. Hogy látod, melyik az a terület, ahol Európa jelentősebb szerepet kaphat az amerikai és a kínai technológia között?
Jakab László: Először is nagyon köszönöm a lehetőséget és üdvözlök mindenkit, aki ezt a beszélgetést olvassa. Azt világosan látni kell, hogy az elmúlt 5-10 évben, amikor technológiai fejlődésről vagy megújulásról beszéltünk, akkor mindig a digitalizáció volt középpontban. Ha azt nézzük, akkor az elmúlt években ebben a digitalizációs versenyben Amerika és Ázsia szinte mindent vitt. Például a mesterséges intelligencia kutatásokban, befektetések mértékét tekintve az Egyesült Államokban 20-25 milliárd dollárt fektettek be évente, hasonló mértékben történt ez Ázsiában is, miközben az Európai Unióban ez az összeg körülbelül 5 milliárd dollár. Európa ebben a tekintetben elég jelentős lemaradásban van.
Jessie Rucker előadása A Budapesti Corvinus Egyetemen a “Digitális nomádok” című konferencia keretében
Takács Tibor összefoglalója
A Grow Remote egy szociális vállalkozás (social enterprise) formájában működő, írországi központú nemzetközi hálózat a távmunka (remote work) elősegítésére és terjesztésére[1]. Ez a vállalkozási forma Magyarországon egyelőre nem létezik. A szociális vállalkozások általában valamilyen társadalmi vagy környezetvédelmi célt támogatnak, hátrányos helyzetű csoportok életkörülményein igyekeznek javítani. A Grow Remote-hoz tartozó helyi csoportok magánadományokból, pályázati úton nyert vagy egyéb szerződések alapján realizált bevételekből fedezik a költségeket, az ezen felüli részt is társadalmi célok megvalósítása érdekében használják fel. Ilyen értelemben a tevékenység nem profitorientált, a hálózatban dolgozókat önkénteseknek nevezik. A Grow Remote hálózat fejlesztését pénzzel támogató magánadományozók követhetik is adományaik felhasználását, illetve meghatározhatják, hogy mely régióban hány helyi csoport létrehozását támogatják adományukkal.
[1] https://www.changex.org/ie/growremote
