„Ott leszünk mellettetek, mögöttetek, előttetek, ott, ahol szükség lesz ránk”

Beszámoló a Kandó Klubban 2021 első félévében folytatott kutatásról

Szerző: Póta Krisztián

Július 6-án kedden a Kandó Klub 2021. első féléves szakképzési kutatásának beszámolója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Zsabka Zsolt, a Kandó Klub elnöke, a BKIK alelnöke és az MKIK Fiatal Vállalkozók Kollégiumának elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a BKIK milyen szerepet szeretne betölteni a budapesti vállalkozók és egyetemi hallgatók életében, és azt, hogy a BKIK elkötelezett a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásában. A Kandó Klub egyik fontos célja, hogy a megteremtse a bizalmat a fiatalokban a kamarai szervezetek iránt.

A bemutatott kutatás vezetője Trautmann László egyetemi docens volt. Ebben a félévben az alábbi 7 fő részvételével zajlott a kutatás: Balogh Attila (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató), Baranyi Dániel (Eszterházy Károly Egyetem, doktorandusz), Brezovszky Dorottya (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Cserni Zsuzsa (Budapesti Corvinus Egyetem alapszakos hallgató), Fülöp Lili Gyöngyi (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakos hallgató), Halász Győző Mihály (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató) és Horváth Anna (Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos hallgató).

A kutatás során azt vizsgálták a résztvevők, hogy a szakképzésben a szakmai ethosz jelenléte mennyiben befolyásolja a lemorzsolódást és a pályán maradást.

  1. ábra: Lemorzsolódás iskolánként
forrás: Oktatási HIvatal

Az első ábrán jól látszik, hogy a lemorzsolódás legnagyobb része 9. osztályban történik. A szakközépiskolákban ez az arány kiugróan magas 20 %. Ennek az egyik oka az, hogy a diákok ekkor kerülnek be új iskolákba az általános iskola után és nehezen tudnak az új követelményekhez alkalmazkodni.

2- ábra: Bukási statisztika tárgyanként

forrás: Oktatási Hivatal

A 2. ábrán láthatjuk, hogy a diákok legnagyobb számban matematikából és a szakmai elmélet tárgyból buktak meg 2019-ben. A kutatás vizsgálta a tankönyveket is, amiből a tudást a diákok megszerzik és amiből a szakmai ethosz elsajátítják. Kiderült, hogy például az elektrotechnika-elektronika szakképzésben nincs egységes tankönyv és sok esetben csak jegyzetből tanulnak.

A kutatás arra a konklúzióra jutott, hogy a szakképzés fejlesztésében a közismereti tárgyak iránti érdeklődést a szakmai tárgyakon keresztül érdemes felkelteni, valamint, hogy a szakképző intézményekben a szakmai elméleti tárgyak teljesítése kétszer olyan nehéz, mint a a gyakorlatiaké.

A rendezvényen résztevők a kutatási beszámoló után a Bridge to Benefits Mesterkurzusról hallhattak egy beszámolót, ami a BKIK egyik projektje, melynek során kkv-knak segítenek fejleszteni fenntartható működésüket, illetve környezeti és társadalmi hasznosságukat nagyvállalatok bevonásával.

A hazai szakképzés néhány mutatója

Szerző: Vida Cecília

Az elemzés célja a statisztikai adatokra támaszkodva a hazai szakképzési rendszer néhány jellemzőjének bemutatása. A megállapítások forrása az Oktatási Hivatal lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelzőrendszerének 2019/20. tanév végi adatai.

Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel
A rossz tanuló felel

Olvass tovább

Action Learning nagynevű vállalatokkal

A Jövőt Építők Generációja egyesület szakmai programjáró

JÉG - Jövőt Építők Generációja - Home | Facebook

l

A Jövőt Építők Generációja Egyesület non-profit civilszervezet, amely 2015-ben alakult és mostanra már több mint 120 aktív tagja van országszerte. Négy különböző egyetememen van bejegyzett hallgatói diákszervezetük (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Óbudai Egyetem). 2016-ban és 2017-ben 2 Erasmus+ nemzetközi projektet szerveztek meg. Az Egyesület 4 tagja előadott a TEDxTalks-on. missziója, hogy a tehetséges és fejlődni vágyó fiatalokat felkutassa, és olyan környezetet biztosítson nekik, amelyben a legjobbat tudják kihozni magukból. Az alábbiakban az egyesület szervezésében megvalósult programról adunk tájékoztatást, ami felkeltheti olvasóink érdeklődését, és egyben mintát adhat a megújuló felsőoktatás számára is.

Olvass tovább

Isten veled, fölényes vezetés! … Isten hozott, ösztönző menedzsment!

Henry Mintzberg: Esti mesék menedzsereknek (Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest, 2019) című könyvének összefoglalója

Esti mesék menedzsereknek - Pallas Athéné Könyvkiadó

szerző: Póta Krisztián

Henry Mintzbergről azt érdemes tudni, hogy Kanadában a McGill Egyetemen tanít és kutat, valamint ha valakinek az egyetemen volt menedzsment típusú tárgya, szinte biztosan találkozott a nevével. Modelljei így ismerősek lehetnek, azonban ebben a könyvben valami egészen másról lesz szó, más megközelítésből. 42 rövid történetet, esszét gyűjtött össze azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a menedzsment világát. Ezeket lefekvés előtt ajánlja elolvasni, „miután a vezetés fáradalmai véget értek” [Mintzberg, 2019: 7].

Olvass tovább

A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál III.

Halász Géza: Magyarok a Marson

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál II.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

A HR szerepe a felelős foglalkoztatóknál I.

Halász Géza karikatúrája

Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató

A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük

Olvass tovább

Közoktatás Szingapúrban

1 hét Szingapúr prémium légitársasággal, 4 csillagos szállodával 299.000  Ft-ért! | Utazómajom
Szingapúr

Csáki György, PhD, habilitált egyetemi tanár

Az 1965-ben függetlenné vált Szingapúrban azonnal bevezették a 6 osztályos kötelező elemi iskolai oktatást – angol nyelven, ami akkor elsősorban az egységes szingapúri identitás megteremtésének eszköze volt. Az angol fokozatosan a teljes oktatási rendszer nyelvévé vált, s a közoktatás folyamatos bővítése mellett a fő hangsúlyt a matematika és a természettudományok oktatására helyezték. Szingapúr városállam, ahol a függetlenség elnyerése óta folyamatosan politikai egypárt-rendszer működik. Ebből adódóan az oktatási rendszer – a tanárképzéstől és -továbbképzéstől a tantervekig és az egyes tananyagokig – erősen centralizált. Mivel az oktatás tervezése a kezdetektől a makrogazdasági tervezés szerves része, a szingapúri oktatási rendszer rugalmasan illeszkedik a gazdasági stratégia változásaihoz. A szingapúri oktatási rendszer alapvetően angolszász típusú, s az ország gazdaságpolitikájának megfelelően folyamatosan igazodik a globális gazdasági és oktatási trendekhez. A szingapúri közoktatás nemzetközi összehasonlításban is különösen sikeres – ezt a továbbtanulási arányok és a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő eredményei is tükrözik.

Olvass tovább

„hogyha csak 1% részesedésünk is van benne…”

ME HÖK

A vállalkozások, a Miskolci Egyetem és diákjainak jövője több ponton is összeér, keresztezi egymást. Ez volt az alapgondolata a Kandó Klub által szervezett interjúsorozat újabb felvonásának, amely során a következő kérdésekre adtak választ a résztvevő beszélgetők.

  • Miért is keresik a vállalkozások már az egyetemi éveik alatt a fiatalokat?
  • Mennyire keresik ugyanakkor a jövőbelibiztonságot a végzős hallgatók?
  • Miben segítheti a Miskolci Egyetem a borsodi vállalkozásokat? 
  • Beszélgetőpartnereink voltak: István Zsolt igazgató úr a Miskolci Egyetem Technológia- és Tudástranszfer Igazgatóságáról (TTI) és Sedlák Gábor, a Fiatal Vállalkozások Kollégiumának alelnöke, a CreativEnergy Kft. ügyvezetője. Az interjút Baranyi Dániel és Trautmann László készítette.  

Olvass tovább

FÓKUSZBAN A (FELSŐ)OKTATÁS JÖVŐJE

A Jövőt Építők Generációja (https://jovotepitok.hu/) és a Magyar Telekom Zrt. Findrik Mária (egyetemi magántanár, Budapesti Corvinus Egyetem) és Trautmann László közreműködésével egy közös estet rendezett a felsőoktatás jövőjéről. Az est keretében a JÉG 15 hallgatója osztotta meg elképzeléseit arról, hogy hogyan fog átalakulni a felsőoktatás és a vállalatok milyen módon tudnak részt venni hatékonyan az egyetemisták oktatásában és nevelésében, illetve hogyan segíthetik a karrierutuk megtalálását. Az eseményről a Magyar Telekom az alábbi közleményt tette közzé.

?? FÓKUSZBAN A (FELSŐ)OKTATÁS JÖVŐJE

A Telekom elkötelezett, hogy a jövő generációja az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal vághasson neki karrierje beindításának. Ehhez eszközlünk párbeszédet a fiatalokkal, megértve igényeiket az oktatással, munkával kapcsolatban. A Jövőt Építők Generációja egyesülettel tartott #Actionlearning alkalmunkon is ebben a témában beszélgettünk a diákokkal, olyan jövőbeni megoldásokat keresve, amivel magabiztosabban vághatnak neki a munka világának. #telekom

Telekom HU on LinkedIn: #Actionlearning #telekom