Szerző: Vida Cecília
Az elemzés célja a statisztikai adatokra támaszkodva a hazai szakképzési rendszer néhány jellemzőjének bemutatása. A megállapítások forrása az Oktatási Hivatal lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelzőrendszerének 2019/20. tanév végi adatai.
A Jövőt Építők Generációja Egyesület non-profit civilszervezet, amely 2015-ben alakult és mostanra már több mint 120 aktív tagja van országszerte. Négy különböző egyetememen van bejegyzett hallgatói diákszervezetük (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Óbudai Egyetem). 2016-ban és 2017-ben 2 Erasmus+ nemzetközi projektet szerveztek meg. Az Egyesület 4 tagja előadott a TEDxTalks-on. missziója, hogy a tehetséges és fejlődni vágyó fiatalokat felkutassa, és olyan környezetet biztosítson nekik, amelyben a legjobbat tudják kihozni magukból. Az alábbiakban az egyesület szervezésében megvalósult programról adunk tájékoztatást, ami felkeltheti olvasóink érdeklődését, és egyben mintát adhat a megújuló felsőoktatás számára is.
szerző: Póta Krisztián
Henry Mintzbergről azt érdemes tudni, hogy Kanadában a McGill Egyetemen tanít és kutat, valamint ha valakinek az egyetemen volt menedzsment típusú tárgya, szinte biztosan találkozott a nevével. Modelljei így ismerősek lehetnek, azonban ebben a könyvben valami egészen másról lesz szó, más megközelítésből. 42 rövid történetet, esszét gyűjtött össze azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a menedzsment világát. Ezeket lefekvés előtt ajánlja elolvasni, „miután a vezetés fáradalmai véget értek” [Mintzberg, 2019: 7].
Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató
A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük
Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató
A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük
Boros Brenda, egyetemi hallgató – Pókász Zoltán, egyetemi hallgató – Süle Ákos, egyetemi hallgató – Szabó Dorottya, egyetemi hallgató
A kutatás célja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi termelékenységi jelentésére és az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadványra alapozva megvizsgálja négy kérdésből álló kérdőíves módszerrel, hogy a vállalatok hogyan tudtak és tudnak alkalmazkodni a közelmúltban történt változásokhoz a humánerőforrás szemszögéből. Ezekből a változásokból kiemelendő a digitalizáció és az innováció növekvő térnyerése, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó kevesebb személyes kontaktus. Emellett a HR-részlegek potenciális kockázati tényezői is a kutatás tárgyát képezik. Először a Magyar Nemzeti Bank jelentésének releváns részei kerülnek összefoglalásra, ezt az “Év Felelős Foglalkoztatója” kiadvány összefoglalója követi, végül a kérdőív és az arra adott huszonegy válasz bemutatása következik. Az eredményekből látható, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban tevékenykedő vállalatok attitűdje szignifikánsan eltér. Az azonban általánosan kijelenthető, hogy a munkáltatók kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére, és igyekeznek a pandémia alatt is megőrizni őket. Egy pozitív tendencia látható tehát, melyet azonban szélesebb, az országot érintő makrofolyamatok sokszor hátráltatnak. A tanulmányt három részletben közöljük
Csáki György, PhD, habilitált egyetemi tanár
Az 1965-ben függetlenné vált Szingapúrban azonnal bevezették a 6 osztályos kötelező elemi iskolai oktatást – angol nyelven, ami akkor elsősorban az egységes szingapúri identitás megteremtésének eszköze volt. Az angol fokozatosan a teljes oktatási rendszer nyelvévé vált, s a közoktatás folyamatos bővítése mellett a fő hangsúlyt a matematika és a természettudományok oktatására helyezték. Szingapúr városállam, ahol a függetlenség elnyerése óta folyamatosan politikai egypárt-rendszer működik. Ebből adódóan az oktatási rendszer – a tanárképzéstől és -továbbképzéstől a tantervekig és az egyes tananyagokig – erősen centralizált. Mivel az oktatás tervezése a kezdetektől a makrogazdasági tervezés szerves része, a szingapúri oktatási rendszer rugalmasan illeszkedik a gazdasági stratégia változásaihoz. A szingapúri oktatási rendszer alapvetően angolszász típusú, s az ország gazdaságpolitikájának megfelelően folyamatosan igazodik a globális gazdasági és oktatási trendekhez. A szingapúri közoktatás nemzetközi összehasonlításban is különösen sikeres – ezt a továbbtanulási arányok és a PISA-felmérésekben elért kiemelkedő eredményei is tükrözik.
A vállalkozások, a Miskolci Egyetem és diákjainak jövője több ponton is összeér, keresztezi egymást. Ez volt az alapgondolata a Kandó Klub által szervezett interjúsorozat újabb felvonásának, amely során a következő kérdésekre adtak választ a résztvevő beszélgetők.
A Jövőt Építők Generációja (https://jovotepitok.hu/) és a Magyar Telekom Zrt. Findrik Mária (egyetemi magántanár, Budapesti Corvinus Egyetem) és Trautmann László közreműködésével egy közös estet rendezett a felsőoktatás jövőjéről. Az est keretében a JÉG 15 hallgatója osztotta meg elképzeléseit arról, hogy hogyan fog átalakulni a felsőoktatás és a vállalatok milyen módon tudnak részt venni hatékonyan az egyetemisták oktatásában és nevelésében, illetve hogyan segíthetik a karrierutuk megtalálását. Az eseményről a Magyar Telekom az alábbi közleményt tette közzé.
?? FÓKUSZBAN A (FELSŐ)OKTATÁS JÖVŐJE
A Telekom elkötelezett, hogy a jövő generációja az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal vághasson neki karrierje beindításának. Ehhez eszközlünk párbeszédet a fiatalokkal, megértve igényeiket az oktatással, munkával kapcsolatban. A Jövőt Építők Generációja egyesülettel tartott #Actionlearning alkalmunkon is ebben a témában beszélgettünk a diákokkal, olyan jövőbeni megoldásokat keresve, amivel magabiztosabban vághatnak neki a munka világának. #telekom
Telekom HU on LinkedIn: #Actionlearning #telekom
Zsabka Zsolt, a Fiatal Vállalkozások Kollégiumának elnöke, a BKIK alelnöke a Kandó Klub legutóbbi rendezvényének vendége volt. Az Óbudai Egyetemen a hallgatókkal folytatott beszélgetésben szó esett a Kamara szerepéről, a fiatal vállalkozók bizalmának megteremtéséről a Kamara iránt, a vállalkozóvá válás gondjairól és arról, hogy a Kamara hogyan tud segíteni ezeken a gondokon. A beszélgetést Trautmann László vezette. A beszélgetésen részt vett Sándor Tamás, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának hivatalvezetője is.
