Interjú Dr. Gönczy Sándorral[1], az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatójával
Az Electrolux az elmúlt években jelentős beruházást hajtott végre Nyíregyházán. A technológiai fejlesztést egy konzekvens humánerőforrás stratégiába illesztették. Erről kérdezte a Köz-Gazdaság dr. Gönczy Sándort, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatóját.
Szerző: Tóth Hajnalka
Magyarország számára versenyképességi kihívást jelent az oktatási-, szakképzési rendszer modernizálása, hatékonyságának javítása, a fiatalok képzettségi szintjének növelése. A magasabb iskolázottság mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten kiemelt jelentőségű. Ha a lakosság nagyobb része jól képzett, versenyképes tudással rendelkezik, az kedvezőbb gazdasági teljesítményt eredményez, nagyobb társadalmi szociális jólétet biztosíthat az országnak.
„4 millió euró összköltségvetésű H2020 projekt konzorciumvezetője lesz a Corvinus. 2020. december 15-e jelentős pillanat a Corvinus nemzetközi kutatásainak történetében: sikerült elnyerni az Egyetem első olyan Horizon 2020 projektjét, amelyben konzorciumvezetőként veszünk részt. A Corvinus által vezetett 14 tagú nemzetközi konzorcium 11 országból innovatív megközelítésben vizsgálja a nemzetközi kereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat a 4 millió euró összköltségvetésű, 48 hónapos TRADE4SD projektben. A pályázat az értékelés során kiemelkedően magas pontszámot, a lehetséges 15 pontból 14,5 pontot kapott.
A projekt alapvető újdonsága, hogy a kereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat integrált szemléletben, újszerű kvantitatív és kvalitatív kutatási technikák segítségével, szakpolitikai ajánlásokat megfogalmazva kutatja a széles értelemben vett társadalom aktív bevonásával. A konzorcium vezetésén túl a Corvinus csapata az elméleti megalapozottságért, a kereskedelem és a fenntartható fejlesztési célok közötti kapcsolatok feltárásáért és számszerűsítéséért, valamint a társadalmi kérdések kereskedelem-alapú modellezéséért felel. (Hírek, Budapesti Corvinus Egyetem)
A projekt szakmai koordinátora az Agrobiznisz Tanszék vezetője, Dr. Jámbor Attila, akivel ebből az alkalomból interjút készítettünk. Az interjú során nemcsak a pályázatot, hanem a mezőgazdaság technológiai fejlődését, és ebben az európai mezőgazdasági fejlődés előtt álló kihívásokat is érintettük.
Szerzők: Szabó Dorottya – Trautmann László
2021. január 15-én jelentették be, hogy 2022 január 1-től a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól. Ez nem egyedi intézkedés, Lengyelországban 2019 augusztusa óta a 26 éven aluli munkavállalók részesülnek ilyen típusú adókedvezményben.
Szerző: Tóth Hajnalka
Az igazságszolgáltatás fejlődése, a büntetések végrehajtása szükségessé tette a szakszerűen kialakított intézményrendszert, a vétkesek, elítéltek őrzését. A büntetések társadalmi szerepének változásával a megtorlás mellett, a „közösség védekezését a bűntettel szemben”. Napjainkra újra előtérbe került a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának ösztönzése, a munkába, közösségbe való sikeres visszatérés előmozdítása.
szerző: Szabó Dorottya
A Beveridge-görbe elnevezését Henry Beveridge (1879-1963) brit közgazdászról és a Liberális Párt tagjáról kapta. Beveridge 1942-es Social Insurance and Allied Services című könyvében a háború utáni jóléti állam alapelveit fektette le és munkássága során kiemelt figyelmet szentelt a munkaerőpiac strukturális, földrajzi és információs korlátjainak, amik megakadályozzák annak tökéletes, súrlódásmentes működését.
szerző: Szabó Dorottya
A COVID-19 járvány terjedése kapcsán a hazai szakirodalomban kevéssé vizsgált kérdés, hogy vajon milyen összefüggés fedezhető fel az egyes szakmák és a Covid-19 fertőzöttség között. Erre nézve az Európai Betegségmegelőző és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy statisztikát közölt[1] az első hullám adataira támaszkodva, az alábbiakban ezt a tanulmányt foglaljuk össze.
Csontos Tamás Tibor
A 2020/21-es tanév első szemeszterében, a Budapesti Corvinus Egyetem „Üzleti közgazdaságtan” kurzusának keretében sor került egy nagyszabású akciótanulás programra. Az egyetem 65 mesterszakos hallgatója a Portfólió Csoport, a Magyar Posta Zrt. és a Mediaworks Hungary Zrt. vezetői által meghatározott négy projekt egyikében közreműködtek. A program mind a diákok, mind a vállalatok számára hasznos volt. A hallgatók számára lehetővé tette ismereteik gyakorlati alkalmazását, a cégek pedig kreatív és szakmailag felkészült fiatalok tanácsait és javaslatait tudták megismerni.
Cserni Zsuzsa – Horváth Anna
Bukta Imre: Levitáció
A Budapesti Corvinus Egyetem A jövő vállalkozásai Budapesten című intenzív heti tárgya keretében a hallgatók azt vizsgálták meg, hogy egy OpenLab típusú vállalkozást hogyan lehet fenntarthatóvá tenni üzletileg, és milyen társadalmi-gazdasági szükségleteknek kell megfelelnie. Alapvetően két kerületben vizsgálódtak a hallgatók: a XI. kerületben, ahol ennek az új közösségi térnek a kialakítása már el is kezdődött és az V. kerületben, ahol annak átültethetőségét vizsgálták. Ennek érdekében a diákok felmérték, hogy a különböző korosztályok, generációk Budapesten milyen műszaki-termelési kultúrával rendelkeznek, illetve mire lenne szükségük ahhoz, hogy befogadják az új technológiát. A hét során vendégelőadók segítették a diákok munkáját, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóival is párbeszéd alakult ki, akik műszaki vonatkozásban már ismerték a XI. kerületben induló Art & Tech Centert.
Baranyi Dániel[1] – Nagy Katalin[2]
A finn oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben nemzetközi szinten vált ismertté és sokak szemében modellértékűvé. Az iránta való érdeklődés beilleszkedik abba a trendbe, ami az északi modell vagy skandináv jóléti államok kifejezésekkel körülírt észak-európai államok felé irányuló figyelem fokozódásával jár. Az amerikai elnökválasztás, a brit választások és a kelet-közép-európai gazdaságpolitikai útkeresés megkerülhetetlen fogalma napjainkban az északi modell és az annak tartalmáról, adaptálhatóságáról szóló viták. Finnország ezen az országcsoporton belül is speciális szereplő – több szempontból is. Nagyon rövid idő alatt sikerült felzárkóznia a világ legfejlettebb/leggazdagabb államai közé. Leginkább a magas hozzáadott értéket képviselő high-tech ipar gyors fejlődését tartják a fantasztikus eredmények kulcsának. Ebben a cikkben az a célunk, hogy megvizsgáljuk és hazai nézőpontból kiindulva nézzünk a finn modellre, amelyben a különbségek ellenére felfedezhetők párhuzamosságok is hazánkkal, és amelynek egyik legfontosabb pillére a high-tech iparhoz szükséges tudást létrehozó és innovatív polgárokat nevelő oktatási rendszer.
