Termelékenység és humántőke

Az oktatás tartalmi, és egyre inkább megoldásorientált, szintetizáló jellegű megközelítése mellett, a technológiai fejlődés nyújtotta új oktatástechnológiák (education technology, EdTech) szintén komoly hatást gyakorolnak a (felső)oktatás átalakulására. Mindeközben a gazdasági ágazatokon belül is egy feltörekvő piacot képviselnek.

A következő pontok azokat a módszertani és oktatástechnológiai trendeket foglalják össze, melyek kiterjesztik az oktatáshoz való hozzáférést és gyors visszacsatolások által hatékonyabb tanulást és tanítást tesznek lehetővé az oktatási szereplők számára.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Interjú dr. Petheő Attila egyetemi docenssel, tanszékvezetővel

1999 és 2000 között rendszergazda a Német Nagykövetségen, 2000 – 2001 között Folyamatújraszervező, BPR a Hungarocamion Rt-nél. 2006 -tól oktató a 0Budapesti Corvinus Egyetemen, 2002 – 2007, ügyvezető igazgató, LivingROOM, 2009 – 2010, , Snowattack Supervisor a Magyar Egyetemisták Extrémsport Egyesületénél. 2010  és 2017 között szociális szövetkezeti tanácsadó, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2012 – 2014, befektetés-elemzési szakértő, KBC Securities, 2015 – 2016, Senior tanácsadó Boda & Partners. 2018 és 2024, alapító és tulajdonosa a Lupaglamping. 2017 és 2018 között ügyvezető a Vállalkozásélénkítő kft, 2022 -től tanszékvezető a Budapesti Corvinus Egyetemen.  

Több cég felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagja. Tanított amerikai egyetemeken, tanulmányúton vett részt az ENSZ gazdasági bizottságában, Genfben.

Olvass tovább

A bővülés határán a digitalizáció a kulcs, avagy miért éppen az észtek és Kína termel okosabban?

A világgazdaság 20. századból ismert extenzív növekedése – ami a népesség, a terület és a nyersanyagok bővüléséből áll, kezdi elérni a csúcspontját. A fenntarthatósággal kapcsolatos politikák jelentősége növekszik, a nyugati társadalmak (és a demográfiai átmenet végbemenésével lassan a fejlődő országok is) egyre nagyobb mértékben elöregednek. Olyan országok számára, ahol a népesség csökken, nyersanyagban szegény a gazdaság és alapját a szolgáltató szektor adja, az extenzív növekedés már nem lehetséges út. Az intenzív növekedés, mely erőforrásaink hatékonyabb elosztását jelenti, legkönnyebben a termelékenység növekedésével érhető el. A globális termelékenység azonban ‘70-es években lassulni kezdett, majd a 2008-as pénzügyi világválság újabb pofont adott neki. Így az előttünk álló feladat a termelékenység növelése, hogy átálhassunk egy intenzív növekedési pályára. Ebben lehet kulcsszerepe a digitalizációnak.A társadalmunk alkalmazkodóképességét a digitális gazdaság fejlesztésén keresztül közelíthetjük a technológia üteméhez, ezzel kiaknázva az intenzív növekedésben megbújó potenciált.

Olvass tovább

A World Management Survey[1] (WMS) egy már több mint 20 éve zajló projekt, melynek célja, hogy lehetővé tegye a széleskörű, standardizált és szisztematikus adatgyűjtést a különböző országokban és szektorokban megfigyelhető menedzsment gyakorlatokról. A módszertanhoz köthető első publikált tanulmány[2] négy ország (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) 732, feldolgozóiparban működő középvállalatára terjedt ki. Az elmúlt 22 évben a módszertan széleskörben elterjedt, aminek eredményeképp mára 35 különböző országban működő, 20215 megkérdezett vállalat adatait regisztrálták különböző kutatócsoportok. A projekt előrehaladtával a feldolgozóiparon túl egészségügyi és oktatási intézményeket is bevontak az elemzésekbe, a felmérés kérdéseit az adott szektorra szabva.

Olvass tovább

Az első ipari forradalommal a termelési folyamatokban megjelenő gépek térhódítása gyökeresen megváltoztatta a munka társadalmi megítélését, a munkavállalók helyzetét. Egyrészt a gyártás gépesítése elleni lázadások ellenére a termelésbővítés megtörtént, másrészt pedig a korábban jellemzően vízből származó energiával működő korai gépeket leváltó gőzgép hajtotta társaik teljesítménye nem függött a környezeti tényezőktől, és a telepítési tényezők közül is kikerült a kívánatos vízparti elhelyezkedése. A korábbi időszakhoz viszonyított extraprofitból a munkavállalóknak is jutott: a szintén környezeti tényezőknek kiszolgáltatott mezőgazdaság felől a foglalkoztatottsági struktúra a városi, ipari munkahelyek arányának növekedését eredményezte. Az ezzel járó relatív autonómia csökkenést az életszínvonal növekedése kompenzálta.

Olvass tovább

A tanulmány először röviden áttekinti a hazai felsőoktatás felvételi jellemzőinek alakulását az elmúlt húsz év alatt. Majd elemzi a kétszintű képzésre történő jelentkezések tendenciáját, továbbá a kétszintű képzés részvételi jellemzőit, és a két szint közötti átlépés arányait. Továbbá vizsgálja a képzések vertikális és horizontális arányait hazai adatok alapján és nemzetközi összehasonlításban. Ezt követően a kétszintű képzés végzettjeinek néhány munkaerőpiaci jellemzőjét veszi az írás górcső alá. A hazai diplomás pályakövetési rendszer legutóbbi adatai alapján vizsgálja az alap és mesterképzés végzettjeinek kereseti helyzetét, munkanélküliségi jellemzőit és szubjektív kongruenciáját. Ezt követően az alap- és mesterképzés végzettjeinek relatív keresetarányait is górcső alá veszi hazai és nemzetközi adatok alapján, rámutatva az európai és a tengerentúli tendenciák különbségére.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1520/1431

Az Egyesült Királyságban működő acélipar dekarbonizációjának esete

Ambrosio-Albalaa, Paul J. Uphamc és William F. Galeb: Normative expectations of government as a policy actor: the case of UK steel industry decarbonisation, International Journal of Sustainable Energy, 2023, 42:1, 594-611

A cikk szerzői Ambrosio-Albalaa, Paul J. Uphamc a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói és William F. Galeb, az Energetikai, Környezeti és Társadalmi Integrált Kutatási Intézet (Gröningeni Egyetem, Hollandia) szakembere. Jelen cikkben a szerzők az Egyesült Királyság acéliparának a dekarbonizációjának az esetét vizsgálják főként a Brexit utáni időszakban.

Olvass tovább

Műhelybeszélgetés a kkv-k compliance tudatossága témakörében

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az amerikai Center for International Private Enterprise (CIPE) támogatásával indított egy programot a magyar kis – és középvállalkozások compliance tudatosságának felmérése céljából. Ezen program keretein belül megrendezésre kerülő regionális továbbképzéseket megelőző műhelybeszélgetésre a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor, 2023. szeptember 1-jén.

Olvass tovább

Interjú dr. Bősz Anett főpolgármesterhelyettessel

A Szakosztály sorozatot indított a pedagógia legújabb eredményeiről, a felzárkóztatás és fejlesztés lehetőségeiről és gyakorlatáról, hiszen meggyőződésünk, hogy ezek a szempontok a gazdasági gyakorlatban is érvényesíthetők és érvényesítendők. A sorozat részeként kértünk interjút dr. Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármesterhelyettestől.

Olvass tovább

Interview with Professor Mladen J. Cudanov

The Review of Economic Theory and Policy requested an interview from Professor Mladen J. Cudanov about the entrepreneurial activity in Serbia and the development path of the Serbian economy regarding the role of entrepreneurs. Mladen J. Cudanov is full professor at the Faculty of Organizational Sciences, University of Belgrade. The interview is part of our series with three professors from University of Belgrade.

Olvass tovább