Termelékenység és humántőke

Az elmúlt időszak egyik vezető témacsoportja a hazai- és világsajtóban a világot behálózó szállítmányozási piacokban bekövetkező változások. Globális ellátási láncokban felmerülő zavarok, fennakadások. Korábban a „just in time” logisztika által megkövetelt gyors, pontos áruszállítást egyre inkább felváltani látszik a „készletező logisztika és áruellátás raktárról”, melyben különösen fontos szerepet kap az áruk földrajzi helyváltoztatása. Tulajdonképpen ez lett a koronavírus által okozott pandémia járvány egyik legnagyobb negatív hozadéka. Hogyan is állnak a szállítmányozási folyamatok, milyen új változásokkal kell szembenézni a piaci szereplőknek, és ezzel kapcsolatban milyen munkaerőpiaci változások lehetségesek – erről kérdeztem Makai Évát, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. szállítmányozási és vámügyi vezetőjét interjúmban.

Olvass tovább

Az utóbbi években úgy éreztem, hogy a megépített stadionok számával egyenes arányosságban nőtt azon beszélgetéseim száma, melyek során azon fáradoztam, hogy meggyőzzem a beszélgetőpartnereimet arról, hogy valójában nem is a labdarúgást nem szeretik, hiszen amikor lefitymálják azt, akkor voltaképp intellektuális restségükben szimplán párt-politizálnak. Vagy ha mégis maga a labdarúgás vált ki belőlük gyógyíthatatlan ellenérzést, akkor egészen egyszerűen álszentség a lerobbant egészségügyre mutogatni a sportba fektetett támogatásokkal szembeni ellenérvként, hiszen milyen humanista az, aki egészséget kíván embertársainak, de társadalmi integrációt már kevésbé? Félreértés ne essék, a sport nem kizárólagos eszköz erre, azonban alapvető jelentősége aligha vitatható. És félreértés ne essék, jómagam is egy sokkal flottabbul működő egészségügyi rendszert kívánok ennek az országnak.

Olvass tovább

A BBC Sounds podcast sorozatai, Business Daily, 2023.február 9.

A Business Daily podcast február 9. epizódja napjaink afrikai start-up ökoszisztémájába nyújt betekintést. Felvázolja a start-up finanszírozás főbb meghatározó tényezői a kontinensen és három sikeres vállalkozás is bemutatásra kerül dióhéjban.

Olvass tovább

Kutatás az ICF által coaching témában a HR feszt együttműködésével. A kutatás célja, hogy növelni tudják a coaching módszertanának ismertségét, továbbá, hogy az ebből kinyert eredményekből és visszajelzésekből feltérképezzék az alap tendenciákat és fejlesztendő területeket, ezzel növelve saját ügyfeleik, pontosabban a HR vezetők bizalmát és elégedettségét. A következtetések meghozatala és értelmezése előtt érdemes elmondani, hogy a kutatásban használt kérdőívet 59 vezető (ezen belül 15 döntéshozó) töltötte ki, amelyből 44%-a Budapest székhelyű, 63%-a szolgáltató és 60%-a 50-500 fő közötti közép és kisvállalkozások vezetőiként dolgoznak. Nem és életkort tekintve a kitöltők 80% nő volt és több mint 1/3-a 35 és 44 év közötti, akik legalább 5-15 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkeznek a HR területén, így relevánsan vélekedhetnek a coaching mibenlétéről.

Olvass tovább

A Still Alice című film ötlött gondolataim sokaságában leginkább elő, amikor Szabó Dorottya Kimozdulni a céltalanságból című (2023) cikkét (https://fejlodesgazdasagtan.hu/2023/04/12/kimozdulni-a-celtalansagbol/) olvastam először a fiatalok munkaerőpiaci jelenléte kapcsán. Azért is volt izgalmas számomra a film, melyben egy nyelvész professzor Alzheimer-kórral történő küzdelmeit kísérhetjük végig, mert emlékeztetett arra, hogy egészen az “enyém” kategória, mely zártságában és teljességében sajátos, mélyét kell megvizsgálnunk minden alkalommal, amikor a jelenlétben és az életben előforduló fejlődés viszontagságait vizsgáljuk. Esetünkben tehát, hogy mit is jelent igazán termelni, mit is jelent részvételi műalkotást létrehozni, és hogy mit jelent mindezekre nézve a piac. (Egyik kávézásom alkalmával kiáltott fel egy 20-as éveiben járó kortársam, hogy „Én termelni akarok!”)

Olvass tovább

A munkaerőpiac jelentős átalakulása a technológiai fejlődés gyorsulásával párhuzamosan egyre égetőbb kérdéssé vált mind tudományos, mind pedig közéleti diskurzusokban. Elveszik-e munkánkat a robotok? Automatizálhatóak-e a fehér galléros munkakörök? Mi vár azokra a tömegekre, akik a mesterséges intelligencia színre lépése miatt „haszontalanná” válnak? Számos ilyen és ehhez hasonló kérdés látott napvilágot az elmúlt években. Az aggodalom az utóbbi idők fejleményei kapcsán csak még inkább felerősödhetett, hiszen 2022 novemberében az OpenAI, a Microsoft által is támogatott mesterséges intelligencia szoftverek fejlesztésével foglalkozó vállalat, piacra dobta legújabb prototípusát, a ChatGPT elnevezésre hallgató generatív MI alapú chatbot-ot. Rengetegen méltatták a szoftver sikerességét, így ennek kapcsán éppen időszerű áttekinteni, hogy mit is jelenthet a ChatGPT és egyéb mesterséges intelligenciák megjelenése és fejlődése a munkaerőpiac számára.

Olvass tovább

A KSH legutóbbi, március végén publikált adatai[1] szerint a foglalkoztatási ráta háromhavi mozgóátlaga a 2022. december-2023. február időszakban az előző év azonos időszakához képest 0,3%-ponttal nőtt, amely változás mögött elsősorban a nők foglalkoztatási rátájának 0,6%-pontos növekedése állt. Területi eloszlás szempontjából ez az éves változás meglehetősen heterogén képet mutat vármegyei szinten. Az 1. ábrán látható, hogy a foglalkoztatási ráta nemzetgazdasági szintű növekedése elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben megnövekedett foglalkoztatási rátának köszönhető. Ezen vármegyékkel ellentétben Vas és Tolna vármegyékben jelentősen, 4,3, valamint 4,2%-ponttal csökkent a foglalkoztatási ráta.

Olvass tovább

Egy korábbi cikkünkben[1] bemutattok az Eurostat elemzését, melyben a formális oktatásban résztvevő fiatalok munkaerőpiaci részvételét vizsgálták. Az adatok azt mutatták, hogy Magyarország – a régió országaihoz hasonlóan – el van maradva a formális oktatásban résztvevő fiatalok munkaerőpiaci aktivizálásában. A vizsgált sokaság magában foglalta a közoktatásban tanulókat – Ausztria például a közoktatásban tanulók munkaerőpiaci bevonásával kitűnik az EU-s országok között -, a felsőoktatásban tanulókat, illetve a szak- és felnőttképzésben résztvevőket is. Jelen anyagunkban az aktív egyetemi hallgatók munkavállalással kapcsolatos jellemzőit, egyetemi tanulmányaik mögött meghúzódó motivációit mutatjuk be a Diplomás Pályakövető Rendszer[2] adatai alapján. Fontos megjegyezni, hogy ebben az adatbázisban csak arra van adat, hogy az adott hallgató munkavállaló-e a tanulmányai mellett, a munkaerőpiacon munkanélküliként aktív hallgatókról nincs információnk.

Olvass tovább

Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával

Horváth Klaudia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, részt vett a Csath Magdolna által vezetett versenyképességi és innovációs kutatásokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A legutóbbi tanulmánya, ami alapján előadott a kutatást lezáró konferencián, Lengyelország innovációs teljesítményével foglalkozott. Ebből az alkalomból kértünk tőle interjút, amit Trautmann László készített.  

Olvass tovább