Kimozdulni a céltalanságból

Részlet a Vad Fruttik együttes Senkim sincsem című dalának szövegéből

A KSH legutóbbi, március végén publikált adatai[1] szerint a foglalkoztatási ráta háromhavi mozgóátlaga a 2022. december-2023. február időszakban az előző év azonos időszakához képest 0,3%-ponttal nőtt, amely változás mögött elsősorban a nők foglalkoztatási rátájának 0,6%-pontos növekedése állt. Területi eloszlás szempontjából ez az éves változás meglehetősen heterogén képet mutat vármegyei szinten. Az 1. ábrán látható, hogy a foglalkoztatási ráta nemzetgazdasági szintű növekedése elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben megnövekedett foglalkoztatási rátának köszönhető. Ezen vármegyékkel ellentétben Vas és Tolna vármegyékben jelentősen, 4,3, valamint 4,2%-ponttal csökkent a foglalkoztatási ráta.

Olvass tovább

A munkahely mint intellektuális kihívás  

Platón Akadémiája ma (forrás: https://www.gardenvisit.com/gardens/plato_academy_athens)

Egy korábbi cikkünkben[1] bemutattok az Eurostat elemzését, melyben a formális oktatásban résztvevő fiatalok munkaerőpiaci részvételét vizsgálták. Az adatok azt mutatták, hogy Magyarország – a régió országaihoz hasonlóan – el van maradva a formális oktatásban résztvevő fiatalok munkaerőpiaci aktivizálásában. A vizsgált sokaság magában foglalta a közoktatásban tanulókat – Ausztria például a közoktatásban tanulók munkaerőpiaci bevonásával kitűnik az EU-s országok között -, a felsőoktatásban tanulókat, illetve a szak- és felnőttképzésben résztvevőket is. Jelen anyagunkban az aktív egyetemi hallgatók munkavállalással kapcsolatos jellemzőit, egyetemi tanulmányaik mögött meghúzódó motivációit mutatjuk be a Diplomás Pályakövető Rendszer[2] adatai alapján. Fontos megjegyezni, hogy ebben az adatbázisban csak arra van adat, hogy az adott hallgató munkavállaló-e a tanulmányai mellett, a munkaerőpiacon munkanélküliként aktív hallgatókról nincs információnk.

Olvass tovább

A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén

Az írásban megvizsgáljuk a világ vezető hatalmainak fejlődését az iskolázottság, a demográfiai, gazdasági jellemzők és a humán erőforrások következő évtizedekben várható alakulása nyomán. A tanulmány áttekinti a világ legnépesebb államaiban (USA, Kína, India, EU, Indonézia, Nigéria, Oroszország) a népesség, iskolázottság, ezen belül a felsőoktatási hallgatólétszám és doktorandusz létszám, valamint a diplomások számának jövőbeli alakulását. Elemzi ezen országok komplex humán mutatóinak (HDI, HCI), valamint egy számított humántőke értékének tendenciáit. Az elemzések nyomán felvázolja a jövő nagyhatalmainak humánerőforrás arányait. Megállapítja, hogy a 21. század közepén várhatóan az USA és az EU együttesen Kínát meghaladó potenciállal fog bírni. Ez olyan politikát implikál, amely az USA és az EU szoros kapcsolatának irányába hat. Sajnos a jelenlegi magyar külpolitika egyértelműen ellene megy ennek a politikának.

https://drive.google.com/file/d/1HVfai4pZb5SxrJM_cbeNx_M5YNr07u_Y/view

„Nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni a saját tudásra épülő, önszerveződő vállalkozói közösségeket”

Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával

Horváth Klaudia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, részt vett a Csath Magdolna által vezetett versenyképességi és innovációs kutatásokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A legutóbbi tanulmánya, ami alapján előadott a kutatást lezáró konferencián, Lengyelország innovációs teljesítményével foglalkozott. Ebből az alkalomból kértünk tőle interjút, amit Trautmann László készített.  

Olvass tovább

„Miért csináljam?”

Sziszüphosz (antik vázakép) – balra Perszephoné, jobbra Hadész (forrás: wikipedia.org)

„Ébresztő, villamos, négy óra hivatal vagy gyár, ebéd, villamos, négy óra munka, vacsora, alvás és hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat egyforma ritmusban – általában könnyedén végigcsinálja az ember. Ám egyszer csak felmerül a ’miért’, s ezzel a csüggedt rácsodálkozással kezdődik minden.”

Olvass tovább

A műszaki és az üzleti tudás összekapcsolása

Kerekasztal beszélgetés a BKIK Akadémia keretében a BCE Kutatási Hetén

A Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Hetén a Duna Kupát vezető Huszák Loretta szervezésében és a BKIK támogatásával zajlott kerekasztal-beszélgetés a vállalkozásindítás lehetőségeiről, illetve az egyetemek szerepéről a hallgatók vállalkozói képességeinek és tudásának fejlesztéséről. A beszélgetésen Balog Ádám, BKIK alelnöke, Petheő Attila, tanszékvezető, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem és Gémesi Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem Z10 laboratóriumának vezetője vett részt. A beszélgetést Trautmann László moderálta.

Olvass tovább

Didergés a konyhában

Fajgerné Dudás Andrea, Háziasszony katalizátora, Godot, 2022, forrás: a művész jóvoltából

Didergés a konyhában (kepzo.art)

Egyik állandó szerzőnk, Lits Levente írása jelent meg Képző című online folyóiratban, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk.

Részlet az írásból:

„Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.”

A konyha realizmus (gazdasági totalitás), a félelemben működő viszonyok romlottak, ezért is hangsúlyos az egzisztenciális értelemben vett didergés. A lehetővé tevő kutatása ekképp elsődleges, melynek állomása a megbocsátás gesztusának megértése és felhasználása a fasizmustól való örökös rettegés idején. A háziasszony szerepet jelöl és a nők helyzetéről is beszél. Megtalálása az igazságban sürgető, katalizátorként pedig nélkülözhetetlen része bármely emancipációs folyamatnak, kognitív térképnek. A ma feminizmusának és kritikai irányzatainak párbeszédét a posztmodern átkódoló (jamesoni értelemben) hagyományában a kereszténység képviselőinek szavában is keresendő. A megbocsátás performatív beszédmódja lehetővé teszi a kilépést, annak ellenére, hogy a nők máig dominált helyzetben vannak világszerte. Végezetül pedig a gazdasági gondolkodás legújabb hulláma magára találhat a közösség, részvétel és küldetés hármasában, mely Hayek a piac szükségszerűségét bemutató gondolataira (irracionalista hagyomány) képes érdemi választ adni, éppúgy, mint Fajgerné Konyharuháiban, először is örömet, aztán megbocsátást, végül vigasztalást a fáradtságban.

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosságáról

Illusztráció Andersen: A rút kiskacsa című meséjéhez

A közgazdászok körében sokszor vitatott téma az olyan passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása a munkaerőpiaci mutatókra, mint a minimálbér, a munkanélküli segély időtartama, vagy annak helyettesítési aránya az átlagbérhez képest. A sztenderd közgazdaságtani elmélet szerint a magas minimálbér az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát csökkenti, a magas és hosszabb időtartamra járó munkanélküli segély pedig az önkéntes (és hosszú távú) munkanélküliséget ösztönzi. Európában a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek nagyobb szerepük van a munkaerőpiac szabályozásában, mint az Egyesült Államokban. A fentiek mellett a foglalkoztatottak védelme (a magas elbocsátási költségek révén), a szakszervezetek alkupozíciója, és a jövedelmet terhelő adórendszer is hozzájárul ahhoz, hogy általánosságban elmondható, hogy az európai országokban bár alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, nagyobb az aránya azoknak, akik hosszú távon küzdenek a munkanélküliség problémájával.

Olvass tovább

A távmunka előnyei és hátrányai

Vermeer: A csipkeverő, 1669, forrás: https://www.reproduction-gallery.com/oil-painting/1455085755/the-lacemaker-c1669-by-johannes-vermeer/

Az Eurofound december elején publikált egy összefoglaló tanulmányt[1] a távmunka elmúlt években mutatott jellegzetességeiről, trendjeiről, a munkavállók jóllétére kifejtett hatásairól. A koronavírusjárvány következtében felgyorsított ütemben és széleskörűen elterjedt munkavégzési mód több szempontból is megváltoztatta a munkavállalók mindennapjait. Az olyan pozitív hatások mellett, mint a megnövekedett munkavállalói autonómia és flexibilitás, vagy az ingázási költségek csökkenése, számos negatív jelenség is kíséri a távmunka térnyerését. Ilyen például a kifizetetlen túlórák megnövekedett száma, a szociális elszigeteltség,  vagy az olyan egészségügyi problémák, mint a szem megerőltetése, vagy a fejfájás. Annak érdekében, hogy a távmunka olyan alternatív munkavégzési móddá nője ki magát, amely a teljesítményelvnek megfelelően biztosítja a munkavállalókban rejlő potenciálok megvalósítását anélkül, hogy a munkavállalók károkat szenvednének el, a távmunka körültekintő megszervezésére van szükség. A tervezésnek és megszervezésnek az állam, a vállalatok, illetve munkavállalók közös diskurzusán kell alapulnia.

Olvass tovább

A jövő vezetőinek példaképei

A Budapesti Corvinus Egyetem idén indította el először vadonatúj önkéntes extra curriculum kurzusát, a Leaders of the future[1]-t, amelynek névválasztása valóban hű önmagához, hiszen a kurzusra a 2021-ben felvételt nyert évfolyam legjobb 15 hallgatója kerülhetett be. Egy többlépcsős kiválasztási rendszer keretében szűrték a hallgatókat, amely többek között IQ tesztet, angol nyelvű fogalmazási készséget és középiskolai teljesítményen túl az évfolyam hallgatóihoz mért teljesítményt is figyelembe vette. A szemeszter során a hallgatók és oktatóik hetente egyszer két idősávban dolgoznak fel különböző témákat, és az esetek többségében vendégelőadók is társulnak. A hallgatóknak minden héten el kell olvasniuk egy darab a témához előre kiadott angol nyelvű könyvet, így felkészülten érkeznek minden alkalomra.  Az egyik óra témája a vezetői karrier és dilemmák voltak, amelyre előzetesen egy házi dolgozatot kellett elkészíteniük a diákoknak, majd a beérkezett munkákat közösen dolgoztuk fel egy beszélgetés keretein belül.

A feladat az volt, hogy válasszanak egy példaképet és indokolják meg, miért őt választotték.

Olvass tovább