Kapcsolódva a fejlődésgazdaságtan.hu honlapon, 2022. november 11-én, Szabó Dorottya A vezetőképzés fontosságáról írt cikkéhez a rendelkezésre álló hazai adatok alapján a magyar felnőttképzésen belül a vezetői képzések mintegy negyedszázados gyors áttekintésére vállalkoztam.
Néhány éve, még a koronavírus járvány előtti békeidőkben megjelent egy cikk a Forbes digitális platformján a következő címmel: Leadership Development Is A $366 Billion Industry: Here’s Why Most Programs Don’t Work[1]. Ezen cikk megjelenése óta a Forbes által forrásként megjelölt Training Industry frissítette adatait 2020-ig[2]. Eszerint a 2018-as 366 milliárd dollárról 2019-re 370 milliárd dolláros ágazattá nőtte ki magát a vezetőképzési iparág, majd 2020-ban 358 milliárd dollárra csökkent a vezetőképzésekre kiadott pénz, ami nem meglepő a koronavírus árnyékában.
Most már több, mint két éve nehezítik meg az emberek mindennapjait az egészségügyi és a gazdasági veszélyek, ami életünk minden területét érinti, többek között a mentális stabilitásunkat egyaránt. A 2020-as évben felbukkanó világjárvány forgatta fel elsősorban
életünket, majd ez folytatódott a jelenleg is tartó oroszukrán háború súlyos következményeivel. Ezeken felül hatalmas problémákat okoz az infláció rohamos
emelkedése, ami nem csak közvetlen gazdasági veszélyt jelent, hanem mentális egészségünkre is negatív hatással van.
Forrás: AI Isn’t Ready to Make Unsupervised Decisions, Joe McKendrick, Andy Thurai (2022), Harvard Business Review
A mesterséges intelligenciát (továbbiakban AI) feladata, hogy segítsen a döntéshozatalban olyan helyzetekben, amikor a használt adatok, paraméterek és változók túllépik az emberi feldolgozóképesség határait. Ezzel így minden rendben is lenne, ha nem lennének olyan helyzetek, amikor etikai és morális szempontok is felmerülnek. Felvetődik a kérdés, hogy
az AI ezeket figyelembe tudja-e venni.
Priya Fielding-Singh: How the Other Half Eats: The Untold Story of Food and Inequality in America (Little, Brown Spark, 2021.)
Az étrendünk óriási hatással van egészségünkre. Étkezési szokásaink állhatnak számos táplálkozással összefüggő betegség mögött. A táplálkozási különbségek magyarázhatják a lakosság egyes csoportjainak egészségi állapotában tapasztalható eltéréseket is. Priya Fielding-Singh szociológus könyve négy San Francisco-ban élő család konyháján keresztül világítja meg az Amerikában élő különböző társadalmi csoportok étkezési szokásainak különbségeit.
A nyáron vírusként terjedt el a közösségi médiában egy TikTok videó[1], ami a „quiet quitting” terminussal ismerteti meg a nézőket. A kifejezés kissé csalóka, mivel alapvetően nem arról van szó, hogy a munkavállalók felmondanak a munkahelyükön, hanem csupán arról, hogy nemet mondanak az úgynevezett „hustle culture”-re. Ez a magyarra nemigen lefordítható terminus nagyjából azt jelenti, hogy a munkavállalók mindent a munkájuknak rendelnek alá, túlórát vállalnak akár fizetetlenül is, egyszóval a munkájuk teszi ki az életük túlnyomó részét. Azok tehát, akik implementálják a „quiet quitting” filozófiáját, tulajdonképpen a minimumon teljesítenek a munkahelyükön, és szigorúan tartják magukat a munkaköri leírásukhoz, nem vállalnak el feladatokat azon felül.
Lits Benedek és Lits Levente széljegyzetei személyes beszélgetéseikről
Egy kutatás keretében kiemelten foglalkozunk Trautmann László vezetésével a budapesti kreatívipar helyzetével. A 2022. július 18-án, hétfőn megjelent Magyar Közlönyben található 2022. évi XIII. törvény, mely a köznyelvben csak KATA-törvényként terjedt el, a kreatív ipart mélyen érintette, szerkezetében átalakítja azt. Ezért a korábbi elemzéseinket, melyek egyrészt az ágazat részeinek empirikus megértésére, másrészt a művészekről alkotott közvélekedés hatásainak elemzésére, harmadrészt a művészek egy-egy alkotásának politikai gazdaságtani nexusainak feltérképezésére, valamint egy elméleti kontextus biztosítására irányultak, mint a kreatívipart támogató szakpolitika későbbi forrásaként, a fent említett törvény kapcsán több érintett szakemberrel folytatott beszélgetéseink összefoglalásaival egészítenénk ki.
szerző: Huszák Loretta
A tanév kezdetét megelőző hétvégén került megrendezésre a Startup Buda-Pest Ötletverseny egyetemistáknak, ahol a Budapesttel kapcsolatos üzleti ötletek elindulhattak a megvalósítás útján. A 450.000 forint összdíjazású megmérettetést idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen szervezték meg. Az első helyezést a négy egyetem diákjaiból álló BASEMENT, a budapesti pincehelyiségek hasznosítója nyerte meg.
A verseny résztvevői Fotók: Takács Dániel
Forrás: Green HRM, HRMI (2022)
szerző: Süle Ákos
Az elmúlt években a zöld emberi erőforrás menedzsment (Green Human Resource Management, GHRM) témája egyre népszerűbb témává vált a szakmai és az akadémiai körökben. Ez a trend nem meglepő, hiszen a környezeti fenntarthatóság egyre fontosabb motívumát képezi mindennapjainknak, sokan keresik a megoldást arra, hogy hogyan tudunk életünk különböző területein olyan gyakorlatokat elsajátítani, amik a fenntarthatóság felé terelne minket. A GHRM összesíti azokat az eszközöket, amik segítségével egy zöld, környezetére érzékeny munkavállalói mentalitást lehet ösztönözni, amely értékeli és elősegíti a vállalatban a környezettudatos kezdeményezéseket, illetve az ilyen típusú szervezeti kultúra kialakulását.
szerző: Kenéz Dávid
A Bruegel Intézet által készített „Sound of Economics” podcastban Giuseppe Porcarohoz csatlakozik Laura Nurski és Mia Hoffmann, a Bruegel kutatói, akiknek tanulmánya részletesen tárgyalja a mesterséges intelligencia szerepét a munkahelyek minőségében. (https://www.bruegel.org/podcast/artificial-intelligence-and-job-quality) Ez az epizód folytatja a “Future of Work and Inclusive Growth in Europe” című sorozatnak a munkahelyek minőségéről szóló vitáját.
