Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával
Horváth Klaudia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, részt vett a Csath Magdolna által vezetett versenyképességi és innovációs kutatásokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A legutóbbi tanulmánya, ami alapján előadott a kutatást lezáró konferencián, Lengyelország innovációs teljesítményével foglalkozott. Ebből az alkalomból kértünk tőle interjút, amit Trautmann László készített.
In Defense of Globalization in the March issue of Finance and Development: IMF.org/fandd
https://imfpodcast.libsyn.com/harold-james-in-defense-of-globalization
Az IMF podcastjának vendége volt Harold James, a Princeton Egyetem professzora és számos nagysikerű politikai gazdaságtannal foglalkozó könyv szerzője. Az epizódban Bruce Edwards-szal, a műsor házigazdájával, a globalizáció folyamatát ért kritikákat elemezték és igyekeztek megcáfolni őket. Meglátásuk szerint a globalizáció ellenzői a jelenlegi gazdasági kihívásokat – az ellátási láncok megszakadását, a magas inflációt és a migráció negatív aspektusait mind a globalizált világ termékeinek látják, holott álláspontjuk szerint történelmi tanulságok bizonyítják, hogy ez nem igaz. Sőt, meglátásuk miszerint egy globalizáltabb világ oldhatja fel ezeket a problémákat.
Interjú dr. Tarrósy István, a PTE Afrika kutató intézetének igazgatójával, egyetemi tanárral
A Világpolitika és közgazdaságtan című folyóirat interjút kért dr. Tarrósy Istvántól, a PTE egyetemi tanárától, a PTE-n működő Afrika kutatóközpont igazgatójától. Tarrósy István az MTA Afrika Albizottságának titkára, a Pécs African Studies kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi szakkonferencia elindítója, szervezője. Számos hazai és külföldi szakfolyóirat szerkesztője. A beszélgetést Horváth Anna és Trautmann László készítette.
Az ember legalább annyira a történelemszülte non bináris, infrapolitikai szerepkonstelláció, mint amennyire magát teremtő felfogás. És minthogy céljaink semmik és mozgalmaink mindazok, amik igazán kell, hogy legyünk, nem tekinthetünk el a történelemben megformálódó tudat spirituális, abszolút, politikai jelenlététől. Mindezen megfontolások felismerése végett Szabó (2023) meglátása egyértelmű az értelmiséget vezető folytonosság/menedzsment hiányát firtatva: Vajon fel kell-e ébrednünk és ha igen, képesek-e kortársaink közvetíteni ennek útját és módját? (Cikkem szerkezete a Lits Benedekkel közösen írt és most megjelenő A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott című tanulmányunk pár kérdésesnek ítélt megfogalmazása mentén halad.)
Mearsheimer, J.J. (2022). A nagy téveszme. Liberális államok és nemzetközi realitások. Századvég, Budapest.
A liberális hegemónia és az unipoláris világrend, amelyben az USA volt a nemzetközi rendszer egyetlen nagyhatalmi pólusa, véget ért. John J. Mearsheimer, amerikai nemzetközi kapcsolatok elemző, az offenzív realizmus atyja ezt a tézist igyekszik bizonyítani a 2022-ben, a Századvég Kiadó gondozásában megjelent A nagy téveszme. Liberális államok és nemzetközi realitások című könyvében. Mearsheimer célja bizonyítani, hogy a liberális külpolitika, mely a hidegháború vége óta egyértelműen dominálja az USA külpolitikai irányvonalát, veszélyes a világ államai és saját, hazai liberalizmusa számára is. A könyv szembeszáll a Fukuyama által hirdetett „történelem vége” felfogással és a liberalizmus győzelmét megcáfolva mutatja be a realizmus és a nacionalizmus erejét.
A közepes fejlettségi csapdából való kitörésnél mind a hazai és nemzetközi szakirodalom, mind a közbeszéd (helyesen) a tudás alapú gazdaság és a magas hozzáadott értékű munkahelyek megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Egy jól funkcionáló társadalomban azonban az állampolgárok mentális és fizikai egészségi állapotának javítása is megkerülhetetlen nemzetstratégiai szempont lenne. Kicsit profánul megfogalmazva azért, mert egy egészségesebb munkaerő produktívabb, magasztosabban szemlélve pedig azért, mert az esélyek egyenlőségét megteremtve egy működő népegészségügyi rendszer senkit sem hátráltathatna az önmegvalósításban. Ennek persze egyik legfontosabb építőeleme a betegellátás, érdemes azonban a prevencióról, jelen esetben a táplálkozásról is szót ejteni, kiváltképp azért, mert a magyar felnőttkorú lakosság 24,5%-a tekinthető túlsúlyosnak, ami az elmúlt években nem, hogy csökkent volna, hanem emelkedett (noha meg kell jegyezni az emelkedő tendencia pár kivétellel valamennyi EU-tagországra igaz)[1].
„Ébresztő, villamos, négy óra hivatal vagy gyár, ebéd, villamos, négy óra munka, vacsora, alvás és hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat egyforma ritmusban – általában könnyedén végigcsinálja az ember. Ám egyszer csak felmerül a ’miért’, s ezzel a csüggedt rácsodálkozással kezdődik minden.”
Interjú Jámbor Zsófiával, a Budapesti Corvinus Egyetem adjuntusával a szociális szövetkezetek működéséről
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített dr. Jámbor Zsófiával, akinek nemrég készült el a tanulmánya a szociális szövetkezetekről, azok vezetési és szervezeti tapasztalatairól. A tanulmány az OFA Nonprofit Kft. szakmai támogatásával készült.
A mesterséges intelligencia egyre fontosabb és kiemelkedőbb szerephez jut napjainkban mind a magánéletben mind pedig a tudomány különböző szféráiban. Éppen ezért nem meglepő, hogy a történelem egyik leghíresebb diplomatájának, Henry Kissingernek, új könyve is ezzel a témával foglalkozik.
Minduntalan széljegyzetszerű hömpölygésnek kell kísérnie azon hamis körültekintéseket, melyek a főzést, mint a kritikaitól elválót tekintik egyedül. Három szempont felelevenítésével szeretnék hozzájárulni azon megfontolásokhoz, melyek a főzést kívánják megújítón mustrálni. Ezek sorban a cikk szerkezetének megfelelve épülőn a társadalmi és ökológiai fenntarthatóság szétválaszthatóságának és a társadalmi igazságosság elkülönített totalitásának kritikái, illetve a társadalmasítás kontextusának vezérfonala, mely nexus Krisztus, azaz forradalmi (gyakorlati elméleti) uralomváltásunknak kiküzdése éltünkben, mely a felemelésre adatott.
