Jelenlétünk evidens

Az anyaság, mint a helyes részvétel beszédmódja

Lits Levente elemzése; Deák Erika Galéria: Jelenlétem evidens című kiállítása (Kiállító művészek: Christen Clifford, Fajgerné Dudás Andrea, Clare Gallagher, Galdi Vinko Andi, Horváth Lóczi Judit, Diana Karklin, Klenyánszki Csilla, Kölcsey Sára, Magyarósi Éva, Bridget Moloney, Omara – Oláh Mara, Szabó Eszter, Tóth Anna Eszter, Magdalena Wosinska; Kurátor: Oltai Kata); Minden, mindenhol, mindenkor (2022-es amerikai film)

Sajátos helyzetben éli mindennapjait a közgazdaságtan, a számára nem optimális beszédmódtól elidegenült szakma számtalanszor találkozik művészek problémafelvetéseivel, amikor csak áll és megható bágyadt tekintetével fürkészi a meg nem érthetőt és hontalansága fel nem oldódó. A politikai gazdaságtan számtalan konfliktust őriz az esztétikával egyetemben, melyek kifejezettjének érzékenysége a nyelv és a forma (Jamesonnál pontosan a technológia. Értelmezésemben a forma, mint szubsztancia és forma totalitása a hiányának ellenében, ez a metafora technológiája.) egyediségéből fakad és habár Jameson[1] állítja azt, hogy hasonló a forma és a szubsztancia kettős együttmozgásának figyelésében a két terület, nemhogy nem elfogadott, de nem is értett ennek átfogó, kimondott értelmezése. A dichotómia Szabó Dorottya elmúlt időszakban megjelent munkáiban rendre megfigyelhető. Észrevehető könnyed hangvétele mellett, hogy például a „a foci a legfontosabb nem fontos dolog ezen a világon” című cikkében a női és a férfi futballban képes megjeleníteni más-más esztétikai-gazdasági modellt. A 20. században ennek tere rendkívül megnyílt, értelmezetté vált (ugyanis korábban is jelen volt) és számtalan művészi alkotás adott teret a gazdasági diskurzusoknak (Óz, a csodák csodája, 1939 vagy az Állami áruház, 1952), később beillesztették a gazdasági irányítás rendszerébe (Narratív közgazdaságtan, 2020), de az elméleti munkák során ma már a neoliberalizmus kultúraellenessége végett csak nehezen használt eszköz, visszaszorult, így fordulhatott elő, hogy Tirole[2] könyvében korunk filmjeit értetlenül, pontatlanul tudta csak megközelíteni nem úgy, mint a már említett Jameson.

Olvass tovább

„Na, akkor most mit kezdjünk ezzel a tapasztalattal?”

szerző: Szabó Dorottya

A James Webb teleszkóp képe a csillagos ég egy szeletéről, forrás: https://phys.org/news/2022-07-nasa-james-webb-telescope-teaser.html

Talán nem túlzás azt álltani, hogy az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programja az ERASMUS-program, melynek keretében mára már több millió egyetemi hallgató nemzetközi mobilitását segítették elő. Az egyetemre bekerülve a legtöbben már az első tanévünkben elgondolkozunk a lehetőségen, van, aki be is vállalja már az első adandó alkalommal, mások halogatják és csak később jutnak el a kiválasztott célországba, megint mások pedig addig halasztgatják a lépést, hogy kifutnak az időből. Mindenesetre az ERASMUS egy olyan lehetőség hallgatóként, ami az egyetemi polgárok többségének fantáziáját megmozgatja, és meglehetősen sokan élnek is a külföldön élés kínálkozó alkalmával. Mára már meglehetősen kitágult azon országok köre, ahová a hallgatók jelentkezhetnek külföldi részképzésre, a lehetőségek általában nem korlátozódnak az EU-tagországokra, de a potenciális célországok köre nagyban függ az adott intézmények kapcsolatrendszerétől, illetve attól is, hogy az ember az adott egyetem melyik karán/intézetében folytatja tanulmányait.

Olvass tovább

A gépesítés hatása a munkaerőpiacra – a 19. században

Forrás: Leonardo Ridolfi, Carla Salvo, Jacob Weisdorf (2022), The impact of mechanisation on wages and employment: Evidence from the diffusion of steam power, VOXeu.org

André Kertész képe, forrás: https://bdpst24.hu/andre-kertesz-szigetbecsenek-ajandekozott-kepei/

Annak érdekében, hogy a jelenbeli folyamatokat mélyebben megértsük, néha érdemes elhagyni az utóbbi évszázad példáit, és helyette a porosodó történelemkönyveket elővenni. Nincs ez másképp a technológiai változások vizsgálatakor sem. Ennek hallatán számos aggály felmerülhet az olvasóban. Mi értelme – mai szemmel nézve – irreleváns korokat vizsgálni, amikor a technológiánk exponenciálisan fejletlenebb volt? Mennyire vannak megbízható forrásaink?

Olvass tovább

Infláció a tengeren innen és túl

Lits Benedek komparatív recenziója a The Npr Politics Podcast: Planet Money: What’s Causing Inflation? (2022. júl. 4.), The Bloomberg: The Cable: Eurozone Inflation (2022. júl 1.), és Pogi Podcast: Mit tehetünk az infláció ellen? (2022. máj. 21.) beszélgetésekről.

Hieronymus Bosch: Bolondok hajója, forrás: https://en.opisanie-kartin.com/description-of-the-painting-by-hieronymus-bosch-ship-of-fools/

Az infláció kérdése napjaink politikai gazdaságtani diskurzusainak egyik vezető témájává vált, nem véletlenül. A COVID-19 okozta gazdasági összeomlást követő időszakban a monetáris könnyítések és a különböző segélyezési formák nyomán a szakértők már alapvetően egy magas inflációs környezetet jósoltak, amit a közelmúlt az energiapiacokon és az ellátási láncok terén tapasztalható problémái csak tetéztek. Oroszország ukrajnai inváziója egy önmagában is már instabil, a válság és a koronavírusos megbetegedések utórengéseivel terhelt gazdaságokat ért, a számtalan gazdasági és politikai ok miatt a magas infláció tényén kívül a szakértők között jellemzően nagy a megosztottság. A fiskális-monetáris mix arányát az infláció kialakulásában és annak megfékezésében egyes közgazdászok kül- és belpolitikai szempontok mentén máshol helyezik el.

Olvass tovább

„a foci a legfontosabb nem fontos dolog ezen a világon”

szerző: Szabó Dorottya

A BBC Business Daily podcast sorozatának egyik vendége Haley Rosen volt a múlt hét folyamán. Haley Rosen egykori profi futballistakén vágott bele egy digitális médiacég megalapításába, amely alapvető információk, statisztikák, meccseredmények elérhetőségét biztosítja különböző női sportágak területén. Miután Rosen lezárta a profi sportolói karrierjét, továbbra is követni akarta a női futballvilág eseményeit, azonban nem létezett olyan platform, ami egyszerű hozzáférést biztosított volna a különböző ligákkal kapcsolatos információkhoz, miközben a férfi sportok világában az ember több tucatnyi ilyen felület közül válogathat. Rosen ezt a piaci rést felfedezve vágott bele befektetésébe.

Henri Toulouse-Lautrec: May Milton, 1895

Olvass tovább

Washingtoni konszenzus Latin-Amerikában: A nyers modelltől a szalmaemberig

Ilan Goldfajn, Lorenza Martínez, Rodrigo O. Valdés: Washington Consensus in Latin America: From Raw Model to Straw Man) Eredetileg megjelent: Journal of Economic Perspectives 2021, 35(3): 109-132

szerző: Füredi Anita

A szerzők a cikkben a Washingtoni Konszenzus Latin-Amerikára gyakorolt hatását elemzik társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is. Az egyes reformokat és az elért eredményeket is megvizsgálják, illetve a várható jövőbeli tendenciákat is felvázolják.

David Alfaro Siqueiros (1896 – 1974): Parasztok, 1913

Olvass tovább

„Most nincs alternatívája az ENSZ-nek”

Interjú Kalotay Kálmánnal, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászával[1]

A Köz-Gazdaság interjút kért Kalotay Kálmántól, az UNCTAD korábbi vezető közgazdászától, aki jelenleg az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója. Kalotay Kálmán 1983 és 1990 között az akkori Marx Károly Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékének volt ösztöndíjasa, adjunktusa. 1990 és 1996 között az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Fejlődő Országok Közötti Gazdasági Együttműködési Főosztályának volt (ECDC) gazdasági ügyekkel foglalkozó segédmunkatársa, majd 1996-tól egészen 2021-ig az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Befektetési és Vállalkozásfejlesztési Főosztályának (DIAE) gazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa. Tagja volt a World Investment Reportokat és az Investment Policy Review-kat készítő csoportnak. Az előbbinek 1996–2010 és 2016–2021 között, az utóbbinak 2010–2016 között. Széles körű oktatási tapasztalattal rendelkezik, tanított Torinóban, Finnországban és Mexikóban is.

Olvass tovább

„Mi egy család vagyunk itt”

szerző: Szabó Dorottya

Sophia Loren és Cary Grant kávézik az 50-es években, forrás: https://hu.pinterest.com/pin/cary-grant-and-sophia-loren-drinking-coffee-1950s–539587599088468596/

Az Európai Tanács 2022-es jelentése[1] szerint Olaszországban a kis- és középvállalkozások az összes működő vállalkozás 99,9%-át tették ki 2021-ben, ami 0,1%-ponttal volt magasabb az EU-s átlagnál[2]. Ezek a kkv-k Olaszországban a munkavállalók 75,9% foglalkoztatták, ami 11,5%-ponttal magasabb az EU-s átlagnál. Ami a hozzáadott értéket illeti, az olasz kkv-k az össznemzeti hozzáadott érték 63,4%-áért feleltek 2021-ben, ez 11,6%-ponttal magasabb érték, mint az EU-s átlag. Ezek az arányok Magyarországon rendre a következők: 99,9%, 67,4% és 54,1%[3]. Ez azt sugallja, hogy az olasz kkv-k hatékonyabbak az értékteremtésben, bár ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2020-2021 között a magyar kkv-k hozzáadott értéke 1,2%-ponttal nagyobb növekedést produkált.

Olvass tovább

A szebb jövő felé – Piketty az egyenlőségről

szerző: Szabó Bálint

Szabadság, egyenlőség, testvériség – Az avignoni városháza felirata (forrás: https://www.flickr.com/photos/ell-r-brown/5818921695)

A 2022-es Centre For Economic Policy Research párizsi tanulmánysorozatának keretében Thomas Piketty-t interjúvolta Tim Philips. A beszélgetést a VoxTalks Economics tette közzé 2022 júniusában (https://voxeu.org/vox-talks/piketty-equality). Thomas Piketty a Paris School of Economics tanára és A tőke a 21. században szerzőjeként ismert leginkább. Ezzel a monumentális, erőteljesen empirikus adatokon alapuló könyvével sikerült beszédtémává tennie az egyenlőtlenségek kérdését közgazdászok körében.

Olvass tovább