Történelmi fordulópont? Az Egyesült Államok helyzete és útválasztása a globális rendszerben alapításának negyedévezredes évfordulója előtt (Részletek)

A historic turning point? The place and choice of the United States in the global
system on the eve of the quarter millennium of its founding (Details)

Simai Mihály nagy jelentőségű, összegző tanulmányt tett közzé KRTK Világgazdasági Intézetének honlapján. A tanulmány teljes egészében elérhető online, az alábbiakban részleteket közlünk belőle. 

Az Egyesült Államok belső viszonyait, a 21. század harmadik évtizedében olyan történelmi jelentőségű változások jellemzik, amelyek sok területen jelentős hatással vannak társadalmának arculatára, erejének hagyományos tényezőire, emberi és anyagi és katonai erejére és ezek érvényesítésének képességeire. Ezek az ország jövőjét több irányban is befolyásolják. Annak következtében, hogy a kölcsönhatások az USA és a világ többi része között a múltbelinél lényegesen nagyobbak, jelentős hatással vannak a nemzetközi rendszerre és ebben játszott szerepére is. A 2024-es választások utáni viszonyok egyik döntő kérdése: milyen érdekviszonyok érvényesülnek majd új kormányzatának belpolitikájára, geopolitikájára és geoökonómiájára, relációs és strukturális hatalmának tényezőire, gazdasági, politikai és katonai döntéseire. A másik hos szú távlatra vonatkozó kérdés az, hogy: a nemzetközi rendszerben véget ért ugyan az amerikai évszázad korszaka, erodálódott az Egyesült Államok hegemóniája, és csökkentek különleges adottságaiból származó előnyei, de stratégiai döntései, hatalmi pozíciói, gazdasági ereje, tudományos és technikai felkészültsége és politikai befolyása, amelyekre globális szerepe épül, milyen következménnyel lesznek a világrend alakításában. A tanulmány egyik fő célja az Egyesült Államok nagy stratégiájának, vagyis annak az irányadó paradigmának megvilágítása a jelenlegi, globális hatalmi versenyként jellemzett szakaszban, amelynek központi területei maradnak az USA politikájában az ukrajnai háborúval kapcsolatban játszott szerepe, az USA és Oroszország, az USA és Kína konfliktusos viszonya. Mennyire változtathatja meg az új kormány azt az intel- lektuális és ideológiai architektúrát, amely politikáit, cselekedeteit és reakcióit irányítja a nem- zetközi színtéren?

Mihály Simai has published an important summary study on the website of the KRTK Insti-
tute for the World Economy. The paper is available in full online (https://vgi.krtk.hu/wp-con-
tent/uploads/2024/10/Simai_MT_152.pdf), and excerpts are reproduced below. The internal relations of the United States in the third decade of the 21st century are characterised by historic changes that have a major impact on the image of its society, the traditional factors of its strength, its human, material and military power and its ability to assert them. These will influence the future of the country in several directions. As a consequence of the fact that the interactions between the US and the rest of the world are much greater than in the past, they have a significant impact on the international system and its role in it. A crucial question for post-electoral relations in 2024 will be the balance of interests that will govern the domestic policies, geopolitics and geoeconomics, relational and structural power factors, economic, political and military decisions of its new administration. The other long-term question
is: in the international system, the era of the American century is over, US hegemony has eroded and its advantages in terms of its special endowments have diminished, but what will be the consequences for the world of the strategic choices, positions of power, economic strength, scientific and technological expertise and political influence on which its global role is based?

https://drive.google.com/file/d/11k6vJbvk2f8kXNQ8RqPU_DJLOEtQUZF7/view

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan legújabb száma

A tartalomból

Homloktér

Történelmi fordulópont? Az Egyesült Államok helyzete és útválasztása a globális

rendszerben alapításának negyedévezredes évfordulója előtt (Részletek) – Simai Mihály

„ A statisztikai sorok mellett a vállalkozások közvetlen tapasztalatait is bevonjuk

a monitoringba” – Interjú Szabados Richárd államtitkárral

A tudásalapú gazdaság közszolgáltatása – hol tart Magyarország? – Horváth Anna

A Notre Dame megnyitására – Szabó Dorottya

Skizofrénia a magyar iparpolitikában – Helena Drdlová

Schizophrenia in Hungarian industrial policy – Helena Drdlová

Érzékenyíteni kell a mérnököket a technológiai változások társadalmi hatásaira – Interjú dr. Nemeslaki Andrással, egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével

„Nyitottnak kell lenni arra, hogy a fölhalmozódott tudást hajlandóak legyünk más területen is hasznosítani” – Interjú dr. Kovács Lóránt főiskolai tanárral, a Neumann János Egyetem GAMF (eredeti nevén Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola) dékánjával.

Tanulmányok és esszék

Kovács Antal Ferenc: A gazdasági fejlődés új narratívái

Lits László Áron – Lits Levente: Kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana a 21. század első negyedében

Tallózó

Valentina Espinosa Mogrovejo: What is the value of biodiversity? Yasuní National Park ITT (Ecuador)

Clara Fernandez Saralegui: Argentína gazdasági helyzete

Berenice Olawale: The Cost of Maritime Corruption: A Nigerian Case Study

Clara Fernandez Saralegui: Az oktatási válság Venezuelában

Mátyás-Péter Tamás – Tósoki Samu: Váltás a társadalmi irányításról a társadalmi kormányzás felé

Clara Fernandez Saralegui: A volt argentin elnökkel szembeni korrupciós vádak

A teljes szám itt érhető el.

Usman Khalid, Muhammad Shafiullah, Sajid M. Chaudhry: Súlyosbítja-e a konfliktus az energiaszegénységet?

A tanulmányt az Egyesült Arab Emírségek Egyetemén, a Bangladesi Brac Egyetemen, valamint az egyesült királyságbeli Aston Business Schoolban, a gazdaságtan és pénzügy területén dolgozó Usman Khalid, Muhammad Shafiullah és Sajid M. Chaudhry készítette. A cikk fő célja, hogy megvizsgálja a belső konfliktusok és az energiaszegénység közötti kapcsolatot, különös tekintettel arra, hogy a belső menekültek helyzete milyen hatással van az energiaellátásra.

https://drive.google.com/file/d/1Xbn-SNScrZXCk-60BgN8CvZIBQJTZM3M/view

Ki kezelje a kasszakulcsot?

A kisvállalati szektor tulajdonosainak gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt

Who Should Control the Cash Register Key? Addressing Small Business Owners’
Economic Knowledge Gap and Its Competitive Impact

A kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen egy olyan átfogó gazdasági szemlélet, amely egyaránt figyelembe veszi a mikro- és makrogazdasági tényezőket. Az üzleti kultúra és a vállalatvezetők gazdasági képzettségének hiánya gyakran korlátozza a vállalkozások lehetőségeit, különösen az optimális finanszírozási forma megválasztásában a támogatások elnyerésében és a rendelkezésre álló erőforrások stratégiai felhasználásában. Kutatásom célja, hogy bemutassa, hogyan járulhat hozzá a gazdasági szempontok tudatos integrálása a kis- és középvállalkozások fenntartható versenyelőnyének megteremtéséhez, és ezáltal a szektor egészének növekedéséhez. A tanulmány több nézőpontból vizsgálja a gazdasági szemlélet jelentőségét a vállalatvezetésben, és arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi szaktudás integrálása kulcsfontosságú a hosszú távú siker érdekében. Ez megvalósítható belső erőforrásokkal, tanácsadással vagy továbbképzéssel is. Összességében a pénzügyi szaktudás formája kevésbé lényeges, a legfontosabb annak hatékony és szakértői kezelése, amelyhez a megfelelő támogatást biztosítani kell a vállalatok számára.

A comprehensive economic approach that encompasses both micro- and macroeconomic
factors is crucial for the success of small and medium-sized enterprises (SMEs). The limited
business acumen and economic education of managers frequently hinder the growth potential of these firms, particularly in the strategic utilization of subsidies and informational resources. This research aims to demonstrate how the deliberate integration of economic principles can enhance the sustainable competitive advantage of SMEs, thereby contributing to the overall expansion of the sector. The study investigates the significance of economic perspectives inbusiness management from various angles, concluding that the incorporation of financial expertise is fundamental to long-term success. This expertise can be acquired through internal resources, external consultancy, or targeted training. The central argument is that the form in which financial expertise is obtained is less important than its effective and professional application, which requires appropriate support for businesses.

https://drive.google.com/file/d/1cLUHfGLrTtHMfURGJvcOPp_OFon9nyx1/view

A magyar vállalatok fenntarthatóságának helyzete és kilátásai az adatok tükrében

Sustainability of Hungarian Companies: Insights from Data

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szabályozások jelentősége egyre inkább növekszik, még akkor is, ha jelenleg csak a vállalkozások egy szűk köre érintett közvetlenül. Kutatásunk az OPTEN ESG Index alapján végzett empirikus vizsgálatok eredményeit mutatja be, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalkozások ESG teljesítményéről. Elemzésünk rávilágít, hogy a cégek többsége nem holisztikus ESG szemlélet alapján működik, inkább egy-egy területre fókuszál. Az ágazati különbségek, különösen a környezeti teljesítmény (E) esetén meghatározóak, a vállalatméret csak jóval kisebb mértékben befolyásoló tényező. A pénzügyi teljesítmény és az ESG pontszámok között kevés összefüggést találtunk, azonban a területi elemzés Budapest kiemelkedő szerepét igazolta. Kutatásunk arra a következtetésre jut, hogy a jövőbeli versenyképesség érdekében a vállalkozásoknak fel kell ismerniük az ESG szempontok közötti szinergiákat, és ezeket stratégiai szinten kell integrálniuk működésükbe. Az ESG követelményekhez való alkalmazkodás nemcsak szabályozási kötelezettség, hanem kulcsfontosságú tényező a hosszú távú üzleti siker szempontjából is.

ESG (environmental, social, and governance) regulations are becoming increasingly signif-
icant, even though only a small number of businesses are currently directly impacted. This
study presents empirical findings based on the OPTEN ESG Index, offering a comprehensive
assessment of the ESG performance of Hungarian companies. The analysis indicates that most
companies do not adopt a holistic ESG approach, often prioritizing individual aspects rather
than integrating all three components. Sectoral differences, particularly in environmental per-
formance (E), emerge as key determinants, while company size plays a comparatively minor
role. Furthermore, the study finds limited correlation between financial performance and ESG
scores, though regional analysis highlights Budapest’s leading position in ESG performance.
The research concludes that for businesses to remain competitive in the future, it is essential
to recognize and strategically incorporate the synergies between ESG dimensions into their
operations. Compliance with ESG requirements is not merely a regulatory necessity, but also a
critical driver of long-term business success.

https://drive.google.com/file/d/1bi9XdBd_KXnflsUCTm8w69pA0ieBbncm/view

Etika, közgazdaságtan és verseny: Néhány tanulság az amerikai intézményi gazdaságtanból

Ethics, economics and competition:
Some lessons from America from institutional economics

Az utóbbi évtizedekben domináns neoliberális közgazdasági gondolkodás a közgazdaságtant értéksemleges tudományként ábrázolta, amely csak korlátozott teret enged az értékekről szóló vitáknak. Az etikus gazdaságtani kutatások újbóli előtérbe kerülésével viszont ismét felmerült a kérdés: szükséges-e a közgazdászoknak etikával foglalkozniuk szakmájuk helyes műveléséhez? Tanulmányunk az amerikai intézményi közgazdaságtani hagyomány alapján vizsgálja, hogy az etikai kérdések beemelése hogyan gazdagíthatja a közgazdaságtant. Három jelentős amerikai intézményi közgazdász, Richard T. Ely, Simon N. Patten és Frank H. Knight, munkáit elemezzük, akik kiemelkedő szerepet játszottak az etika és a közgazdaságtan közötti kapcsolat erősítésében. Műveik alapján amellett érvelünk, hogy az etikai kérdések nemcsak relevánsak, hanem nélkülözhetetlenek a közgazdaságtani gyakorlat javítása szempontjából. Tanulmányunk rávilágít arra, hogy egy megalapozottabb közgazdaságtani elmélet kialakításához szükséges a normatív és a leíró megközelítés harmóniája, valamint az értéktartalom felismerése a gazdasági fogalmak mögött. A vizsgált munkák azt is hangsúlyozzák, hogy a gazdasági fejlődést a morális fejlődéssel összhangban érdemes szemlélnünk.

In recent decades, dominant neo-liberal economic thought has portrayed economics as
a value-free science with limited room for discussion of values. However, with the renewed
prominence of ethical economic research, the question has arisen as to whether economists
need to engage with ethics in order to practice their profession properly. Drawing on American institutional economics, our study examines how the incorporation of ethical issues can enrich economics. We analyse the works of three important American institutional economists – Richard T. Ely, Simon N. Patten and Frank H. Knight – who have played a crucial role in strengthening the relationship between ethics and economics. Based on their writings, we argue that ethical issues are not only relevant but essential to the improvement of modern economics. Our study shows that developing a more robust economic theory requires reconciling normative and descriptive approaches, as well as recognising the value content behind economic concepts. The works reviewed also emphasise the value of considering economic development in harmony with moral progress.

https://drive.google.com/file/d/1BLFOtmkiy-zo6HDLN6F840AE0v4mMTNZ/view

An introduction of the Party School in China with the emphasis on Leadership Education

Party schools, known as the Party Schools of the Communist Party of China (CPC), are educational institutions used by the CPC to train party members and cadres. They are mainly responsible for training Party leading cadres at all levels, theoretical research and publicizing Party policies. Party schools are not only a place for cadres to learn important ideas such as Marxism-Leninism, Mao Zedong Thought, and Deng Xiaoping Theory, but they are also a place where discussions on important local topics are held (e.g., the development of China’s central and western regions, development of mountainous areas, enterprise development, and poverty alleviation topics).

https://drive.google.com/file/d/1giz0WGlDhX5RlU0FMfOmZSEaDjBrISk9/view

A Notre Dame megnyitására

December 7, 2024. Duzzogva vágtázok a Szajna partján, miután szembesülök azzal, hogy ma nem lehet átszelni a Cité-t, így aztán meg kell kerülnöm azt, a Pont Notre Dame helyett a Pont des Artes-ot igénybe véve, hogy átjussak a túlpartra. „De biztos urak, nekem csak egy könyvet kéne beszereznem a Szajna túloldaláról, esküszöm, rá se nézek majd a maguk Asszonyára”, mondanám a rendőröknek, akik sorfalat állnak, de aligha tudnám meghatni őket. Baktatok hát tovább a kerülőutamon, mérgesen rájuk, a világra, és magamra, mert mégiscsak amatőr hiba elfelejteni, hogy ma van az újjáépített Notre Dame dicső megnyitása.

Olvass tovább

Kína gazdaságpolitikai dilemmái és a politikai gazdaságtan

China’s economic policy dilemmas and the political economy

A tanulmány tárgya Kína gazdasági fejlődésének értelmezése a globalizáció politikai gazdaságtana szemszögéből. A tanulmányban azt mutatjuk be, hogy Kína fejlődése a 20. és a 21. században szorosan kapcsolódik a globalizáció előrehaladásához. A globalizáció a közös fejlődés kerete, a jogállami normák, az emberi méltóság egyetemessé válása. Kína jelenlegi gazdasági problémái abból fakadnak, hogy nem elég következetes ennek követésében. A tanulmány állítása szerint ehhez az szükséges, hogy a 20. század ideológiai örökségét Kína újraértelmezze, a szocialista elméletből csak azokat az elemeket őrizze meg, amelyek összeegyeztethetők a jogállamisággal. Ehhez az elméleti lépéshez arra is szükség van, hogy a nyugati szövetségi rendszer a jogállamiságot és ne a kapitalizmust állítsa a középpontba. A tanulmányban azt is bemutatjuk, hogy többek között Kína külgazdaságpolitikájában már történtek erre utaló elemek, mindenekelőtt az elektromos autók termelésében.

This paper discusses the interpretation of China’s economic development from the perspec-
tive of the political economy of globalization. In this paper, we show that China’s development in the 20th and 21st centuries is closely related to the progress of globalization. Globalization is the framework for common development, the rule of law, and the universalization of human dignity. China’s current economic problems stem from its lack of consistency in following this path. The study argues that this requires China to reinterpret its ideological heritage of the 20th century, preserving only those elements of socialist theory that are compatible with the rule of law. This theoretical step also requires the Western federal system to focus on the rule of law and not on capitalism. The paper will also show that, among other things, China’s foreign economic policy has already made some indications of this, above all in the production of electric cars.

https://drive.google.com/file/d/1t0vXvk5fg0DLXhrl4wc1U3nrfgEiulQP/view