A közgazdaságtan birodalmának bukása

Forrás: The Fall of the Economists’ Empire Robert Skidelsky (2022), Project Syndicate

A közgazdaságtan célja, hogy alapvetéseit a matematika nyelvére ültesse át, ezáltal kikerülve a
természetes nyelveket, amelyek akadályozhatják az univerzális tudásanyag kialakulását.
Korábban a társadalomtudományok esetén szorgalmazták az idegen nyelvek ismeretét, hiszen ezáltal nyerhetünk bepillantást a különböző kultúrák gondolkodásmódjába. Ez különösképp a történettudomány esetén játszott jelentékeny szerepet.

Olvass tovább

Mentális jóllét a hatékony munkavégzés érdekében

Forrás: Így segíthet a munkahely a mentális stabilitás fenntartásában válsághelyzetben is
2022, HRBlog

Most már több, mint két éve nehezítik meg az emberek mindennapjait az egészségügyi és a gazdasági veszélyek, ami életünk minden területét érinti, többek között a mentális stabilitásunkat egyaránt. A 2020-as évben felbukkanó világjárvány forgatta fel elsősorban
életünket, majd ez folytatódott a jelenleg is tartó oroszukrán háború súlyos következményeivel. Ezeken felül hatalmas problémákat okoz az infláció rohamos
emelkedése, ami nem csak közvetlen gazdasági veszélyt jelent, hanem mentális egészségünkre is negatív hatással van.

Olvass tovább

Az AI még nem képes az emberi ellenőrzés nélküli döntéshozatalra

Paul Rubens: Párisz ítélete, 1638

Forrás: AI Isn’t Ready to Make Unsupervised Decisions, Joe McKendrick, Andy Thurai (2022), Harvard Business Review

A mesterséges intelligenciát (továbbiakban AI) feladata, hogy segítsen a döntéshozatalban olyan helyzetekben, amikor a használt adatok, paraméterek és változók túllépik az emberi feldolgozóképesség határait. Ezzel így minden rendben is lenne, ha nem lennének olyan helyzetek, amikor etikai és morális szempontok is felmerülnek. Felvetődik a kérdés, hogy
az AI ezeket figyelembe tudja-e venni.

Olvass tovább

Fogyasztók helyett állampolgárokként kell tekintenünk a társadalom tagjaira

Van Gogh: Önarckép, 1889

A Project Syndicate portál nemrég közöltek egy Mariana Mazzucato-val készült interjút[1], melyben arról faggatták a közgazdászt, hogy felülvizsgálhatónak tartja-e a 2020-ban Robert Skidelsky-vel közösen publikált véleményét[2], mely szerint a koronavírusjárvány okozta válsághelyzet bár megkövetelte a közkiadások jelentős mértékű megnövelését, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy az államok újradefiniálják gazdaságszervezői szerepüket, nem mondható el, hogy bármilyen újszerű fiskális politikai gondolkodás teret kapott volna ebben az időszakban, mivel a költekezések „strukturálatlanok” voltak. A kérdést elsősorban az Egyesült Államok fiskális politikai programcsomagjai (CHIPS and Sience Act, Inflation Reduction Act) ihlették, melyek Mazzucato szerint is komoly lehetőséget teremtenek az amerikai kormány számára arra, hogy a közkiadások célzott irányításával egy igazságos zöld transzformáció felé „terelje” a gazdaságot.

Olvass tovább

A Baker-hipotézis: Stabilizáció, Strukturális Reformok és Gazdasági Növekedés

Anusha Chari, Peter Blair Henry, Hector Reyes: The Baker Hypothesis: Stabilization, Structural Reforms, and Economic Growth, Eredetileg megjelent: Journal Of Economic Perspectives 2021 , 35(3): 83-108

Az 1970-es és 1980-as években a fejlődő országokra jellemző volt, hogy magas költségvetési hiánnyal küzdöttek, az államadósság állományuk növekedési rátája meghaladta a GDP növekedési rátáját. Az amerikai dollárban felvett hiteleik reál kamata egyre nőtt, külföldi finanszírozási lehetőségek sorra zárultak be ezen országok gazdaságai előtt. Az 1980-as évek közepén a fejlődő országok átlagos inflációs szintje közel 40%-os volt, a hiperinfláció jelensége fenyegette ezen országok egy részét.  Megoldási javaslatként 1985-ben James A. Baker III, volt amerikai pénzügyminiszter megfogalmazta a „Fenntartható Növekedési Program”-ot, mely gazdasági reformokat szorgalmazott az érintett országokban. A Program magába foglalta az infláció stabilizálását, a kereskedelem liberalizációját, a külföldi befektetéseknek való teret engedést és a privatizációt is. A Program megosztó fogadtatásban és kritikában részesült. A reform melletti fő érv az volt, hogy implementációja esetén a GDP gyorsabb növekedését tenné lehetővé, mintha nem valósulna meg.

Olvass tovább

A globális kormányzás radikális reformjának szükségessége

Afrikai csónak fából faragva

Brahima Sangafowa Coulibaly, a Brookings Institution think thank munkatársa, fontos üzenetet fogalmaz meg „Rebooting global cooperation” című cikkében. (https://www.brookings.edu/essay/rebooting-global-cooperation-is-imperative-to-successfully-navigate-the-multitude-of-shocks-facing-the-global-economy/) Meglátása, hogy nem sok eset volt az eddigi történelemben, amikor a globális gazdasági és szociális válságok ennyire egymásba estek volna és ennyire erősítették volna egymást – sorolja itt a COVID-19 elhúzódását, a széles körű élelmiszer- és energiabiztonság veszélyét, az inflációs hullámot, a fejlesztésfinanszírozás és az államadósság fenyegető válságát, a globális recesszió magas kockázatát, az éghajlati válságot, valamint a geopolitikai válságot.

Olvass tovább

A Donald Trump rejtvény történelmi megvilágítása

Steve Gibbs: Hyde Park sarok

Ismertető Barry Eichengreen – A populista csábítás: gazdasági sérelem és politikai reakció a modern világban című könyvéről

Konstantin Sonin: The Historical Perspective on the Donald Trump Puzzle: A Review of Barry Eichengreen’s The Populist Temptation: Economic Grievance and Political Reaction in the Modern Era, Eredetileg megjelent: Journal of Economic Literature 2022, 60(3): 1029-1038

A nyertes mindent visz, avagy a politikai tér sarkítása, a hatalmat gyakorló elittől való eltávolodás, a politikai intézmények destrukciója és a társadalom egy közös pont mentén való tömörítése, ezen tények képzeletbeli ujjai most mind a populizmusra mutogatnának. Társadalmunk egyik axiómája a ciklikusság, mely elkerülhetetlenül előidézi a politikában a pattanásig feszülő indulatokat, ami pedig az addigi elittel való megelégelést és a populista törekvéseket hívja életre.  Sonin összefoglalója Eichengreen – A populista csábítás címmel publikált könyvéről a populizmus szociálpolitikai, makrogazdasági és történelmi vetületeit vizsgálja.

Olvass tovább

„a közgazdász számára a politikai és világpolitikai tudás felértékelődik”

Beszélgetés doktoranduszokkal a világpolitika és a közgazdaságtan kapcsolatáról

A világpolitikai és általában a politikai ismeret fontosságáról beszélgettünk három doktorandusz hallgatóval, Csontos Tamással (CsT), Deák Ágnessel (DÁ) és Nagy Borsy Viktorral (NBV). Mind a hárman a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszai, és a beszélgetés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a közgazdasági kutatásokban mennyire játszik szerepet a politikai és a világpolitikai tudás, pályakezdő kutatóként hogy látják ennek a szerepét. A beszélgetésbe írásban kapcsolódott be Baranyi Dániel (BD), az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem doktorandusza, és Horváth Klaudia (HK), aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának hallgatója. A beszélgetés lebonyolításában Horváth Anna segített.

Olvass tovább

Wellbeing Economy

Napjainkban egyre világosabbá válik, hogy a neoliberális gazdaságfilozófia felülvizsgálatára van szükségünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a 21. század kihívásaival. A 20. század második felét uraló elméleti keret mára nem képes megoldásokkal szolgálni egy olyan korszakban, amelyet a gazdaságok és a gazdasági szereplők olyan szoros összekapcsoltsága jellemez, ami elavulttá teszi az osztályharcok, illetve nemzetek közti gazdasági konfliktusok narratíváját. A neoliberalizmus elleni felszólalás, az alapvető gazdaságfilozófiánk újragondolására való igény egyre gyakrabban merül fel a közgazdászok körében is, kiváltképp a pénzügyi válság óta, a javasolt alternatívák azonban egyrészt kidolgozatlanok, nem teljesek, másrészt eddig nemigen sikerült konszenzusos megoldással előállnia a közgazdásztársadalomnak.

Olvass tovább

Az előrejelző gépek valóban megjósolják a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos jövőnket?

Laurence Kotlikoff: Does Prediction Machines Predict Our AI Future? Eredetileg megjelent: Journal of Economic Literature 2022, 60(3), 1052–1057

Laurence Kotlikoff, a Bostoni Egyetem közgazdászprofesszora, a New York Times bestseller-írója, cikkében összefoglaló áttekintést nyújt, Ajay Agrawal, Joshua Gans és Avi Goldfarb, 2018-ban kiadott Prediction Machines: The Simple Economics of Artificial Intelligence című könyvében foglaltakról. Kotlikoff AGG (Agrawal, Gans és Goldfarb) néven utal a világ három vezető mesterséges intelligencia (továbbiakban MI) szakértőjére.  Ők mindhárman a Torontói Egyetem Rotman School of Business professzorai, akik közösen készítettek egy a Big-Think stratégiára épülő üzleti könyvet, napjaink klímaváltozást követő második legfélelmetesebb gazdasági kérdéséről, az MI forradalomról.

Olvass tovább