Statisztikák a magyar társadalomról

Statistics on Hungarian society

A szakirodalomban vita folyik a középosztály méretéről, megoszlásáról. Ehhez illusztrálásként néhány statisztikai adatot, ábrát közlünk anélkül, hogy a vitában állást foglalnánk. Az ábrák forrása az Eurostat, illetve a KSH adatbázisa, de minden ábra saját szerkesztés.

There is a debate in the literature about the size and distribution of the middle class. To illus-
trate this, we present some statistics and graphs without taking a position on the debate. The source of the figures is Eurostat and the KSH database, but all figures are edited by the authors.

https://drive.google.com/file/d/17MxWMiI7GT4JN1I80CTwSmyCl25zSxa6/view

A középosztály forradalma

The middle class revolution

György László magyar közgazdász, szakpolitikus, egyetemi docens új, „A középosztály forradalma” címet viselő könyvének bemutatója a Corvinus Egyetem Faculty Clubjában került megrendezésre. A rendezvény nagy érdeklődésnek örvendett mind a szakmabeliek és a hallgatók körében, hiszen a középosztály szerepe és megerősítésének lehetőségei kiemelt kérdéskör a gazdaságpolitikában. A rendezvényen a szerző beszélgetőpartnere Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt.

László György, Hungarian economist, political scientist and associate professor, presented
his new book „The Revolution of the Middle Class” at the Faculty Club of Corvinus University.
The event attracted great interest among both professionals and students, as the role of the
middle class and the possibilities for strengthening it are a key issue in economic policy. The
author’s interlocutor at the event was Ádám Balog, Vice President of the Budapest Chamber of Commerce and Industry.

https://drive.google.com/file/d/1WmkNBGvQvY3iGYtgYqsVt9oAIh-4MiJe/view

„Két fő érték van, a szabadság és biztonság. Ha valamelyik hiányzik, akkor lesz belőle “bevándorló középosztály”.”

Borsos József_ Lányok bál után. Részlet a Magyar Nemzeti Galéria Biedermeier mindennapok című kiállításából

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya beszélgetést szervezett a középosztály fogalmáról, helyzetéről fejlődési lehetőségeiről. A Műhely több könyvet dolgozott már fel ebben a témakörben, és ez, illetve a téma aktualitása inspirált bennünket a beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett:

Balogh Attila, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Csontos Tamás, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Hőgye Adél, mesterszakos hallgató, Neumann János Egyetem

Kozák Sándor, közgazdász, Központi Statisztikai Hivatal

Raciborski Eszter, közgazdász, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztály elnökségének tagja

Szabó Csege, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Szili Karolina, egyetemi hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A beszélgetés 2024. október 18-án zajlott és Trautmann László, a Szakosztály elnöke vezette.

https://drive.google.com/file/d/1U7CkwZF0Kj6jWzLgCA-qTsb1Z7vpmcyL/view

A fejlődésgazdaságtan újabb statisztikai mérföldköve: az ökoszisztéma

Another statistical milestone in development economics: the ecosystem

Az Európai Bizottság 2020-ban publikálta az azóta is meghatározó fontosságú uniós szintű, új ipari stratégiáját. Ebben a stratégiai dokumentumban vázolták fel először az ipari ökoszisztémákra vonatkozó EU-s koncepciót, ami a Bizottság megfogalmazása szerint a gazdasági szereplők hálózatának egy olyan új megközelítése, amely magában foglalja az értékláncok minden elemét: az induló kisvállalkozásoktól kezdve a legnagyobb cégeken és az akadémiai szférán keresztül a szolgáltatókig és beszállítókig egyaránt. Az ipari stratégia publikálása óta a Bizottság több olyan, évenként esedékes jelentés-sorozatába beépítette az európai gazdaság ipari ökoszisztémákra épülő megközelítését, mint például az éves egységes piacra, valamint a kkv-k teljesítményére vonatkozó jelentések.

In 2020, the European Commission published its new EU-wide industrial strategy, which
has since been a key driver. This strategy document was the first to outline the EU concept of
industrial ecosystems, which the Commission describes as a new approach to the network of
economic actors that encompasses all elements of value chains, from small start-ups to the
largest firms, academia, service providers and suppliers. Since the publication of the Industrial
Strategy, the Commission has incorporated its industrial ecosystem approach to the European economy into a series of annual reports, such as the annual Single Market and SME Perfor-
mance Reports.

https://drive.google.com/file/d/1Vc1WVJJ4s_bnbFhoy-sZhaH8Y02XTpEs/view

The Vialidad Case: Cristina Fernández de Kirchner 

The former Argentine President Cristina Fernández de Kirchner is currently facing a critical judicial decision regarding a six-year prison sentence in the Vialidad case. The case centers on allegations of defrauding the state by directing 80% of the national public works budget in the south province of Santa Cruz toward the construction company of Lázaro Báez between 2003 and 2015. 

Olvass tovább

Területi különbségek az Európai Unió kohéziós politikájában – a magyar vonatkozások

Territorial differences in the cohesion policy of the European Union

Nils Redeker, Daniel Bischof és Valentin Lang „Fixing Cohesion – How to Refocus Regional Policies in the EU” című tanulmánya az Európai Unió kohéziós politikájának hatékonyságát vizsgálja meg a bérek területi eloszlásán keresztül. A kohéziós politika pénzügyi eszköze az európai költségvetés egyik legnagyobb és politikailag legfontosabb tétele, célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző fejlettségi szinteken lévő régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése révén.

The study „Fixing Cohesion – How to Refocus Regional Policies in the EU” by Nils Redeker,
Daniel Bischof and Valentin Lang examines the effectiveness of the European Union’s cohesion policy through the territorial distribution of wages. The financial instrument of the cohesion policy is one of the largest and most politically important items of the European budget, its purpose is to strengthen economic, social and territorial cohesion by reducing economic inequalities between regions at different levels of development.

https://drive.google.com/file/d/13SaJNYRDEeS8ZjDmoMzk8rYsqxK6ZFTh/view

„A hatásosságát kellene tudni ezeknek a pénzeknek tisztességesen mérni”

Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel

Baráth Etelét az Európai Unió kohéziós politikájának történetéről és hazai megvalósításáról kérdeztük. Az interjúban elhangzik, hogy a versenyképességet és a hatékonyságot az EU nem mindig tudta összeegyeztetni a felzárkóztatási programok során. Baráth Etele azt is elmondta, hogy a biztonságpolitikai szempontok jelen vannak a területfejlesztési elképzelésekben. Kiemelte, hogy hosszú távú tervezési, stratégiai elképzelések nélkül nem lehet sikeres területfejlesztést megvalósítani, amihez jól működő, gyakorlott tervezési apparátusra van szükség.

https://drive.google.com/file/d/12pM-w25F8bIwgDDJ0hX1-xuP6XUHbltI/view

Baráth Etele 1942-ben született Budapesten, építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.  Pályája első részében az építészet, a városépítészet és a regionalizmus területén végzett tervezői, és tudományos, kutatói munkát. Ezzel párhuzamosan a kezdetektől oktatói munkát is végzett a területfejlesztés és az urbanisztika témákban, 1985-ig a BME-n, az ELTE-n, majd egy évig a Paul Valéry Egyetemen (Montpellier), 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A rendszerváltás előtt a közlekedéssel és építésüggyel foglalkozó minisztérium államtitkára volt, majd az Osztrák-Magyar Világkiállítás magyarországi kormánybiztosa, amelynek infrastrukturális tervei meg is valósultak. Később volt államtitkár, az európai ügyekért felelős miniszter. Jelölték főpolgármesternek, 16 évig volt országgyűlési képviselő (MSZP), közben a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi és Területfejlesztési Bizottságának elnökeként több új törvény létrejöttét segítette elő, majd az építésügy területén kialakult válság elhárítására létrejött parlamenti bizottság vezetője volt. Több, a területfejlesztés és urbanisztika, valamint a társadalomtudomány tárgykörében végzett kutatásokat, illetve országos terv készítését irányította.. Számos hazai és nemzetközi publikációja jelent meg. 2010-20 között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, az Európa 2020 Stratégia Irányító Bizottság elnöke.

1985-ben a regionális tudományok tárgyában védte meg doktori címét, 2007-ben pedig a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1995-től 2016- ig a Magyar Kajak-kenu Szövetség, majd a szövetség Közgyűlésének elnöke. Néhány kitüntetése: A Magyar Érdemrend középkeresztje, Köztársasági Elnöki Emlékérem, MUT, ÉTE, MOB érdemérem, Magyary Zoltán díj.  A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke.

Kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana a 21. század első negyedében

Napjainkban az Európai Unió és az európai baloldal átalakulása, újra-meghatározása egyet jelent a kulturális mozgalmak megerősödésével. Ezért dolgozatunkban Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyvének elméleti sarokkövei mentén bemutatjuk a tudás és a politikai tudás közgazdaságtani fogalmi rendszerének a szerző által kiemelt történeti sajátosságait. A dolgozat a szerző által elgondolt szocializmus fogalom-meghatározását követve kimutatja, hogy a gazdaságpolitika számára releváns ellentmondáskomplexum hogyan segíti elő a geo- és technológiapolitikai átmenetet, hogyan vált a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana gazdaságpolitikai tényezővé, illetve, hogy a közgazdász szakma számára milyen alternatív „megküzdési módok” állnak rendelkezésre. Bizton vonatkoztatunk: „Legyen” a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana.

Bodóczky István: Porta del Paradiso, 1989; kurátor: Tatai Erzsébet: Időtranszkripció; MKE, 2024; forrás: az egyik szerző saját készítésű fotója.

Olvass tovább

“A jogállamiság fogalma távolinak tűnhet a kínai megközelítéstől, de Kínában is létezik egyfajta rule of law”

Interjú dr. Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgatójával, egyetemi docensével

A Világpolitika és Közgazdaságtan szerkesztősége interjút készített Szunomár Ágnessel Kína jelenét és jövőjét illetően. Dr. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője, habilitált egyetemi docens, a KRTK VGI tudományos főmunkatársa.

Az interjúból kiderül, hogy Kína globalizációs elképzelései elsősorban a többpólusú világrend kialakítására irányulnak és a kínai vezetés nem törekszik hegemón nagyhatalomként pozicionálni magát. Azt is megkérdeztük, hogy hogyan viszonyul Kína a jogállamiság szellemiségéhez és hogyan képzeli el alkalmazkodását a globális partnerséghez. Az interjú során érintettük az Európai Unió és Kína kapcsolatát is, mely alapján egy kölcsönös gazdasági és technológiai függés képe látszik kirajzolódni, amelyben a lassú egymáshoz igazodás tűnik a legreálisabb forgatókönyvnek. Interjúnkat az orosz-kínai kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel zártuk.

https://drive.google.com/file/d/1cLCCzL7OA-rEyWYr5093yNaLb-HXORev/view

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan legújabb száma

https://drive.google.com/file/d/1lSW64OvHNBFPLZco-UbOVyI4kAuN2DcU/view

A tartalom

Homloktér

 „A jogállamiság fogalma távolinak tűnhet a kínai megközelítéstől, de Kínában is létezik egyfajta rule of law” – Interjú Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

 „A hatásosságát kellene tudni ezeknek a pénzeknek tisztességesen mérni”  – Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai  Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel

 Területi különbségek az Európai Unió kohéziós politikájában – Horváth Anna

 A fejlődésgazdaságtan újabb statisztikai mérföldköve: az ökoszisztéma – Szabó Dorottya

 „Két fő érték van, a szabadság és biztonság. Ha valamelyik hiányzik, akkor lesz belőle  “bevándorló középosztály”.” – Fiatal közgazdászok a középosztályról

 A középosztály forradalma – György László könyvbemutatója

 Statisztikák a magyar társadalomról – Kozák Sándor

Tanulmányok

 Gervai Pál – Mátyás Péter Tamás – Tosoki Samu – Trautmann László:  Kína gazdaságpolitikai dilemmái és a politikai gazdaságtan 

 Wu Xintian: An introduction of the Party School in China with the emphasis  on Leadership Education

 Csontos Tamás: Etika, közgazdaságtan és verseny: Néhány tanulság  az amerikai intézményi gazdaságtanból

 Szabó Dorottya – Mihele Mihály András – Diófási-Kovács Orsolya:  A magyar vállalatok fenntarthatóságának helyzete és kilátásai az adatok tükrében

 Bodonyi Andrea: Ki kezelje a kasszakulcsot? – A kisvállalati szektor tulajdonosainak 

gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt

Recenzió

 Usman Khalid, Muhammad Shafiullah, Sajid M. Chaudhry:  Súlyosbítja-e a konfliktus az energiaszegénységet? (Aszódi Anett)

 Nils Bruch, Michèle Knodt, Marc Ringel: A keményebb puha kormányzás szorgalmazása az Európai Zöld Megállapodásért: Az érintettek nézőpontjai az EU kormányzási  rendeletének felülvizsgálatáról (Auguszt Anna Apollónia)

 Daniel Goodwin, Fred Gale, Heather Lovell, Kim Beasy, Hannah Murphy, Marion Schoen:

Fenntarthatósági tanúsítvány a megújuló hidrogénért: Nemzetközi felmérés energetikai szakemberek körében (Piricz Mihály)

 Tallózó

 Inthanon Phayvanh: Democracy that Delivers #408 – FEDN Global Conference  – Democratic Challenges and Opportunities in Asia

 Clara Fernandez Saralegui: A háborús gazdaság és annak hatása a kubai társadalomra

 Clara Fernandez Saralegui: Németország szerepvállalása Latin-Amerika társadalmi fejlődésében

 Solene Pais da Cunha Martins: Fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrálása

 Rizmajer Réka: Ukrajna támadása az orosz olajfinomítók ellen – Az „Ukrajnának továbbra is támadnia kell az orosz olajfinomítókat” című cikk összefoglalása – Sergey Vakulenko;  Michael Liebreich, Lauri Myllyvirta, és Sam Winter-Levy