William Turner: A Trafalgar-i csata 1805-ben, 1822-24, forrás: wikipedia.org
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása újra középpontba hozta a hadsereg és a hadiipar szerepét a gazdaságban. A háború olyan rég nem látott precedenseket teremtett, mint amikor a német kancellár bejelentette a hadiipar II. világháború óta nem látott fejlesztését (Sheahan és Marsh, 2022). Persze nem csak Németországban, hanem az egész Európai Unióban felerősödött az igény a védelmi kapacitások megerősítésére (Eliassen, 2022). Magyarország is élen jár ebben a folyamatban, hiszen már a háborút megelőzően elindultak a jelentős hadiipari fejlesztések, amelyek erősíthetik hazánk szerepét a fegyvergyártásban (West, 2023). Természetesen a folyamat nem csak a háborúnak köszönhető, már jóval előtte elkezdett növekedni a nemzetbiztonsági szempontok szerepe a gazdasági döntéshozatalban, amit leginkább Kína felemelkedése és a világpolitika policentrikusabbá válása okozott.
Csehország iparpolitikája elemzése során a Nemzeti helyreállítási tervet (NPO), valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatásköre alá tartozó projekteket, elsősorban a RIS3 (Research and Innovation Strategy for Smart Specialization) stratégia keretében létrehozott „Nemzeti Innovációs Platformokat” használtuk támpontnak. A foglalkoztatáspolitika terén a Cseh Köztársaság nemzeti helyreállítási tervének 2030-ig szóló stratégiáját vettük alapul.
A Világpolitika és közgazdaságtan különszámát olvashatják honlapunkon, a megjelentetés oka, hogy a gyorsan változó világpolitikai környezetben szeretnénk támpontot adni. Az új biztonságpolitikai doktrínák, stratégiák jelentősen átformálják minden ország politikáját és a gazdaságát, az alkalmazkodás ezekhez kirajzolja az új fejlődési, felzárkózási pályákat is. Ez nem előzmény nélküli, ezért a különszámban elmélettörténeti, eszmetörténeti írásokat is közlünk az aktuális trendek bemutatása mellett.
A tartalomból Biden már az új világrendre akarja szabni az amerikai haderőt (Euronews, 2021. március 17) Mao Ce-tung után 50 évvel Hszi elnök is fogadta Henry Kissingert Pekingben (Index, 2023. július 20) Szabó Dorottya: Hadiipar – Iparpolitika Csontos Tamás Tibor: Adam Smith öt tézise a honvédelmi kiadásokról Balogh Attila: Két rövid cikk az első világháború hatásáról az amerikai munkavállalókra
The Impact of Robotisation on the Hungarian Manufacturing Industry
Economists are divided over the potential impact of robotisation, especially when the effects on labour are considered. Several experts fear that the labour substitution effects will outpace the number of new jobs created, while others find that balancing forces will work this time as well. In this article, I focus on the impact of these processes on the Hungarian manufacturing industry, as Hungary is a good example of an FDI-dependent, production-focused country. The analysis is based on several interviews with experts and managers, mostly from the automotive industry. The result of the discussions shows that there is a growing robotisation trend in Hungary, along with the other Visegrad Four countries. While this trend decreases the number of workers needed for a certain production volume, it does not pose a serious immediate threat as it is balanced by the tendency of a lack of workforce with the necessary skills.
Ro Khanan: The New Industrial Age – America Should Once Again Become a Manufacturing Superpower, összefoglaló a Foreign Affairs 2023, 102(1): 141-154 cikke alapján
A Wright fivérek első repülése 1911-ben, forrás: https://eu.mansfieldnewsjournal.com/story/news/2021/12/14/states-join-tribute-first-flight-orville-and-wilbur-wright/6493572001/
Sokan az amerikai álom szertefoszlását látják abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben egyre inkább kiszolgáltatottabb lett az áruimportnak. Az ország 1998 óta növekvő kereskedelmi hiánya következtében közel 5 millió jól fizető gyártóipari munkahely szűnt meg és 70 000 gyár került bezárásra. Ez a kisvárosok elnéptelenedéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, valamint a gyártási tevékenységek part menti városokba történő koncentrálódásához vezetett. Ezen folyamat nem csak az amerikai gazdaságnak, hanem a demokráciának is ártott.
Azokra, akik hosszú életükben sok szerepet játszottak sok változást éltek át, sok „darabban” léptek fel és ehhez kellő humoruk is volt, különösen jellemzőek Shakespeare „Ahogy tetszik” című drámájából az egyik, sokat idézett monológ, a „Szinház az egész világ” bevezető sorai. Ezért is választottam e sorokat mottónak a megemlékezéshez:
” Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.”
Mandel Miklóssal közel száz évvel ezelőtt szinte egyidőben léptünk a színpadra, egy olyan világban, amelyik még nem lábalt ki az első világháború tragédiájából és éppen az első hatalmas világgazdasági válság következményei szolgáltak „díszletként” a színműhöz. Nemcsak szereplőtársak lettünk, hanem évfolyamtársak, pályatársak, kollégák és barátok is.
Ezen a színpadon véleményem szerint a rendszerváltások néha új darabokat tűztek műsorra, néha csak ezek keretében új felvonások születtek, amelyekben azonban radikális módon változtatták meg a díszleteket is. Népszínművek, történelmi drámák, tragikomédiák, zenés operettek is voltak műsoron. A színjáték szereplői számára életpályájuk során sokszor írták át a fogatókönyvet és a kiosztott szerepek is változtak. Sok függött a szereplők rögtönzéseitől, sőt bizonyos fokig a forgatókönyv részleteibe is beleszólhattak. Miklós is volt statiszta, támogató szereplő és több felvonásban játszhatott főszerepet is. Mindegyikben sikert aratott, amiben döntő szerepe volt egyéni humoros rögtönzéseinek…
Interjú Bácsfalvi Andrással, az Ernst and Young partnerével a hazai compliance tudatosságról
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért Bácsfalvi Andrástól, az Ernst and Young partnerétől a hazai kis- és középvállalatok szabálykövetési gyakorlatáról, a szabályalkotás nehézségeiről és kultúrájáról és arról, hogy az állam vagy az egyetemek hogyan tudják segíteni a vállalatokat ezen a területen.
Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban, 1903, forrás: https://davincistudio.hu/festok/csontvary-kosztka-tivadar/
A kreativitás a politikai küzdelem egy módja, mely a kontextuson kívülről érkező vállalkozásokban, politikai szerepvállalásban gyökerezik. Ebből ered a kreatívipar fogalma is, ami az alkotás folyamatát, mintegy a szabály-alkotói attitűdön túl az államalkotó, a társadalomalkotó és a politika-alkotó működésében látja meg. A szöveg centruma a szervezeti etika problémája és a fejlődés mozgalmainak polémiája. Mindezek összefüggéseit vizsgáltuk a hálózatosodás, a politikai tudás és a kreativitás hármasában, hogy jobban megértsük, hogy miként társadalmasítható egy reálutópiából következő értékrendszer. Kiegészítettük az elméleti fejtegetéseinket egy alkalmazással, ahol a korrupció elleni harcot a politikai érdeklődés viszonyában vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy két különböző trend határozza meg napjainkban az EU-t. A maffia típusú kormányzás és a korábbi keleti blokk öröksége egy lemaradottabb csoportot jelöl ki. Úgy gondoljuk, hogy ez a kreatívipar hiányával magyarázható, ezért a kontextuson kívüli csoportok politikaalkotó szerepvállalásának kialakulását és annak érvényesülését kell mindinkább kísérni eltérően az elmúlt 30 évet uraló értelmiségi elgondolástól, ahol az ellenálló elit saját teljesítményének és iránymutató, oktató pozíciójának megőrzését csupán saját státuszának biztosításáért tette. Az elismert irodalomkritikus Radics Viktóriát éppen ezért idézzük cikkünkben is, ő ugyanis úgy fogalmaz a magyar társadalom alkoholizmusára is utaló Az alkoholizmusról című írásában, hogy „Az alkoholista tagadja a realitást. Ezt tisztázatlan érzelmi indíttatásból teszi, mégis azt hiszi, hogy most, azzal, hogy ő vedel, tesz valamit. Rabszolgalázadás ez.”
Abstract
Creativity is a kind of political struggle, rooted in out-of-context business and political participation. Hence the notion of the creative industries, which sees the process of creation beyond the rule-setting attitude, as the operation of the state-maker, the society-maker and the policy-maker. The central theme of the text is the issue of structural ethics and the polemics of the movements of development. The relations between all these are explored in the triad of networkisation, political knowledge and creativity, in an attempt to understand better how a real-utopia based value system can be socialized. We complemented our theoretical discussion with an applied study of the fight against corruption in relation to political interest. We found that two different trends are shaping the EU today. Mafia-style governance and the legacy of the former Eastern bloc mark a more under-developed group. We believe that this can be explained by the lack of a creative industry, and that the emergence of policy-making by out-of-context groups and its impact should therefore be increasingly monitored, in contrast to the intellectual thinking that has dominated the last 30 years, where the resistant elite has only sought to secure its own status by maintaining its own performance and its position as a guiding and educating force. This is why we quote the renowned Hungarian literary critic Viktoria Radics in our article, who in her article “On Alcoholism”, which also refers to alcoholism in Hungarian society, says that “The alcoholic denies reality. He does this from unclear emotional impulses, yet he thinks that now, by drinking, he is doing something. It is a slave-rebellion.”
Lengyelország esetében több nemzeti stratégiai terv bemutatásával adunk képet az iparpolitikai stratégia irányáról, illetve a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium önálló projektjeire is kitérünk. A különböző hosszú távú projektek jellemzően a 2020-as évtizedre szólnak pár kivétellel, és bár a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium élén 2022-ben személyi változás történt, a politikai irány alapvetően nem változott. A nemzeti stratégiák [1] közül elsősorban a „Polish Deal”-t („Polski Ład”), a Humántőke-fejlesztési Stratégiát (2020-2030), valamint Termelékenységi Stratégiát (2021-2030) mutatjuk be, utóbbi szorosan kötődik a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium munkájához. Ezek, illetve az egyéb európai, nemzeti, valamint régiós szintű stratégiák KPI-mutatói nyomon követhetők a lengyel statisztikai hivatal oldalán[2], ami könnyen kezelhetően, tematizáltan mutatja be a legfrissebb teljesítmény adatokat, valamint a 2030-as célértékeket a különböző mutatók esetében az egyes stratégiák mentén.
