A kínai vezetés kihívásai napjainkban

Szerző:

Ian Buruma (2023): China’s Autocracy in Crisis. Project Syndicate. 2023.január 9., Yi Fuxian (2023): China is Dying Out. Project Syndicate. 2023. február 14.

Részlet a Mulan című rajzfilmből

Kína történelme során számos válsággal birkózott meg, hogy napjaink talán legérdekesebb nagyhatalmává nője ki magát, melynek megítélése erősen ellentmondásos főként berendezkedése és az azt körülvevő homály miatt. A Kínai Népköztársaság jelenleg is több kihívással néz szembe: a Hszi Csin-ping vezette országot a Covid-járvány és a népességcsökkenés hatásai egyaránt sújtják. A következő értekezésben az említett problémákról szeretnék nyújtani egy összefoglalót, melyhez Ian Buruma ,,China’s Autocracy in Crisis” és Yi Fuxian ,,China is Dying Out” című cikkeket veszem alapul, melyek a Project Syndicaten jelentek meg.

Olvass tovább

Getting into business: Founding a billion dollar firm – Találni egy milliárd dollárt érő céget

Szerző:

A BBC Sounds podcast sorozatai 2023.február 10.

Részlet a Dzsungel könyve című rajzfilmből

A Business Daily, Getting into Business című podcast sorozata vállalkozások létrejöttével, történetével foglalkozik szerte a világon. A podcast részek célja bemutatni milyen elindulni egy üzleti ötlettel, melyek a vállalkozás alapításának körülményei, működés tényezői.

Ebben az epizódban India egyik leggyorsabban növekvő start upjával, a Zepto nevű élelmiszer házhozszállítóval foglalkoznak, mely értéke a második évre megközelíti az 1 milliárd dollárt. A rész célja bemutatni hogyan jött létre és mi tette lehetővé a gyors növekedést.

Olvass tovább

Kultúra és recesszió

Szerző:

Elhangzott a szolnoki VOSZ konferencián 2023. 03. 07-én

Quo vadis, Domine? Krisztus megjelenik Szent Péternek a Via Appián. (Annibale Carracci, 1601-02, forrás http://www.nationalgalleryimages.co.uk/

A megosztó, némileg ellentmondásos megítéléssel rendelkező Lukács György méltán híres 20. századi esztéta, filozófus Az esztétikum sajátossága című könyvében a következőképpen fogalmazott: „Az esztétikumnak ez az igazsága önmagunk és a világ megismeréséből körforgást csinál: az »Ismerd meg önmagadat!« felé hajtó helyes kényszer az embert bevezeti a világba, megismerteti embertársaival, a társadalommal, amelyben tevékenykednek, a természettel, amely az ilyen aktivitás tere és alapja. […] Ez a bölcsesség, amely a mindennapi életben, a világlátottságban és emberismeretben, az etikában és a filozófiában mindig újból felmerül, annak a második közvetlenségnek a tartalmaként jelenik meg, amellyel minden igazi műalkotás az ember felé fordul.”

Olvass tovább

A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén

Szerző:
Az írásban megvizsgáljuk a világ vezető hatalmainak fejlődését az iskolázottság, a demográfiai, gazdasági jellemzők és a humán erőforrások következő évtizedekben várható alakulása nyomán. A tanulmány áttekinti a világ legnépesebb államaiban (USA, Kína, India, EU, Indonézia, Nigéria, Oroszország) a népesség, iskolázottság, ezen belül a felsőoktatási hallgatólétszám és doktorandusz létszám, valamint a diplomások számának jövőbeli alakulását. Elemzi ezen országok komplex humán mutatóinak (HDI, HCI), valamint egy számított humántőke értékének tendenciáit. Az elemzések nyomán felvázolja a jövő nagyhatalmainak humánerőforrás arányait. Megállapítja, hogy a 21. század közepén várhatóan az USA és az EU együttesen Kínát meghaladó potenciállal fog bírni. Ez olyan politikát implikál, amely az USA és az EU szoros kapcsolatának irányába hat. Sajnos a jelenlegi magyar külpolitika egyértelműen ellene megy ennek a politikának.

https://drive.google.com/file/d/1HVfai4pZb5SxrJM_cbeNx_M5YNr07u_Y/view

Fiatalok a munkaerőpiacon

Szerző:
Törőcsik Mari a Kölyök című filmből (1959)

Az Eurostat januárban publikált egy cikket, amelyben a formális oktatás és a munkaerőpiac átfedését vizsgálták az EU-tagállamok, illetve Izland, Norvégia, Svájc és Szerbia adatain. A fiatalok oktatásban való részvétele és munkaerőpiaci jelenléte összetett módon kapcsolódik egymáshoz, és sokszor nem csupán egy egyszerű iskolából munkába való átváltásként értelmezhető a folyamat. A tanulmányaikat folytató fiatalok sokszor már a tanulmányok elvégzése előtt kilépnek a munkaerőpiacra, akár szezonális, akár részmunkaidős, akár teljes állás formájában. A korai munkaerőpiaci tapasztalatok nagyon is értékesek lehetnek a későbbiekben. Ha az embernek szerencséje van, ezek a tapasztalatok hozzásegíthetik ahhoz, hogy tudatosabban álljanak hozzá saját tanulmányaikhoz, és azokon a területeken képezzék magukat elősorban, amik a gyakorlatban is illenek képességeihez és saját hosszú távú munkavégzésükről alkotott képükhöz. Ha kevésbé szerencsés az ember, akkor a tapasztalatok alapján „csupán” azt látja tisztán, hogy mit nem akar csinálni a jövőben, ezt tudni azonban minden bizonnyal semmivel sem kevésbé értékes tudás, mint az aranyút ismerete.

Olvass tovább

Csath Magdolna egyetemi tanárt, állandó szerzőnket a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki

Szerző:

2023. március 14-én a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésében részesült Dr. Csath Magdolna Anna egyetemi tanár, Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, a közgazdaság-tudomány doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadója és Szent II. János Pál Kutatóközpontja Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézetének vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi, Innovációs és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja és állandó szerzőnk a közgazdaság-tudományok területén elért eredményei, a felsőoktatásban és a kutatásban folytatott, a tehetséggondozás, a versenyképesség és a vállalkozások fejlesztése iránt is különösen elhivatott munkája, illetve odaadó szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.

Kitüntetéséhez gratulálunk!

A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott

Szerző:

A tinterni apátság

„Oda lett e korszak

– sajgó örömei mind kialudtak,

ahogy kimúlt kába mámora. Nem epedek

ilyenért már: se gyász, se sóhaj. Egyéb

készség jutott ily veszteségért – így hiszem –

bőséges elégtételül. Hisz megtanultam

más szemmel a természetet nézni,

mint szeles ifjúságom nyarán; sűrűn kihallani

a halk, szomorkás zenét, az emberét,

nem durvát, sem csikorgót, ám hatót,

hogy megtisztítson, legyőzzön. Borzongat

jelenléte annak, mi emelkedett

eszmék gyönyörével sajgat,

mélyen vegyült, fennkölt érzés:

nyugvó napok fényének hazája,

kerek tenger, élő levegő,

a kék égbolt s az emberi elme:

ajánlás és szellem, mely mindent

ösztökél, mi gondol s tárgyát a gondolónak –

a mindenséget járja át. Ekképpen máig

rétek és erdők imádója vagyok,

hegyeké, mindené mi elénk tárul

e zöld földön, szem és fül nagyszerű világáé –

mit félig maguk teremtve fognak fel,

élv felismerni a természet s érzékeim nyelvében

legtisztább eszmém horgonyát, dajkáját,

irányadóját, őrzőjét szívemnek, lelkemnek,

erkölcsi lényem egészének.”

William Wordsworth: A tinterni apátság fölött írt sorok (részlet, Villányi G. András fordítása)

Olvass tovább

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan 2023/1-es száma

Szerző:

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan 2023/1-es száma, ami teljes terjedelmében elérhető itt:

https://www.vilagpolitika.hu/aktualis/cikkek

A szám tartalomjegyzéke:

Homloktér

Simai Mihály: A globalizációs folyamat jövője szorosan kapcsolódik a multilaterális rendszer fennmaradásához.
Jody Jensen: Divide We Fall, A megosztottság csapdájában
Lits Benedek – Lits Levente: A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott

Tarrósy István: „A szereplők nem gondolkodhatnak úgy, mint a volt gyarmatosítók.” – beszélgetés Afrika gazdasági fejlődéséről
Interjúk
Az iparstratégia megalkotása szakmai, értékrendbeli és intellektuális feladat – Interjú Csath Magdolna, egyetemi tanárral
„Kapcsoljuk össze a tudományos kutatásokat és az azokat hasznosító cégeket” – Interjú Balog
Ádámmal, a BKIK általános alelnökével
Reziliencia, klímakockázat üzleti vonatkozásai – Interjú Cserényi Dórával, , Czakó Karolinával, Reizinger Zsófiával és Veisz Ákossal, a BDO Magyarország szakértőivel
Tanulmányok

Polónyi István: A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén Szabó Bálint – Trautmann László – Vida Cecília: Az innováció területi egyenlőtlenségének okai
Urbányi János: A pályakezdők helyzete és lehetőségei a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar
területén
Auditorium

Kenéz Dávid: A műszaki és az üzleti tudás összekapcsolása
Recenzió
The Age of AI: And Our Human Future (Balogh Attila)
Tallózó

Az online platform gazdaság kudarca (Balogh Attila)
A jövő körforgásos és platform gazdasága (Tóth Tibor Gergely)
Társadalmi szerződés válságidőszakban (Szabó Dorottya)
Quiet quitting (Szabó Dorottya)
Az űrszektor helyzete az Európai Unióban (Pókász Zoltán)
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosságáról (Szabó Dorottya)

A „Global Gateway” kezdeményezés és az Európai Unió digitális ambíciói (Füredi Anita)

“A globalizációs folyamat jövője szorosan kapcsolódik a multilaterális rendszer fennmaradásához.”

Szerző:

Interjú Simai Mihály akadémikussal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával.

A Köz-gazdaság interjút kért Simai Mihálytól a globalizáció és a nemzetközi viszonyok jelenlegi helyzetéről. Úgy láttuk, hogy a jelenlegi viharos geopolitikai és világgazdasági helyzet egyre sürgetőbbé teszi a stratégiai gondolkodás megerősítését, a helyes kérdések és az arra adott helyes válaszok megtalálását. Ez alól a feladat alól Magyarország sem vonhatja ki magát, és a tudományos párbeszédbe történő bekapcsolódáshoz minden lehetőség adott. Ennek érdekében kérdeztük Simai Mihályt, aki az ENSZ Egyetem Helsinkiben működő Világgazdaság-fejlesztési Intézetének volt főigazgatója és tagja volt az ENSZ több szakértői bizottságának, többek között a nemzetközi pénzügyi kérdésekkel, az államszervezetek reformjával és a fejlesztéstervezéssel foglalkozó bizottságoknak. Az ENSZ Egyetem Igazgatótanácsának elnökeként, illetve az UNICEF Kormányzótanácsának alelnökeként dolgozott több éven át. A beszélgetést Csontos Tamás és Trautmann László készítette.

Olvass tovább

Szerkezeti változások a gyümölcs és zöldségfogyasztásban

Szerző:
Malevics: Csendélet, 1910, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nature_morte_of_fruits,_par_Kazimir_Malevich.jpg

A magyar mezőgazdasággal foglalkozó cikksorozatunkban ezúttal a magyar fogyasztási szokások megvoltázását vesszük szemügyre. Ezt most is a gyümölcsök és zöldségek példáján keresztül szemléltetjük, mivel talán ez az egyetlen élelmiszercsoport amelynek egészségre gyakorolt hatása egyértelműen pozitív a táplálkozástudomány szerint.

Olvass tovább