Magyar Közgazdasági Társaság - Fejlődésgazdaságtani Szakosztály

szerző: Szabó Dorottya

Az OECD munkatársai 2022 januárjában publikáltak egy tanulmányt a munkaerőmegtakarító technológiák és a foglalkoztatottság kapcsolatáról. Bár a téma első hallásra talán unalomig ismételt kérdéseket vet fel, a tudományos életben is inkább vélemények keringenek az akadémikusok között, semmint valós tudás arról, hogy milyen hatása lesz a jövőben a robotizációnak és a mesterséges intelligenciának mint általános célú technológiáknak a foglalkoztatás szerkezetére és szintjére. A véleményekről viszont mind tudjuk, hogy milyenek, van is erre egy szép magyar hasonlatunk, de a profán megnyilatkozások elkerülése végett inkább keressük meg ennek a hasonlatnak a magaskultúráig nyúló gyökereit. Már legalább a preszókratikus filozófusok óta tudjuk, hogy a vélemény egyfajta ellentéte a tudásnak – Parmenidész az utóbbit egyenesen az istenek kiváltságának tekintette, nekünk, halandóknak csupán a tudományos gondolkodás örömét hagyta meg, ami bármennyire nemes, végtére is tökéletlen –, de ennek a szembenállásnak a természetét talán Platón tárta fel először igazán részletesen. Doxa (vélemény) és epistēmē (tudás) ellentéte azóta is meghatározó problémája a nyugati filozófiának.

Olvass tovább

Forrás: Protecting women is missing from pandemic management measures in India
Ashwini Deshpande (2020), Quartz India

szerző: Süle Ákos

A járvány újabb és újabb hullámai alatt a kormányok drasztikus intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy a fertőzések számát visszaszorítsák. Ezek a háborús készültséget idéző rendelkezések azonban a társadalom különböző rétegeire eltérő hatást fejtenek ki.
Természetesen ezek a jelenségek vagy „mellékhatások” nem kerülhetők el (főleg Indiában, ahol 43 millióan fertőződtek meg a vírussal és 517 ezren hunytak el miatta, tehát a drasztikus kormányzati intézkedések garantálhatóak), de ennek ellenére fontos, hogy szót ejtsünk róluk. Fontos megvizsgálni a kormányzati intézkedések negatív hatásait, hogy amikor legközelebb ilyen vagy ehhez hasonló drákói lépéseket kell tenni, akkor káros hatásaikat mitigáljuk, amennyire lehetséges.

Olvass tovább

Kovács Kitti, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Egy személyre szabott ösztönzőrendszer képes lenne versenyképesebb felsőoktatást teremteni, ahol a hallgatók belső motivációja szinergiában van az alkalmazott külső ösztönzőkkel? Feltérképeztem motivációikat, a személyiség tengely mentén elemeztem őket, majd megvizsgáltam a materiális és immateriális ösztönzők hatékonyságát, végül a duális képzés lehetséges ösztönző szerepére fókuszáltam. Személyiségek motivációszint-eltérése, munka-egyetem egyensúly lehetősége, pénz alapú ösztöndíjak kontra nem monetáris ösztönzők és ezek kapcsolatai mind a kutatásom lényeges kérdéskörei.

Olvass tovább

Forrás: Top ten HR Trends For The 2022 Workplace
Jeanne Meister (2022), Forbes

szerző: Seress Marcell

Ahogy elhagyjuk a 2022 első negyedévét, úgy értékeljük újra magunkban a levont következtetéseket. Akárcsak a körülöttünk lévő világ, úgy változott a munkaerőpiac ökoszisztémája, azaz a trendek melyekkel továbbra is számolnunk kell a
következő negyedévben – esetleg az év hátralevő részében. A koronavírus okozta pandémia (COVID-19) utóhatásait követően érdemes újraértékelni, hogy milyen változások törnek be munkahelyeinkre – vagyis: ahol dolgozunk, akivel és akikkel dolgozunk, miért dolgozunk és nem utolsó sorban, milyen technológiákat alkalmazva. Fontos megjegyezni – ahogy azt már korábban is tettük –, hogy sok változási folyamat már a járvány kitörése előtt elkezdődött, de
annak hatására felgyorsult és az álláshelyek állandó elemeivé váltak.

Olvass tovább