szerző: Pókász Zoltán
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra.
szerző: Vida Cecília
Az elemzés a rendelkezésre álló adatok alapján a kapcsolatot keresi a szakképzés területi eloszlásának sajátosságai és a járások társadalmi-, gazdasági fejlettségi mutatói között. Járásonként rendelkezésre álló fejlettségi adatokat a GVI, 2017-es adatok(Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, https://gvi.hu/kutatas/608/fejlodo-es-leszakado-jarasok-2017) összeveti az Oktatási Hivatal által biztosított 2019/2020-as tanév szakképzési adataival, járásonként az egyes szakképzéssel foglalkozó intézmények, a szakképző iskolák, szakközépiskolák, szakgimnáziumok számával és az azokban szakmát tanuló diákok létszámával.
Rendszeres szerzőnk, Szabó Dorottya önálló blogot is útnak indított Micsoda útjaim címmel, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A blog az alábbi helyen érhető el:
szerző: Szabó Dorottya
A humánerőforrás hosszú távú gazdasági növekedésben betöltött alapvető szerepére már legalább a Solow-féle növekedési modell[1] felhívta a közgazdászok figyelmét. A fejlődésgazdaságtan kutatói azóta rengeteg empirikus elemzéssel álltak elő, voltak akik a földrajz[2], mások az intézmények[3] szerepét találták meghatározónak, de vannak kutatások, amik alapján a humán-erőforrás[4] szolgál a növekedés elsőszámú motorjául. Ha a fontossági sorrend tekintetében nincs is egyetértés, akörül nemigen van vita, hogy a humánerőforrás hatással van egy ország fejlettségi szintjére.
szerzők: Berde Éva, professzor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem – Drabancz Áron, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem
A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő,mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemezzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is.
Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja és rendszeres szerzője Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként Széchenyi-díjat kapott 2022. március 15-én. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.
szerző: Süle Ákos
A koronavírus járvány nagy hatással volt a mindennapjainkra, sokak esetében felborította vagy tovább rontotta a munka és magánélet egyensúlyát. Ezek közül kiemelkedik a munkavállalói fizikai és mentális jóllét csökkenése. Ennek mérséklése érdekében több vállalat is arra törekszik, hogy megtudja, elegendő minőségű és mennyiségű-e a jólléti támogatás, amit a dolgozók kapnak tőlük.
szerző: Szabó Dorottya
„Fáradt voltam halálosan, olyan fáradt, amilyen az ember csak húszéves korában tud lenni, és én is vágyódtam a meghalás titkos, sötét mámora után, de amint a bor által okozott veszendőség-érzés oszlani kezdett, meghalni mégse volt kedvem…” (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
szerző: Seres Marcell
Idén február elején került megrendezésre a Kandó Klub téli egyetemének második kerekasztal-beszélgetése. A téma középpontjában az a kérdéskör állt, hogy a HR menedzserek és munkaadók hogyan látják a jelenlegi egyetemista generáció belépését a munkaerőpiacra. Milyen nehézségeket és feszültségeket látnak a munkaerőpiacon és hogy miként lehet majd ezeket megoldani? Az eseményen Márton Katalin (a Praktiker barkácsüzletlánc humán erőforrás igazgatója), Nagy Ádám (az OFA nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója) és Kerékgyártó Gábor (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető közgazdásza) beszélgetett. A beszélgetést Trautmann László vezette.
A kerekasztal beszélgetés a Kandó Klubbal és a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel együttműködésben készült, a felsőoktatási intézményekben alkalmazott pszichológusok voltak a vendégeink: Füleki Beáta, a FETA ügyvezető elnök, FETA, Németh Marietta, Hallgatói Támogatás vezető, Budapesti Corvinus Egyetem, Perényi Andrea, pszichológus, karriertanácsadó, Budapesti Corvinus Egyetem. Meghívott vendégeink azt a kérdést járták körbe, hogy a járványhelyzettel együtt járó megnövekedett stressz és korlátozások milyen hatással voltak az egyetemi hallgatók mentális egészségére. A beszélgetést Baranyi Dániel, doktorandusz, a Kandó Klub titkára vezette.
