Milyen (lesz) a statisztika a XXI. században (paradigmaváltás)?
szerző: Hunyadi László, Professzor Emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem
Ennek a rövid vitairatnak a kiinduló pontja az, hogy a statisztika tartalma, feladatai, eszközei, módszerei, azaz az egész statisztikai folyamat átalakulóban van. Ezt az átalakulást lenne jó mielőbb megérteni, feltérképezni, a szereplőket valamelyest felkészíteni a változásokra. Ez persze érinti az összes szereplőt a statisztika készítőitől, terjesztőitől a felhasználókon és kutatókon át az oktatókig, illetve a hallgatókig.
A következőkben az energiaszegénység és a technológiai ugrás kapcsolatát fogom megvizsgálni az áramfogyasztás és a jövedelem viszonyán keresztül. Az energiaszegénység egy sokakat sújtó jelenség nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos részén. Ez komoly aggályokat vet fel, hiszen a negyedik ipari forradalom soha nem látott mennyiségű energia felhasználását teszi majd szükségessé a termelés és a háztartások számára. Félő, hogy amennyiben nem javítunk érdemben az energiaszegénységben lévők helyzetén, akkor nem fogjuk tudni letenni a tudásalapú gazdaság és a jogállam további építőköveit.
A MAGYAR POLITIKATUDOMÁNYI TÁRSASÁG XXVI. VÁNDORGYŰLÉSE
online konferencia, 2021. június 03 – 04. (csütörtök, péntek), Debreceni Egyetem
Választóvonalhoz érkeztünk. A válságok sajátossága az újragondolás és újjáépítés lehetősége, amely intellektuális kihívás. Ennek egyik eleme a Magyar Politikatudományi Társaság konferenciafelhívása, amit az alábbiakban teszünk közzé.
A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.
A gazdasági csomag, melynek fő célja az infrastruktúra fejlesztése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a legnagyobb munkahelyteremtő beruházás a második világháború óta – mondta az amerikai elnök a pennsylvaniai Pittsburgh-ben.
Joe Biden szerint a terv tisztességes gazdaságot hoz létre, ahol mindenkinek lesz esélye a sikerre. Mint mondta, a gazdasági csomag egy olyan mértékű befektetés, amely egyszer történik meg egy generáció életében és csak az évtizedekkel ezelőtti autópálya-rendszer építéshez és az űrversenyhez fogható.
A terv első része a munkahelyekről, a második pedig az amerikai családokról szól. A foglalkoztatási terv lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket. “Munkahelyek millióit, jól fizető munkahelyeket fog teremteni” – mondta az elnök.
Biden a csomag finanszírozásával kapcsolatban bejelentette, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni. Hangsúlyozta, hogy “az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”
Ezen kívül egy úgynevezett globális minimum adót is megállapítanának, amelynek mértéke 21 százalék lenne. Ezzel az intézkedéssel azt próbálják megakadályozni, hogy a vállalatok az adózás elkerülése érdekében a nyereséget külföldre tereljék. Az adótörvényt is megváltoztatnák, hogy az amerikai vállalatok ne egyesülhessenek külföldi vállalkozásokkal, és ne kerülhessék el az adózást azzal, hogy székhelyüket egy adóparadicsomba költöztetik.
Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020, 540 oldal
Szerző: Kengyel Ákos, egyetemi tanár, az európai gazdasági integráció Jean Monnet-professzora, Jean Monnet Chair holder, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Halmai Péter új könyvében a legkorszerűbb közgazdaságtudományi megközelítések, közöttük az integráció gazdaságtanával foglalkozó kutatások legújabb eredményeinek felhasználásával a gazdasági integráció elméletének és folyamatának mély és átfogó vizsgálatára vállalkozott. A kötet legfőbb újdonságát az elmúlt évtized világgazdasági és európai folyamatainak elemzése alapján kikristályosodott új fogalmi keretek felhasználása és az ezek alapján felállított „mélyintegráció” paradigmájának megfogalmazása adja. Az elemzéseket a nemzetközi szakirodalom lenyűgözően széleskörű áttekintése és feldolgozása alapozza meg. A megújított fogalomrendszerrel Halmai könyve beemeli az európai gazdasági integrációval foglalkozó közgazdasági kutatások fogalom- és eszköztárába a nemzetközi közgazdaságtudományi szakirodalom legújabb megközelítéseit, ezzel a fősodorba emelve az integráció további mélyülésének és a gazdasági reziliencia erősítésének feltételeivel foglalkozó hazai kutatások irányát.
Interjú dr. Csáfor Hajnalkával az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettesével, Bíró Andrea Barbarával, az egyetem Innovációs Osztályának vezetőjével, és Varga Bálinttal, az MKIK Fiatal Vállalkozó Kollégiumának tagjával, a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. Logisztikai menedzserével.
dr. Csáfor HajnalkaBíró AndreaVarga Bálint
Szerző: Baranyi Dániel Martin
Hogy segíthetik az egyetemek a vállalkozásokat? Hogyan hozható be a gyakorló szakemberek felhalmozott tapasztalata a felsőoktatás falai közé? A Kandó Klub interjúsorozatot indított az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködési lehetőségek és a megvalósult jó gyakorlatok feltárására. Sorozatunk második részében a pedagógusképzés nagymúltú bástyája, az Eszterházy Károly Egyetem és a heves megyei vállalkozások kapcsolatait mértük fel. Beszélgetőpartnereink az egyetem képviseletében dr. Csáfor Hajnalka rektorhelyettes asszony, valamint Bíró Andrea Barbara, az Egyetemi Innovációs Osztály vezetője voltak. A vállalkozások részéről Varga Bálint FVK tag, a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. logisztikai menedzsere osztotta meg a tapasztalatait. Az interjút Baranyi Dániel és dr. Trautmann László készítette.
Simon Vouet: A fiatalság és a szépség legyőzi az időt
Szerzők: Szabó Dorottya – Trautmann László
Az emberek többsége bizonyára emlékszik az első, nyögvenyelősen elkészített szakmai önéletrajzára, amiben minden potenciálisan releváns információt megpróbált feltüntetni, hogy ne legyen kínosan üres az az egy oldal, amit elvárásként maga elé képzelt. Egyetemi hallgatóként könnyen előfordulhat, hogy az első CV-t nem is a munkaerőpiacra szánja az ember, csupán valamilyen pályázat keretében követelik meg tőle. Egyikünk emlékszik, hogy pár hallgatótársával eltökélt szándékuk volt egyetemi demonstrátornak jelentkezni az első tanév végén, amikor szembesültek az első CV-k zavarba ejtő problémájával. Végtelenül frusztrált minket, hogy a hallgatói státuszunkon túl aligha van bármink, amit felmutathatnánk, pedig még nem is a munkaerőpiacra készültünk kilépni.
Bár napra pontosan egyharmad évszázadon keresztül voltam Zalai Ernő közvetlen munkatársa, és így megtisztelő kötelességemnek éreztem az egyetemi kutatói életművét összefoglaló emlékcikk megírásának elvállalását, csakhamar rá kellett döbbennem, hogy a vele töltött 33 év alig több mint a fele az ő 60 éves egyetemi pályafutásának, így e rendkívül tartalmas pályafutás nagy részéről nem tudok hitelesen és részletesen számot adni. Mint közismert, Ernő a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) is sokféle pozícióban igyekezett a magyar közgazdaság-tudomány színvonalát, nemzetközi elismertségét javítani, és az elért eredményeket megvédeni. E tudományszervező, minőségbiztosító, utánpótlásképző, mecenatúra stb. szerepét – például az MTA doktori és egyéb kutatói értékelési, pályázati eljárásai elősegítésére végzett és az ő segítségével is létrehozott Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) megfelelő használatát elősegíteni hivatott, az egyoldalúság és mennyiségi szemlélet, valamint a manipulációs lehetőségek veszélyeire is felhívó tudománymetriai kutatói munkásságát – az akadémiai munkatársai tudják megfelelően összefoglalni és méltatni [Csaba–Szentes–Zalai, 2014]. A Budapesti Corvinus Egyetemen és jogelődjein vállalt sokféle vezetői, szakmai testületi szerepéről is sok régi kolléga tudna, és bizonyára fog is különböző formákban megemlékezni. Jelen írásomban „csak” az egyetemi kutatásainak utolsó 30 évéről szeretnék részletesebb ismertetést, illetve értékelést adni, bár ez a „csak” is olyan gazdag, sokrétű tevékenységet fed, amiről remélem még sokan és sokáig fognak a szakirodalomban értekezni.
Beszélgetés Lakatos Istvánnal, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárával, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar általános dékánhelyettesével és Kovács Zoltánnal, az Innovateam Kft. tulajdonosával, a Fiatal Vállalkozók Kollégiuma tagjával.
2021. február 17-én beszélgettünk a Lakatos Istvánnal és Kovács Zoltánnal a vállalatok és az egyetemek közötti együttműködés lehetőségeiről, az ebből fakadó pozitív szinergiákról. A rendezvény a Kandó Klub keretében zajlott. A beszélgetést Zsabka Zsolt, a Kandó Klub elnöke nyitotta meg, és Trautmann László vezette, és Baranyi Dániel működött közre benne.
2020 decemberében 90. születésnapját ünnepelte Berend T. Iván, korunk egyik legnevesebb magyar társadalomtudósa, a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjének korábbi rektora. A közgazdász és történész végzettséggel is rendelkező professzor mintegy négy évtizeden át tanított egyetemünkön, 1964-től egyetemi tanári rangban. 1967-től 1986-ig vezette a Gazdaságtörténeti Tanszéket, közben 1973–1979 között az Egyetem rektora volt. 1985–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, majd 1990-ben az Egyesült Államokba költözött és 2015-ös nyugdíjba vonulásáig a Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora volt Los Angelesben. Rendkívül termékeny kutatói pályafutásának eredményeit számtalan magyar és angol nyelvű könyvben publikálta – és publikálja mind a mai napig. Nemzetközi elismertségét mutatja az is, hogy számos tudományos társaság választotta tagjai közé (az MTA mellett többek között a Brit Akadémia, az Osztrák Tudományos Akadémia és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia). 1986 és 1994 között a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság alelnöke, 1995 és 2000 között pedig a Nemzetközi Történeti Társaság elnöke volt.
