Az “Amerika és a világ” című könyv egy interjú sorozat, ami 2008-ban készült, és két korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Brent Scowcroft (Geoge H. W. Bush időszakában töltötte be ezt a tisztséget másodszor) és Zbigniew Brzezinski (Carter elnök alatt szolgált nemzetbiztonsági főtanácsadóként) beszélgetnek az Egyesült Államok előtt álló problémákról. A leendő elnök: Obama, de George W. Bush, a leköszönő elnök is érintett. A könyvet 2019-ben jelentette meg az Antall József Tudásközpont. A könyv megértéséhez segít, ha figyelembe vesszük, hogy Z. Brzezinski a régi dicsőség árnyékában fogalmazza meg véleményét, illetve, hogy Brzezinski külpolitikai kérdésekben mindig Henry Kissingerével ellentétes álláspontot foglalt el. Kissinger ma is aktív politikus, aki Nelson Rockefeller tanácsadója volt 1960/1964/1968 között, majd nemzetbiztonsági főtanácsadó, később külügyminiszter (1973-1977 ), az USA külpolitikájának aktív formálója, tehát nemcsak teoretikus. A másik könyv, ami segít elhelyezni az amerikai külpolitika gondolkodást ezért Kissinger: Fehér házi éveim című munkája, (Kissinger: Fehér házi éveim, Antall József Tudásközpont, 2019) a két könyv együtt ad választ a kérdésekre.
Az „Amerika és a világ” című könyv interjúsorozatát David Ignatius, a Washington Post szemleírója vezette, az interjúk során a leendő elnök, Obama lehetséges – és az írók szerint szükséges – tetteit és stratégiáját alapul véve elemezték az Egyesült Államokat érintő aktuális problémákat és konfliktushelyzeteket, valamint az USA kapcsolatát a világ különböző országaival és területeivel. A könyv a közel-keleti problémákkal kezdődik, majd az USA-Kína kapcsolattal folytatódik, végül pedig taglalja az amerikaiak viszonyát és érdekeit Oroszországgal, valamint Európával. A kötet szélesíti az ismereteket a külpolitika akkori állásáról, valamint a neves szerzők szakmai véleményéről, illetve jó alapot ad az amerikai külpolitikai gondolkodás megértéséhez.
– Hát csakugyan Chicagóba kell mennünk, hogy kineveljenek bennünket? – kérdezte Erskine úr panaszosan. – Nekem nincs kedvem utazni.
Sir Thomas legyintett.
– Erskine of Treadley úr világa a könyvespolcán van. Mi, gyakorlati emberek, látni szeretjük a dolgokat, nem olvasni róluk. Az amerikaiak roppant érdekes nép. Nagyon, nagyon okosak. Azt hiszem, ez a fő jellemvonásuk. Igen, Erskine úr, nagyon, nagyon okosak. Biztosítom, hogy amerikaiban nem talál semmi oktalanságot.
– Szörnyű – kiáltott Lord Henry. – A nyers erő még csak megjárja, de a nyers okosság, az egyszerűen kibírhatatlan. Aki él vele, az valahogy tisztességtelen. Megalázza általa a szellemet.
– Nem értem önt – mondta Sir Thomas és kissé elpirult.
– Én értem – mormogta Erskine úr és elmosolyodott.
– Hiszen a paradoxon helyes dolog a maga nemében… – fűzte tovább a szót Sir Thomas.
– Ez paradoxon volt? – kérdezte Erskine úr. – Nem is tudtam, hogy az. De lehet, hogy paradoxon volt. Nos, a paradoxon útja az igazság útja. Hogy kipróbáljuk a Valóságot, látnunk kell, hogy táncol a kifeszített kötélen. Ha az Igazság artistává válik, akkor megítélhetjük.
– Jaj istenem – szólt Lady Agatha -, hogy vitatkoznak ezek a férfiak. – Egy árva betűt se értek abból, amit beszélnek. Különben is, Harry, haragszom rád. Miért akarod lebeszélni ezt a kedves Dorian Grayt, hogy kijöjjön az East Endre? Tudom, hogy ott megbecsülhetetlen volna. Szeretnék, hogy zongorázzon nekik.
– Én azonban azt szeretném, hogy nekem zongorázzon – kiáltott Lord Henry mosolyogva. Az asztal végére nézett, és Dorian Gray vidám tekintete válaszolt neki.
– Hiszen olyan szerencsétlenek azok a szegények a Whitechapelben – folytatta Lady Agatha.
– Mindennel tudok rokonszenvezni, csak a szenvedéssel nem – mondta Henry lord vállat vonva. – A szenvedéssel nem tudok rokonszenvezni. Mert nagyon csúnya, nagyon szörnyű, nagyon leverő. Van valami rettenetesen beteges abban, hogy a modern kor szereti a fájdalmat. Szeressük a színt, a szépséget, az életörömöt. És minél kevesebbet beszéljenek az élet szomorúságáról.
– De az East End azért roppant fontos kérdés – jegyezte meg Sir Thomas, nagy komolyan bólogatva hozzá.
– Igaza van, az – felelte a fiatal lord. – A rabszolgaság kérdése, és mi azzal igyekszünk megoldani, hogy mulattatjuk a rabszolgákat.
A politikus élesen nézett rá.
– Hát akkor hogy akarná megváltoztatni? – kérdezte.
Lord Henry elnevette magát.
– Én semmit se akarok megváltoztatni Angliában, csak az időjárást – felelt. – Teljesen beérem azzal, hogyha mint bölcs szemlélődhetek. De minthogy a tizenkilencedik század a részvét túlhajtása miatt jutott csődbe, azt tanácsolnám, folyamodjunk a Tudományhoz, hogy az hozza rendbe. Az érzelgősség előnye az, hogy félrevezet bennünket, és a Tudomány előnye az, hogy nem érzelgős.
– Csakhogy komoly felelősség terhel minket – kockáztatta meg Vandeleurné félénken.
– Rettenetes komoly felelősség – visszhangozta Lady Agatha.
Lord Henry Erskine úr felé tekintett.
– Az emberiség nagyon is komolyan veszi magát. Ez a világ eredendő bűne. Ha a barlanglakó nevetni tudott volna, a Történelem másképp alakul.
– Ön igazán vigasztaló dolgokat mond – csicsergett a hercegnő. – Valahogy mindig bűnösnek éreztem magam, mikor meglátogattam nagynénjét, mert én egyáltalán nem érdeklődtem East End iránt. És tán pirulás nélkül nézhetek majd a szemébe.
– A pirulás pedig jól áll a hölgyeknek, hercegnő – jegyezte meg Lord Henry.
– Csak akkor, ha fiatalok – felelte a hercegnő. – Ha ilyen magamfajta vénasszony elpirul, ez nagyon rosszat jelent. Jaj, Lord Henry, mondja, hogy lehetne még egyszer visszafiatalodni?
A lord egy pillanatig gondolkozott.
– Vissza tud emlékezni, hercegnő, valami nagy botlásra, melyet fiatal éveiben elkövetett? – kérdezte, és ránézett az asztal fölött.
– Jaj, nagyon sokra – kiáltott a hercegnő.
– Hát kövesse el őket újra – mondta Lord Henry komolyan. – Csak meg kell ismételni egykori bolondságainkat, nyomban visszafiatalodunk.
– Nagyszerű elmélet – kiáltott a hercegnő. – Meg fogom valósítani.
– Veszedelmes elmélet – szólt Sir Thomas foghegyről. Lady Agatha fejét rázta, de azért mulatott rajta. Erskine úr figyelt.
– Igen – folytatta a lord -, ez az élet egyik nagy titka. Manapság a legtöbb ember abba pusztul bele, hogy okosan a földön csúszik, és csak későn fedezi fel, hogy egy dolgot nem bánunk meg soha, a ballépésünket.
Interjú Dr. Gönczy Sándorral[1], az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatójával
Az Electrolux az elmúlt években jelentős beruházást hajtott végre Nyíregyházán. A technológiai fejlesztést egy konzekvens humánerőforrás stratégiába illesztették. Erről kérdezte a Köz-Gazdaság dr. Gönczy Sándort, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatóját.
2021 februárjában 15 lelkes tag segítségével indult el a tagszervezet működése
Ahogy arról már korábban hírt adtunk, megalakult az MKT Corvinus. Bemutatkozó írásukat az MKT Ifjúsági Bizottságának honlapja közli (https://mktib.hu/megalakult-az-mkt-corvinus/?fbclid=IwAR2W3S6USl7Mop15AwCJwKQ-jXrvuo5opz1iJanAdDP7Yn1gJjSox3MqcF4), amit közre adunk honlapunkon is.
“Diákszervezetünk a több mint százéves múltra visszatekintő Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának (MKT IB) segítségével alakult meg. Megalakulásunkat 10-15 lelkes tag fél évig tartó közös gondolkodása előzte meg. Az olvasókörök során megfogalmazódott bennünk, hogy fontos színekkel gazdagíthatnánk az Egyetem diákszervezeti palettáját. Ekkor vette fel velünk a kapcsolatot az MKT IB és kezdtünk el együtt dolgozni. Ennek köszönhetően február elején már meg tudtuk tartani első közgyűlésünket, ahol elnökséget választottunk. Ezt nem sokkal követte az első elnökségi ülés (ott döntenek a közösség tisztségviselői a szervezet megjelenéséről és fejlődésének irányáról). A gyűlésen példamutató módon az eddigi összes döntést mindannyiunk beleegyezésével hoztuk meg. Terveink között több olvasókör, vita és előadás is szerepel, ahova várjuk azokat a fiatal hallgatókat, akik érdeklődő és nyitott szemmel tekintenek a közgazdaságtanra.
Céljaink
Megalakulásunk célja nem csak a jövő generáció vezető közgazdászainak támogatása és képzése, hanem kortársaink megszólítása is, iránymutatás, hogy készek legyünk szembenézni a ma kihívásaival, válságaival. Szintúgy nem csak a jelen kor meglátásait tartjuk szem előtt, hanem dogmái megdöntésére is kísérletet teszünk elődjeink szellemében. Közösséggé szerveződésünkkor hitet tettünk az emberiesség és szabadság értékrendje mellett kiemelve örökségünk jelentőségét. Megfogalmaztuk alapértékeinket, mint a világnézeti sokszínűség, a párbeszéd mindenkori elősegítése, illetve a kisebbségi vélemények figyelembevétele és a részvételen alapuló demokratikus működés. A politikai gazdaságtan értelmében fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a közgazdaságtan nem szomorú tudomány, alapvetően normatív, mindenkor értékrendet közvetít. Emellett fontos elmondani, hogy jelentős támogatottsága van csoportunkban az ökológiai, szociális, és emberközpontú megközelítéseknek, filozófiánk központi fogalmai ezért a felelősség és az igazságosság, éppen emiatt támogatói vagyunk az ezt támogató globális folyamatoknak. Ezt a szemléletet kívánjuk tovább hagyományozni és képviselni az egyetemi polgárság felé.
Mit hoz a jövő?
A jövőben intenzív tudományos munkára készülünk, szemléletformálásra, tagságunk bővülésére. Szeretnénk létrehozni azokat a termékeny olvasó- és vitaköröket, ahol megalapozhatjuk szakmai publikációk sorát, megszólítva és párbeszédre hívva kortársainkat és a szakma egészét. Elszántsággal, de kellő kritikával, büszkén végezzük tevékenységeinket, ugyanis ezt a közösséget a mélyen rejlő erkölcsi szemlélet teszi és alakítja.
Magyarország számára versenyképességi kihívást jelent az oktatási-, szakképzési rendszer modernizálása, hatékonyságának javítása, a fiatalok képzettségi szintjének növelése. A magasabb iskolázottság mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten kiemelt jelentőségű. Ha a lakosság nagyobb része jól képzett, versenyképes tudással rendelkezik, az kedvezőbb gazdasági teljesítményt eredményez, nagyobb társadalmi szociális jólétet biztosíthat az országnak.
Interjú Dr. Jámbor Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem Agrobiznisz Tanszékének vezetőjével
„4 millió euró összköltségvetésű H2020 projekt konzorciumvezetője lesz a Corvinus. 2020. december 15-e jelentős pillanat a Corvinus nemzetközi kutatásainak történetében: sikerült elnyerni az Egyetem első olyan Horizon 2020 projektjét, amelyben konzorciumvezetőként veszünk részt. A Corvinus által vezetett 14 tagú nemzetközi konzorcium 11 országból innovatív megközelítésben vizsgálja a nemzetközi kereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat a 4 millió euró összköltségvetésű, 48 hónapos TRADE4SD projektben. A pályázat az értékelés során kiemelkedően magas pontszámot, a lehetséges 15 pontból 14,5 pontot kapott.
A projekt alapvető újdonsága, hogy a kereskedelem és a fenntarthatóság közötti kapcsolatokat integrált szemléletben, újszerű kvantitatív és kvalitatív kutatási technikák segítségével, szakpolitikai ajánlásokat megfogalmazva kutatja a széles értelemben vett társadalom aktív bevonásával. A konzorcium vezetésén túl a Corvinus csapata az elméleti megalapozottságért, a kereskedelem és a fenntartható fejlesztési célok közötti kapcsolatok feltárásáért és számszerűsítéséért, valamint a társadalmi kérdések kereskedelem-alapú modellezéséért felel. (Hírek, Budapesti Corvinus Egyetem)
A projekt szakmai koordinátora az Agrobiznisz Tanszék vezetője, Dr. Jámbor Attila, akivel ebből az alkalomból interjút készítettünk. Az interjú során nemcsak a pályázatot, hanem a mezőgazdaság technológiai fejlődését, és ebben az európai mezőgazdasági fejlődés előtt álló kihívásokat is érintettük.
Interview with Boris Vujcic, Governor, Croatian National Bank
Boris Vujcic, Governor, Croatian National Bank
The interview was made by Tamás Pesuth
This year the Lamfalussy Award was received by Boris Vujčić, Governor of the Croatian National Bank. The Lamfalussy Award, established by the National Bank of Hungary is dedicated to recognise exceptional international achievements influencing international monetary policy. We are honored to be able to conduct the following interview with Governor Vujčić, that can help us to better understand the economic policy and thinking in our region, in Central and Eastern Europe.
2020 szilveszter éjjele több szempontból is más volt számunkra, mint a huszonpár azt megelőző. A boldog békeidők iránti nosztalgikus vágy hozott össze minket a közgazdászhallgató barátaimmal, gondolván, ha aznap este úgy teszünk, mintha minden rendben volna, akkor másnap, az új esztendőben rendben is lesz. Na jó, talán a helyzet korántsem olyan tragikus, hogy indokolt volna csupán emlékként gondolni a békeidőkre, mindenesetre 2020 különleges, meghatározó év volt, és ellentmondást nem tűrően világított rá arra, hogy nincs minden rendben.
Power, Samantha: “The Can-Do Power: America’s Advantage and Biden’s Chance.” Foreign Affairs, January/February, 2021. Vol. 100. No. 1. p. 9.
Furman, Jason: “The Crisis Opportunity: What It Will Take to Build Back a Better Economy.” Foreign Affairs, January/February, 2021. Vol. 100. No. 1. p. 24.
A NASA Mars küldetése sikerrel járt forrás: hirado.hu
Szerzők: Gyuricza Petra Rebeka és Keményfi Gergely
A két tanulmány a világhatalmi vezető szerepétől közelmúltban érezhetően eltántorodott Amerikai Egyesült Államok koronavírus-válsággal és megosztottsággal terhelt bel-, valamint ellentmondásokkal teli külpolitikájának lehetőségeit kísérli értelmezni a 2020-as elnökválasztás eredményének fényében. Recenziónk keretében megpróbáljuk felderíteni az összefüggéseket a Trump-adminisztráció hagyatéka és a Kínai Népköztársaság előretörése között, illetve mérlegeljük Joe Biden esélyeit: vajon hogyan állítható helyre az USA II. világháborút követő, új világrendet kialakítani képes tekintélye úgy, hogy közben a válság ne tegye tönkre az elmúlt évek gazdasági növekedését és az amerikai középosztály jólétét?
2021. január 15-én jelentették be, hogy 2022 január 1-től a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók mentesülnek a személyi jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól. Ez nem egyedi intézkedés, Lengyelországban 2019 augusztusa óta a 26 éven aluli munkavállalók részesülnek ilyen típusú adókedvezményben.
