Gondolatok a washingtoni konszenzusról és az azt követő globális fejlesztési tapasztalatokról

Szerző:

Michael Spence: Some Thoughts on the Washington Consensus and Subsequent Global Development Experience)

Eredetileg megjelent: Journal of Economic Perspectives, Vol. 35, No. 3, pp. 67-82, 2021

szerző: Gartai Ádám, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.whitehousehistory.org/photos/print-of-president-washington-and-james-hoban

Michael Spence, a tanulmány szerzője Nobel díjas kanadai-amerikai közgazdász, a Stanford, valamint a Bocconi Egyetem professzora. Kutatási területei közé tartozott a mikroökonómia, valamint a munkaerőpiac, utóbbi kapcsán született egyik méltán híres tanulmánya „Job Market Signaling” címmel. Tudományos munkássága mellett az üzleti életben is számos pozíciót tölt be, vezetői tanácsadóként dolgozva a Jasper Ridge Partners, valamint a General Atlantic Partners alapkezelő és befektetési vállalatoknak.

Olvass tovább

Agilis vihar – avagy a digitális munkakörnyezet optimális kialakítása 2022-ben

Szerző:

szerző: Seress Marcell

Ady Endre: Négy-öt magyar összehajol

Ennyi búsulással fényesen
Nyílnék meg az Ég,
Ahol csak Ég és okos üdvösség van.
S itt nem elég.
Itt nem kell, csak a könny
S itt valahol, ott valahol,
Esett, szép, szomorú fejekkel
Négy-öt magyar összehajol.
Miért is, miért is, miért is?

Egyre gyakrabban merül fel szervezeti szinten, hogy hogyan is alakítsuk ki az ideális digitális munkakörnyezetet a hatékonyság növelésének és költségoptimalizálásnak az érdekében. Sokan úgy gondolják, hogy ez rém egyszerű, mert mindenféle linkeken keresztül tudunk kollaborálni, elég csupán rányomni egy Teams értekezletes linkre és máris a megbeszélés sűrűjében találhatjuk magunkat. Kipipáltuk a feladatokat a feladatkezelőben, a Google Drive-on megosztható dokumentumok pedig bármelyik kolléga számára elérhető (amit akár a felhőben tizenhatan is szerkeszthetnek egyszerre) és sokaknak ezzel le is záródik a digitalizációs kérdéskör. Valami mégsem stimmel, nem megy úgy a munka, egyre jobban megterhelő a folyamatos koncentráció és bár sokaknak bevált az otthoni munkavégzés, mégis mérhetően sokan vágynak vissza az irodába. Csődöt mondtak vajon a digitális platformok?

Olvass tovább

Földigiliszták és közgazdaságtan

Szerző:

szerző: Szabó Dorottya

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873, forrás: mng.hu

A középiskolában azon kölykök táborát erősítettem, akik bár megpróbáltak jól teljesíteni a tanórákon, és aktív résztvevőivé válni azoknak, mégis felháborítónak találták, hogy az irodalomtanárok holt költők legszemélyesebb gondolatainak feltárására invitálják az osztályt, mintha bármit is biztosra tudhatnánk. Azóta megtanultam – csak hogy egy klasszikussal éljek -, hogy „az orvostudomány, a jog, a közgazdaságtan… ezek mind nemes dolgok, kellenek a létfenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni[1].” Pontosabban azt tanultam meg, hogy a költészet és az irodalom értelmezése fontos pillére bárminemű szakma művelésének. Meg kell hát próbálnunk lefordítani saját szakmánk nyelvére mindazt, amit költőink és íróink megfogalmaznak akkor is, ha a saját nyelvünk merőben más az övéktől, hiszen „poétái által szólja el még ma is magát a korszak, minden korszak[2]”.

Olvass tovább

Etika – gondoskodás – hatékonyság

Szerző:

szerző: Szabó Dorottya

Máig emlékszem, milyen bizalmatlanság uralkodott el az egykori csapatomon, amikor az edzőink először kényszerítettek ránk pulzus- és teljesítménymérőket. Egy szíjjal a mellkasunkra kellett kötnünk egy akkor furcsának ható szerkezetet, ami valós időben küldött információkat egy laptop-ra arról, mennyit és milyen intenzitással futunk, illetve hogy hogyan reagál erre a testünk. Természetesen többen próbáltunk mondvacsinált okot találni arra, hogy miért ne kössük magunkra ezt a mindent látó szemet, ami bizonyos szempontból az igazság órájának eljövetelét hirdette, az igazság pedig sokszor félelmetes, ha a valós teljesítményünk felfedéséről van szó.

Ai Weiwei: Az emberség keresése, forrás: https://www.albertina.at/en/albertina-modern/exhibitions/ai-weiwei/

Olvass tovább

Szakképzés és fejlettség III.

Szerző:

Kapcsolat a szakképzés és a társadalmi fejlettség mutatószámai között

szerzők: Horváth Anna – Mihele András – Trautmann László – Vida Cecília

Derkovits Gyula: Három nemzedék, forrás: https://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1973.html

A továbbiakban az elemzésnek a szakképzés jellemzői és a gazdasági fejlettség között keres kapcsolatot. Először a szakképzés és a gazdasági fejlettség mutatószámait elemzi járásonként, arra keresi a választ, hogy a társadalmi, gazdasági fejlettség valamelyik jellemzője, mutatószáma a szakképzésben tanulók számának alakulásával kapcsolatba hozható-e. A szakképzés és az ágazatpolitika egy vetületét mutatja az agrárszakképzésben tanulók és a regionális agrárgazdaság teljesítménye közötti összefüggés elemzése. Végül a szakképzés tudásbázisba való integrációját, az egyetemi tudáscentrumok, szakmai tradíciók szakképzésben játszott szerepét értékeltük az orvostudományi egyetemek és a regionális egyészségügyi szakképzésben tanulók számának elemzésével.

Olvass tovább

Szakképzés és fejlettség II.

Szerző:

Kapcsolat a járások fejlettsége és a szakképzésben tanulók iskolaválasztása között

szerzők: Horváth Anna – Mihele Mihály András – Trautmann László – Vida Cecília

forrás: https://twitter.com/thecurrentpk/status/1444157708718968833?lang=gl

A továbbiakban az elemzés a járások fejlettségének mutatószámai és a szakképzésben, – szakgimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában – tanulók jellemzői közötti statisztikai kapcsolatot vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy a társadalmi gazdasági helyzet befolyásolja-e a diákok iskola- és szakmaválasztását, tanuláshoz való viszonyát, a lemorzsolódási veszélyre való hatást?

Olvass tovább

Szakképzés és fejlettség I.

Szerző:

szerzők: Mihele Mihály András – Horváth Anna – Vida Cecília – Trautmann László  

Részlet a Ludas Matyi című filmből, forrás: https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/ludas-matyi-2

Bevezetés

A XXI. század második évtizedében már egyértelműen kirajzolódik a fordulat az új társadalmi gazdasági korszak a tudás alapú társadalom irányába. Ezzel lezárul a hetvenes évek közepétől kezdődő időszak, ami meghaladja a neokonzervatív-neoliberális időszakot. A fordulat alapja azonban nem technológiai, hanem az alapvető értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét kiterjesztésének geopolitikai szükségleteiből fakad. Az új világrend értékrendjének érvényesítésében a világ egészén nincs alternatíva. Az erre történő áttérés geopolitikai szakaszai határozzák meg a XX. és a XXI. század történetét, amiben az eddigi utolsó két szakasz, a neokonzervatív korszak és a globális partnerség volt.

Olvass tovább

Az innováció és az egyenlőtlenség kapcsolata

Szerző:

Forrás: Inequality and creative destruction
Richard Bundell (2022), VOXEU

szerző: Süle Ákos

Umberto Boccioni: Egy biciklista dinamizmusa, 1913

A podcast felvétel során Richard Blundell beszél egy nemrég készült tanulmányáról, ami az innováció és egyenlőtlenség kölcsönhatását fejti ki. Manapság a kormányzatok nagyon bátorítják az innovációt, legyen szó startupokról vagy innovációs központokról (innovation hub), mert a gazdasági fejlődés és növekedés serkentésén túl is sok pozitív hatással bírnak.

Olvass tovább

Egy ország önmagában

Szerző:

A liberalizmusnak szüksége van a nemzetre[i]

szerző: Ressely Kinga, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

forrás: https://www.azquotes.com/quote/653687

Francis Fukuyama filozófus, politológus közgazdász, jelenleg a Stanford Egyetem Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányok Intézetének főmunkatársa. Továbbá az előbb említett intézet Demokrácia, Fejlődés és Jogállamiság Központjának oktatója, illetve a Ford Dorsey Nemzetközi Politika mesterszakának vezetője. Kutatási területe többek közt a fejlődés különböző problémái és a nemzetközi politika. Legfőbb művei: “The End of History and the Last Man” (1992), “The Demand for Dignity and the Politics of Resentment” (2018), ‘Liberalism and Its Discontents” (2022).

Olvass tovább

Az emberi kirakós – munkaszervezési tanácsok a jövőre nézve

Szerző:

Forrás: THE PEOPLE PUZZLE, Successful work planning involves much more than a headcount exercise Tam Harbert (2020), HR Magazine

szerző: Süle Ákos

A sors istennői a Herkules című filmből (forrás: https://x4ashes4ashes.wordpress.com/2011/10/06/icarly-or-rather-isparly-the-show-i-watch-part-ii-seasons-3-4-and-5/the-fates-from-disneys-hercules/)

Az elmúlt pár év több munkáltatót is meggyőzött arról, hogy át kell gondolniuk közép – és hosszútávon munkaerőtervezési stratégiájukat. A hagyományos megközelítés szerint a vállalat jelenlegi munkavállalói létszámának elemzése után határozza meg, hogy várhatóan milyen és mennyi dolgozóra lesz szüksége a jövőben. Ennek keretei között szisztematikusan felméri a munkaerő összetételét és a várható jelentkezőszámot a hiányzó, vagy megüresedő pozíciókra. Ez alapján pedig meghatározza, hogy milyen akciókat kell tenni a jövőben, legyen az munkaerőfelvétel vagy leépítés. A cél, hogy a szervezet pozícióiban a megfelelő képességekkel rendelkező emberek legyenek annak érdekében, hogy a vállalat elérje céljait az elkövetkező években.

Olvass tovább