A rendezvényről hosszabb összefoglalót közlünk majd, előzetes tájékoztatásul osztjuk meg a honvedelem.hu tudósítását.
Forrás: Top ten HR Trends For The 2022 Workplace
Jeanne Meister (2022), Forbes
szerző: Seress Marcell
Ahogy elhagyjuk a 2022 első negyedévét, úgy értékeljük újra magunkban a levont következtetéseket. Akárcsak a körülöttünk lévő világ, úgy változott a munkaerőpiac ökoszisztémája, azaz a trendek melyekkel továbbra is számolnunk kell a
következő negyedévben – esetleg az év hátralevő részében. A koronavírus okozta pandémia (COVID-19) utóhatásait követően érdemes újraértékelni, hogy milyen változások törnek be munkahelyeinkre – vagyis: ahol dolgozunk, akivel és akikkel dolgozunk, miért dolgozunk és nem utolsó sorban, milyen technológiákat alkalmazva. Fontos megjegyezni – ahogy azt már korábban is tettük –, hogy sok változási folyamat már a járvány kitörése előtt elkezdődött, de
annak hatására felgyorsult és az álláshelyek állandó elemeivé váltak.
szerző: Vida Cecília
A 15-24 éves fiatalok munkaerőpiaci jellemzői összetettek. Ebben a korcsoportba tartozó fiatalok egy része tanul, másik része dolgozik és sokan tartósan a két pozíció között vannak, oda-vissza mozognak vagy éppen nem tanulnak, nem dolgoznak (NEET fiatalok).
A kerekasztal beszélgetés a Kandó Klubbal történő együttműködésben készült. Résztvevők: Szilas Gábor – Magyar Telekom, termékkutatási és piacstratégiai vezető; Fodor Attila – Kandó Kálmán Szakkollégium, Óbudai Egyetem; Fajkusz András – Business IT Club, Budapesti Corvinus Egyetem. Meghívott vendégeink azt a kérdést járták körbe, hogy az online platformok miként tudják segíteni a vállalkozóvá válást a fiatalok körében. A beszélgetést Póta Krisztián a Kandó Klub munkatársa vezette.
szerző: Pókász Zoltán
Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második világháborúra.
szerző: Vida Cecília
Az elemzés a rendelkezésre álló adatok alapján a kapcsolatot keresi a szakképzés területi eloszlásának sajátosságai és a járások társadalmi-, gazdasági fejlettségi mutatói között. Járásonként rendelkezésre álló fejlettségi adatokat a GVI, 2017-es adatok(Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, https://gvi.hu/kutatas/608/fejlodo-es-leszakado-jarasok-2017) összeveti az Oktatási Hivatal által biztosított 2019/2020-as tanév szakképzési adataival, járásonként az egyes szakképzéssel foglalkozó intézmények, a szakképző iskolák, szakközépiskolák, szakgimnáziumok számával és az azokban szakmát tanuló diákok létszámával.
Rendszeres szerzőnk, Szabó Dorottya önálló blogot is útnak indított Micsoda útjaim címmel, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A blog az alábbi helyen érhető el:
szerző: Szabó Dorottya
A humánerőforrás hosszú távú gazdasági növekedésben betöltött alapvető szerepére már legalább a Solow-féle növekedési modell[1] felhívta a közgazdászok figyelmét. A fejlődésgazdaságtan kutatói azóta rengeteg empirikus elemzéssel álltak elő, voltak akik a földrajz[2], mások az intézmények[3] szerepét találták meghatározónak, de vannak kutatások, amik alapján a humán-erőforrás[4] szolgál a növekedés elsőszámú motorjául. Ha a fontossági sorrend tekintetében nincs is egyetértés, akörül nemigen van vita, hogy a humánerőforrás hatással van egy ország fejlettségi szintjére.
szerzők: Berde Éva, professzor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem – Drabancz Áron, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem
A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő,mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemezzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is.
Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja és rendszeres szerzője Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként Széchenyi-díjat kapott 2022. március 15-én. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.
