Rendszeres szerzőnk, Szabó Dorottya önálló blogot is útnak indított Micsoda útjaim címmel, amit olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A blog az alábbi helyen érhető el:
Füstbe ment oktatási tervek?
szerző: Szabó Dorottya
A humánerőforrás hosszú távú gazdasági növekedésben betöltött alapvető szerepére már legalább a Solow-féle növekedési modell[1] felhívta a közgazdászok figyelmét. A fejlődésgazdaságtan kutatói azóta rengeteg empirikus elemzéssel álltak elő, voltak akik a földrajz[2], mások az intézmények[3] szerepét találták meghatározónak, de vannak kutatások, amik alapján a humán-erőforrás[4] szolgál a növekedés elsőszámú motorjául. Ha a fontossági sorrend tekintetében nincs is egyetértés, akörül nemigen van vita, hogy a humánerőforrás hatással van egy ország fejlettségi szintjére.
NÉPESEDÉSI SZCENÁRIÓK MAGYARORSZÁGON
A CSALÁDTÁMOGATÁSI PROGRAM RÉSZEREDMÉNYEI A GLOBÁLIS TERMÉKENYSÉG VÁLTOZÁSÁNAK TÜKRÉBEN
szerzők: Berde Éva, professzor emerita, Budapesti Corvinus Egyetem – Drabancz Áron, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem
A globális népesség éves növekedési üteme az elmúlt ötven évben nagyjából a felére csökkent. A csökkenés egyik fő oka a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan mérséklődő teljes termékenységi arányszám mind a fejlődő,mind a fejlett országokban. A csökkenő gyermekvállalási arány a társadalom fokozódó elöregedéséhez, illetve sok esetben a népesség kontrakciójához is vezet, mely folyamat egy adott ország gazdasági és társadalmi helyzetét nagymértékben meghatározza. A tanulmányban a globális folyamatok szemszögéből mutatjuk be a Magyarországon 2015-től fokozatosan bevezetett állami családtámogatási programokat – elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, illetve a Babaváró Hitel struktúráját –, és elemezzük a programok eddigi hatásait a teljes termékenységi arányszám alakulására. Egyszerű számítással próbáljuk meg többféleképpen megbecsülni, hogy a magyar teljes termékenységi arányszám miként alakult volna a támogatások bevezetése nélkül és ezáltal rövid távon a programok miatt mennyivel több gyermek születhetett meg, illetve szcenárióelemzéssel vizsgáljuk, hogy különböző jövőbeli termékenységi arányszámok milyen magyar népességstruktúrát indukálhatnak. Részeredményeink alapján a programok növelték a nők gyermekvállalási szándékát, azonban a kellő mértékű népesedési fordulat egyelőre elmaradt Magyarországon, a gyermekvállalási arány még mindig jelentősen alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek. A fennálló trendek folytatódásával azonban stabilizálódhat Magyarország népessége, azonban ebben nagy szerepet játszik a jövőben várhatóan tovább javuló mortalitási mutatók is.
Bélyácz Iván, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottságának tagja Széchenyi-díjat kapott
Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, a Köz-Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja és rendszeres szerzője Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként Széchenyi-díjat kapott 2022. március 15-én. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.
Hogyan lehet meggyőzni a kollégákat a jóakaratról?
Forrás: How to Get Employees to (Actually) Participate in Well-Being Programs
Carolina Valencia (2021), Harvard Business Review
szerző: Süle Ákos
A koronavírus járvány nagy hatással volt a mindennapjainkra, sokak esetében felborította vagy tovább rontotta a munka és magánélet egyensúlyát. Ezek közül kiemelkedik a munkavállalói fizikai és mentális jóllét csökkenése. Ennek mérséklése érdekében több vállalat is arra törekszik, hogy megtudja, elegendő minőségű és mennyiségű-e a jólléti támogatás, amit a dolgozók kapnak tőlük.
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók mentális állapotának felmérése
szerző: Szabó Dorottya
„Fáradt voltam halálosan, olyan fáradt, amilyen az ember csak húszéves korában tud lenni, és én is vágyódtam a meghalás titkos, sötét mámora után, de amint a bor által okozott veszendőség-érzés oszlani kezdett, meghalni mégse volt kedvem…” (Szerb Antal: Utas és holdvilág)
Kandó Klub: Friss pályakezdők a küszöbön!
szerző: Seres Marcell
Idén február elején került megrendezésre a Kandó Klub téli egyetemének második kerekasztal-beszélgetése. A téma középpontjában az a kérdéskör állt, hogy a HR menedzserek és munkaadók hogyan látják a jelenlegi egyetemista generáció belépését a munkaerőpiacra. Milyen nehézségeket és feszültségeket látnak a munkaerőpiacon és hogy miként lehet majd ezeket megoldani? Az eseményen Márton Katalin (a Praktiker barkácsüzletlánc humán erőforrás igazgatója), Nagy Ádám (az OFA nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója) és Kerékgyártó Gábor (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető közgazdásza) beszélgetett. A beszélgetést Trautmann László vezette.
04 – Egyetemisták a COVID után – Kerekasztal beszélgetés
A kerekasztal beszélgetés a Kandó Klubbal és a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel együttműködésben készült, a felsőoktatási intézményekben alkalmazott pszichológusok voltak a vendégeink: Füleki Beáta, a FETA ügyvezető elnök, FETA, Németh Marietta, Hallgatói Támogatás vezető, Budapesti Corvinus Egyetem, Perényi Andrea, pszichológus, karriertanácsadó, Budapesti Corvinus Egyetem. Meghívott vendégeink azt a kérdést járták körbe, hogy a járványhelyzettel együtt járó megnövekedett stressz és korlátozások milyen hatással voltak az egyetemi hallgatók mentális egészségére. A beszélgetést Baranyi Dániel, doktorandusz, a Kandó Klub titkára vezette.
A robotizáció és a nemek közötti bérolló
Forrás: Robots and the Gender Pay Gap in Europe, Cevat Giray Aksoy, Berkay Oczan, Julia Philipp (2021), European Economic Review, 103693
szerző: Pókász Zoltán István
A nemek közötti bérolló alakulása a robotizációval összefüggésben eddig kiaknázatlan része a közgazdasági szakirodalomnak. A robotizáció következtében, ahogy azt már álmunkból felkeltve is tudjuk, növekszik a munkavállalók produktivitása azáltal, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatokat elvégzik helyettünk. Van-e bárminemű különbség nemekre lebontva ezen hatás között?
„AZ EMBERI TŐKÉT FEJLESZTŐ „FOGYASZTÁS”
(TÁPLÁLKOZÁS, OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK) A TERMELÉKENYSÉGET NÖVELŐ BERUHÁZÁS”
Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és európai uniós főmegbízottjával
A Köz-Gazdaság interjút kért Sipos Sándortól, a Világbank korábbi tanácsadójától és Európai Uniós főmegbízottjától. Sipos Sándor 1981-ben végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ezt követően az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében helyezkedett el. Az egyetemen 1984-ben doktorált. 1988 és 1989 között a Sussexi Egyetem Fejődéskutató Központjában dolgozott poszt-doktori Leverhulme ösztöndíjasként. 1990 és 1992 között az UNICEF firenzei irodájában, majd 1992 és 1997 a Világbank washingtoni központjában dolgozott a közép és kelet-európai térség piacgazdasági és társadalmi átmenetének támogatásán. 1998 és 2001 között a Világbank horvátországi irodáját vezette Zágrábban. 2001 és 2008 között újra Washingtonban, a Világbank központjában dolgozott, 2003 és 2008 között, mint a globális szociálpolitikai főosztály helyettes vezetője. 2008 és 2013 között a Világbank Európai Uniós főmegbízottjaként és brüsszeli irodája vezetőjeként koordinálta a Világbank és az EU, illetve más brüsszeli és luxembourgi székhelyű szervezetek (EIB, NATO, ITUC, WCO, stb.) együttműködését és képviselte a Világbankot Belgiumban és Luxembourgban.