2023. június 12-én a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Hete keretén belül került megrendezésre a “Entrepreneurship in research – Vállalkozásindítás a kutatásokban” című esemény. A tudásmegosztó szakmai fórumon egyetemi kutatók, gazdasági szakemberek és kamarai vezetők osztották meg tudásukat és tapasztalataikat a magyarországi vállalkozási szektor aktuális helyzetével, kilátásaival kapcsolatban.
Az idei félévben egy különös, de mindenképpen előremutató együttműködés jött létre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által támogatott BKIK Akadémia, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem között. A BME diákjai előálltak startup ötletekkel, (adott esetben a megvalósítást is elkezdték) és ezekhez az ötletekhez pedig csatlakoztak a Corvinus gazdálkodási és menedzsment szakos, kisvállalkozás specializációjú hallgatók, hogy egy üzleti tervet írjanak hozzá.
Tim Philips, a brüsszeli CEPR intézethez tartozó VoxTalk (https://cepr.org/multimedia/power-and-progress) podcast műsorvezetője kérdezte Daron Acemoglut a Power and Progress című könyve kapcsán(, mely nem rég jelent meg. A könyvet kollégájával Simon Johnsonnal közösen írták, melyben egy új nézőpontot jelenítenek meg a technológia, és különösképpen a mesterséges intelligencia fejlődési irányával kapcsolatban.
Marks, S. G. (2016). The information nexus: global capitalism from the Renaissance to the present. Cambridge University Press
Napjainkban a kapitalizmus fogalmát komoly kihívások érik. A Gallup felmérése szerint az amerikai fiatalok körében a szocializmus már népszerűbb, mint a kapitalizmus (Newport, 2018). Ez nem független attól, hogy az elmúlt évtizedet válságok tűzdelték, kezdve a 2008-as nagy pénzügyi válságtól, a koronavírus járványon és az energiakrízisen át, egészen a klímaválságig, amelyek mind megkérdőjelezték a kapitalizmus fogalmának fenntarthatóságát. Nem véletlen, hogy akadémiai körökben is teret hódított a kapitalizmus erőteljes kritikája (Piketty, 2015), vagy éppen a kapitalizmus újratervezésének gondolata (Jacobs és Mazzucato, 2016). Vannak olyan kutatók, akik napjaink válságtüneteit egyenesen a kapitalizmus végének értékelik (Streeck, 2018). Sőt Thomas Piketty legújabb könyvének címe már azt állítja: „Itt az ideje a szocializmusnak (Time for socialism)” (Piketty, 2021).
Interjú Prof. Dr. Klaus Töpferrel, az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának (UNEP) volt igazgatójával, korábbi német szövetségi környezetvédelmi miniszterrel
Professzor Klaus Töpfer abból az alkalomból látogatott a Budapesti Corvinus Egyetemre, hogy részt vegyen a német nyelvű gazdaságtudományi képzés (DSG) 30 éves évforduló ünnepségein. A DSG hallgatói a látogatás kapcsán interjút készítettek az UNEP volt igazgatójával, melyben többek között a vállalatok fenttathatósággal kapcsolatos felelősségéről is kérdezték a tématerület nemzetközi szakértőjét.
A szerzők Professzor Klaus Töőferrel a Budapesti Corvinus Egyetemen
Fotó: Prof. Ulrich Bartosch, a Passaui Egyetem elnöke
One of the leading themes in the national and global press in recent times has been the changes in the global transport markets. Disruptions and disruptions in global supply chains. Fast, on-time delivery of goods, formerly required by ‘just in time’ logistics, is increasingly being replaced by ‘inventory logistics and warehouse-to-warehouse’, with the geographical displacement of goods playing a particularly important role.[1] In fact, this has been one of the major negative outcomes of the pandemic epidemic caused by the coronavirus. I asked Éva Makai, head of freight forwarding and customs at ANY Security Printing House Plc, about the state of the freight forwarding process, the new changes that operators are facing and the possible changes in the labour market in this context.
Beszélgetés Porkoláb Imre tábornokkal, védelmi innovációért felelős miniszteri biztossal
2023. május 11-én a Fejlődésgazdaságtani Szakosztály látta vendégül egy háttérbeszélgetésen Porkoláb Imrét, a védelmi innovációért felelős miniszteri biztost. A beszélgetés a jövő hadseregéről és a magyar haderő felzárkózásáról szólt.
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített Kis-Benedek József egyetemi tanárral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Milton Friedman Egyetem oktatójával. Az interjúban érintettük az orosz-ukrán konfliktus hosszabb távú biztonságpolitikai hatásait, következményeit Eurázsia geopolitikai szerkezetére nézve, és az amerikai szerepvállalást ebben a tekintetben. Az interjú 2023. május 30-án készült.
A napokban egy szűkkörű beszélgetés közepén találtam magam, aminek keretében nemzetünk védelmi innovációért felelős miniszteri biztosát faggatták ki a jövő hadseregéről inkább a többiek, én általában csak megfigyelek ezeken az eseményeken. A beszélgetésen érintett kérdések és témák szorosan kapcsolódtak a nemrégiben megalakult Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) létezésének értelméhez, aminek vannak magától értetődőnek tűnő, illetve kevésbé magától értetődő elemei. Előbbiek körébe tartozik, hogy – miután továbbra is nehezen képzelhetők el a nemzetállamok önálló, autonóm hadseregek nélkül – egyik nemzetállam sem kíván elmaradni a honvédelem fejlesztésében még tutibiztos békeidőkben sem, nemhogy egy háborúval a szomszédban. Az is idetartozik továbbá, hogy NATO tagországként vannak bizonyos vállalásaink, kötelességeink, amiknek eleget kell tennünk. Feltételezem, hogy a NATO-nak vannak iránymutatásai a hadsereg korszerűsítésére vonatkozóan, de ennél egyszerűbb képletben is gondolkodhatunk: 2014-ben a tagállamok vállalták, hogy egy évtizeden belül az éves védelmi kiadásaikat a GDP 2%-ára növelik. Mi 2022-ben a NATO becslései szerint a GDP-nk 1,55%-át költöttük védelemre. Sajnos arról nem találtam adatot, hogy ezeknek a kiadásoknak hány százaléka fordult K+F, illetve innovációs tevékenységekre, de a VIKI megszületése, illetve a fent emlegetett beszélgetésen elhangzottak alapján a Magyar Honvédség komoly erőforrásokat szán arra, hogy egyrészt megújuljon a hadseregünk, másrészt arra, hogy különböző K+F projekteket indítson útjára.
Edgar Degas: A tőzsdén, 1879, forrás: http://www.literatura.hu/archivum/degas/degas.html
Absztrakt
A geopolitika szerepe a pénzügyi elméletben és gyakorlatban is felértékelődik. Jelen tanulmány a geopolitika és a részvénypiac közötti főbb kapcsolódási pontokat igyekszik vizsgálni. Kutatásunk motivációja továbbá az elmúlt időszakban egyre fontosabbá váló geopolitikai kockázati faktor, valamint a részvénypiaci hozamok közötti kapcsolódás bemutatása. A tanulmányban a klasszikus geopolitikai elméletek bemutatása mellett a közelmúlt eseményeire fókuszálva lehetséges kapcsolódási pontokat mutatunk be a részvénypiaci hozamok és a geopolitikai kockázati index (GPR) között az Egyesült Államok és Kína, valamint a CEE régió vonatkozásában. Tanulmányunk alapján a nemzetközi diverzifikációnál szerepet kaphat a geopolitikai kockázat, amely a vizsgált időszakban a hozamokra jellemzően negatív hatással bírt.