Magyar Közgazdasági Társaság - Fejlődésgazdaságtani Szakosztály

Authors: Dániel Zoltán András, Associate Professor, University of Pannonia, Faculty of Economics, daniel.zoltan@gtk.uni-pannon.hu – Porkoláb Patrícia Fanni, University student, University of Pannonia, Faculty of Economics, patricia.fanni98@gmail.com

Changing economic circumstances and technological advances are having an impact on the economic and social role of universities. Nowadays, university students, teachers and researchers are coming up with more and more innovative ideas, but they are unable to put their results into practice because of their lack of entrepreneurial skills. University incubators are specialised business incubators that create a link between university, business, and government, generating a significant impact on the local economy. In our research, we have highlighted the aspects that may be most relevant to the operation of 48 incubators in the world and analysed their performance. The comparative analysis allowed the creation of a standard model and the presentation of its success factors.

Olvass tovább

Author: James M. Skelly, PhD, Director, Centre on Critical Thinking, iAS

The article addresses the challenge for universities and colleges to prepare
students for the world they inhabit through relevant course offerings and
new approaches to teaching. Unfortunately, these structures of higher
education still resemble chapels, where the professor is ‘priest,’ and with a
pedagogy that is informed by monologue, methodological nationalism, and
a general lack of awareness of the rapidly changing social and physical
world around us. Starting with the Gutenberg revolution, and following the
ideas of Marshall McLuhan, Sven Birkerts and Joseph Brodsky, the article
approaches the consequences of the new information technologies that are
profoundly rewiring our minds and replacing our ability to think critically.
The author asks: what might education look like today? How might we
challenge young people to learn how to think? The first task appears to
critique and transform the political architecture of classrooms and the
teacher centeredness of pedagogical activity, replacing monologue with
dialogue. Students need to be shown how to critically distance themselves
from the seductions of information technologies, and educational
institutions should return to requiring deep reading and discussion of
extended narratives.

Olvass tovább

szerző: Polónyi István, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem

Az iskolázottság megállíthatatlanul növekszik. A világ összesített adatai szerint az egy 25 éves és idősebb lakosra jutó elvégzett iskolaévek száma 1950-től 2000-ig 3,50-ről 7,23 évre, azaz több mint kétszeresére emelkedett. 2000-és 2020 között további mintegy 20%-kal gyarapodott 8,69 évre, s 2050-re várhatóan 10,58 év lesz[1]. 2018-ban az UNESCO adatai szerint Németországban volt a legmagasabb ez az érték a 25 éves és idősebb népesség esetében, kicsit több mint 14 év[2].

A magyar 25-64 éves népesség iskolázottsága az 1870. évi 1,55 évről 1920-ra 4,5 évre, 1970-re 8,05 évre 2020-ra pedig 12,62 évre emelkedett, azaz százötven év alatt több mint nyolcszorosára nőtt[3].

Ebben az írásban az iskolázottság növekedésével foglalkozunk – elsősorban a magyarral, de kitekintve nemzetközi adatokra is -, azt elemezve, hogy az iskolázottság növekedése hogyan hatott az iskolázottsági egyenlőtlenségekre, valamint ennek kapcsán a keresetegyenlőtlenségek alakulását is röviden szemügyre vesszük.

Olvass tovább

Szerzők: Baranyi Dániel Martin – Horváth Anna

A pandémiás helyzet számos feszültséget hozott felszínre a munkaerőpiacon. Az elmúlt hónapokban cikkek és felmérések sokasága jelent meg arról, hogy a hagyományos 8-12 órás irodai műszakokhoz nem szeretnének visszatérni a munkavállalók (https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/munkahely-felmondas-tavmunka-lehetoseg-allas-fizetescsokkenes.734128.html). Sok területen pedig egyre súlyosabb munkaerőhiány van kibontakozóban, többek között az Egyesült Királyság logisztikai ágazatában (https://forbes.hu/uzlet/elfogytak-a-kamionosok-angliaban-csak-a-beallasert-400-ezer-forintot-adnak/) vagy hazánkban a turizmus területén (https://g7.hu/vallalat/20210816/esze-agaban-sincs-visszamenni-dolgozni-a-turizmusba-azoknak-akik-a-jarvany-miatt-elmentek/). Ez csak néhány az elmúlt év munkaerőpiaci megrázkódtatásaiból. Az említett súlyos feszültségek véleményünk szerint nem kizárólag a pandémia következményei, habár a járványhelyzethez kapcsolódó lezárások és újraindítás kiélezte és reflektorfénybe helyezte ezeket a tendenciákat.

Ez a cikk a Kandó Klub szakmák átalakulását vizsgáló cikksorozatának részeként készült. Ezúton köszönjük az Oktatási Hivatal munkatársainak, hogy adatigénylésünkre segítőkészen válaszoltak és a kért adatokat számunkra megküldték.

Olvass tovább

Avagy mi az Egyesült Államok felsőoktatásának titka?

MacLeod, W. Bentley, and Miguel Urquiola. 2021. “Why Does the United States Have the Best Research Universities? Incentives, Resources, and Virtuous Circles.” Journal of Economic Perspectives, 35 (1): 185-206.DOI: 10.1257/jep.35.1.185

szerző: Mihele Mihály András

A következőkben a Journal of Economic Perspectives hasábjain W. Bentley MacLeod és Miguel Urquiola által publikált tanulmány leglényegesebb megállapításait igyekszem kiemelni és ismertetni. A szerzőpáros kutatásának kérdése az volt, hogy feltárják vajon mi vezetett ahhoz, hogy míg az Amerika Egyesült Államokban a XIX. század végén még egyetlen egyetem sem tartozott a világ legjobbjai közé, addig ma a 100 legjobb egyetem közel fele ebben az országban található.

Olvass tovább