2019. június 25-én Kiss László felkérésére három közgazdász, Bod Péter Ákos (egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem), Farkas Péter (nyugdíjas főmunkatárs, KRTK Világgazdasági Intézet) és Trautmann László (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem) ült le
beszélgetni a globalizáció és a közgazdaság-tudomány kérdéseiről. A beszélgetést jelentős
szerkesztési munka követte, amely során minden szerző kiegészíthette saját hozzászólását.
Kiss Endre filozófus pedig, aki sajnos nem tudott részt venni a beszélgetésen, írásban fogalmazta meg véleményét. A kéziratot 2019. október 29-én zártuk le.
The Covid-19 pandemic and Europe
István P. Székely, European Commission and Corvinus University of Budapest
Summary
This papers looks into the impact of the Covid-19 pandemic on the European Union. The current crisis found European economies in very different situations regarding their economic fundamentals and fiscal capacities to support their economies. Thus, the need for a strong EU level policy response emerged. Europe has learned its lessons from the previous crisis and acted decisively and in a coordinated fashion. The paper discusses these policy responses and some of the longer-term challenges of the current crisis.
Közgazdaságtan: A bűnben fogant tudomány?
Összefoglaló A közgazdaságtan humanizálása c. könyv bemutatójáról
Baranyi Dániel Martin
A közgazdaságtan emberképét, az ún. homo oeconomicus-t gyakran vezetik vissza Adam Smithre és a láthatatlan kéz elméletére. A homo oeconomicus racionális és önző. Adam Smith a morálfilozófia skót professzora, akit a klasszikus közgazdaságtan atyjaként is számon tartanak, valóban erkölcstelen tudományt alapozott volna meg? A diszciplína alapítója A nemzetek gazdagsága (1776) előtt írta az Erkölcsi érzelmek elmélete (1759) című könyvét, melyet a filozófusok gyakran összeegyeztethetetlennek látnak a láthatatlan kéz elméletéhez kötött önző emberképpel. Vajon a közgazdaságtan tényleg bűnben fogant és ezért a tudományosságának alapja az erkölcstelenség? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ A közgazdaságtan humanizálása c. könyv, melynek könyvbemutatóját 2020. augusztus 26-án tartották. A beszélgetést Sárvári Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója moderálta, beszélgetőpartnerei pedig Neszveda Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, valamint Bertók Rózsa, a Pécsi Egyetem egyetemi docense voltak.
Experiences from the Chinese educational system
Written by Li Huiyun, Wu Xintian, Wang Yanglitao
We launched a new research project at Corvinus University of Budapest about the relationship between the fourth industrial revolution and the educational system. The aim of the research is to support an educational reform in order to mitigate or eliminate the harmful effects of the technological breakthrough to the citizens. Firstly, we asked some of our excellent students from China to write their educational experiences. The paper can be read below at our homepage.
Vélemények a „Kizárólag a tudás dönti el, hogy egy nép mire jut a jövőben” című, dr. Hanula Barnával készült interjúhoz
Ritkaság, hogy egy interjú vagy cikk ekkora érdeklődést vált ki a fejlodesgazdasagtan.hu olvasói körében, ezért döntött úgy a honlap szerkesztősége, hogy közread egy csokrot az interjú visszhangjaiból. Honlapunk viszonylag kevéssé ismert, pedig rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a technológiai fejlődésről, és annak gazdaságpolitikai összefüggéseiről széles körben legyen ismert a valóság. Ennek érdekében bíztatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat!
„Kizárólag a tudás dönti el, hogy egy nép mire jut a jövőben”
Interjú Hanula Barnával, a Széchenyi István Egyetem dékánjával, egyetemi tanárával
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjúsorozatot indított azzal a céllal, hogy erősítse a mérnökök és a közgazdászok közötti párbeszédet, közös gondolkodást indítson el a technológiapolitikáról. Az alábbi interjúban Dr. Hanula Barnával, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárával, dékánjával beszélgetünk a gépipar átalakulásáról. Az interjút Baranyi Dániel, Bonyhády Elek és Trautmann László készítette.
A felzárkóztatás útjai
Szerző: Horváth Anna
A következőkben az integráció és a felzárkóztatás kapcsolatát tárgyaló két vélemény kerül összehasonlításra: K. Nagy Emese, a heterogén iskolai osztályok tudásgyarapító hatását vizsgáló tanulmánya (A társas interakció, mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban címmel) és Rubovszky Ritával készült interjú a felzárkóztatás mindennapi gyakorlatáról a magyar iskolákban.
„Az új technológia következtében az építőipar változóban van.”
Interjú Alföldi György egyetemi tanárral, a BME Építészmérnöki Karának dékánjával
A Magyar Fejlődésgazdasági Társaság podcast sorozatot indított annak érdekében, hogy segítse a párbeszédet a mérnökök és a közgazdászok között ezzel is hozzájárulva a technológiapolitika és a gazdaságpolitika közötti összhanghoz. Alföldi Györggyel, a BME egyetemi tanárával, az Építészmérnöki Kar dékánjával beszélgettünk az építőipar átalakulásáról.
Az űrkutatás és az űripar globális perspektívái
Interjú dr. Ferencz Orsolyával (PhD), az űrkutatásért felelős miniszteri biztossal
A Köz-Gazdaság és az MKT Fejlődésgazdaságtani szakosztálya interjút készített dr. Ferencz Orsolyával az űrkutatás és az űripar globális perspektíváiról. Szóba került, hogy az Európai Unió és Magyarország milyen szerepet vállal az űriparban, amely gazdasági húzóágazattá vált napjainkban. Az interjút Bonyhády Elek, Horváth Anna, Trautmann Gábor és Trautmann László készítette.
„A Kormány elkötelezett a magas hozzáadott értékű termelés bővítésében”
Interjú Dr. Palkovics László miniszterrel
Az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya és a Köz-Gazdaság szerkesztősége interjút készített Palkovics László miniszterrel az új technológiai fejlődési pályáról és ennek hatásáról a hazai felsőoktatásra és szakképzésre. Az interjút a Köz-Gazdaság 2020/3. száma mellett teljes terjedelmében közli a fejlődésgazdaságtan.hu is.
Trautmann László – Vertetics Ádám: A COVID 19 járvány utáni gazdasági helyreállítási folyamat a globalizáció trendjeire érzékeny országokban magával hozza a gazdaságszerkezet átrendeződését. A magyar gazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba hogyan fog megváltozni a következő években? A hazai gazdaságpolitikai irányítás célja a hozzáadott érték növelése az exporton belül. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg vezető export ágazatok növelik a hozzáadott értéküket, vagy az ágazatok közötti átrendeződés várható a magasabb hozzáadott értékű felé?
Palkovics László: 2020. március 20-án jelent meg a rangos nemzetközi lap, a Foreign Policy cikke arról, hogy a koronavírus-járvány visszavonhatatlanul megváltoztatja a világgazdaságot. Tizenkét meghatározó gondolkodót kérdeztek meg, akik közül nyolc kiemelte, hogy az egyik meghatározó világgazdasági fejlemény az értékláncok rövidülése lesz. Emellett felértékelődnek azok a régiók, ahol a kormányok elkötelezettek a magas hozzáadott értéket előállító befektetések támogatása mellett. Már az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében is üzenet volt a világ számára, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű termelést akár a magyar vállalkozások megerősítésén, akár a külföldi működő tőke bevonzásán keresztül. Ezért hozunk létre a hazai egyetemek körül innovációs ökoszisztémákat, az üzlet és az egyetemek együttműködését ösztönző „science” parkokat, valamint alakítjuk át a szak- és felnőttképzést, hogy a magyar munkaerő képes legyen dinamikusan alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. Támogatási programjainkkal a hozzáadott érték növelésére törekszünk, beleértve az újonnan megerősítendő ágazatok, valamint azon szektorok támogatását is, ahol a magyar vállalkozások hagyományosan erősek a nemzetközi versenyben.